Kóklerek és sarlatánok hálójában – a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

Minden szakmának megvannak a maga szabályai, melyek elsajátítása éveket, néha évtizedeket vesz igénybe. A szakmai szabályok elsődleges szerepe, hogy ezek betartásával megvalósulhasson a kívánt cél (az ács jó minőségű tetőt építsen fel, az orvos meg tudja állapítani a betegséget stb.), emellett azonban a szakmai szabályok arra is szolgálnak, hogy valamely foglalkozás gyakorlása lehetőleg ne veszélyeztesse sem maga a szakember, sem más emberek életét és testi épségét. Ha szakemberre van szükségünk, olyat választunk, akiben megbízunk, hiszen éppen azért fordulunk hozzá, mivel az adott szakma szabályaiban járatlanok vagyunk. Ennek a bizalomnak a fenntartása kiemelt védelmet érdemel, a büntetőjog ezért súlyos szankciókkal sújtja mindazokat, akik a szakmai szabályok megszegésével más életét vagy testi épségét veszélyeztetik, függetlenül attól, hogy tényleges testi sértés vagy egészségkárosodás bekövetkezett-e.

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés fogalma

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés fogalmát a Büntető Törvénykönyv határozza meg. A bűncselekmény tényállása szerint aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, elköveti a bűncselekményt. Súlyosabban minősül, ha a veszély előidézése szándékos, illetve minősített eset, ha a foglalkozási szabályszegés például tömegszerencsétlenséget, vagy egy vagy több ember halálát okozza.

A foglalkozási szabályok

Fontos tudni, hogy a bűncselekményt bárki elkövetheti, aki az elkövetéskor valamely foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Közömbös, hogy ezt a foglalkozást valaki hatósági engedély vagy más jogosultság alapján, főfoglalkozásként, illetőleg rendszeres keresetszerzés érdekében űzi-e, vagy pedig alkalomszerűen, esetenként, vagy éppen kedvtelésből. Az az alapvető feltétel, hogy az elkövető olyan tevékenységet folytasson, amelyet írott vagy íratlan foglalkozási szabályok körvonalaznak.

A fentiekből következően ha úgy döntünk, hogy felmászunk a tetőre, hogy megjavítsuk a gerendákat és a cserepeket, ugyanazon foglalkozási szabályok alatt állunk, mint az ács, akinek ez a hivatalos szakmája. Ha pedig hobbi szinten vadászunk, ugyanazokat a szabályokat kell betartanunk a lőfegyverek kezelésére és használatára vonatkozóan, mint egy hivatásos vadőrnek. Az elkövetés konkrét viszonyai alapján kell megítélni, hogy az elkövető melyik foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Ilyenek lehetnek a munkavédelmi és a baleset-elhárítással kapcsolatos szabályok; az építkezésekkel kapcsolatos műszaki és technológiai előírások; az orvosi tevékenységre vonatkozó szabályok; a lőfegyverek használatára és a kezelésére vonatkozó előírások stb.

Elég a veszélyeztetés

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállása szerint nem kell, hogy a foglalkozási szabályszegés ténylegesen balesetet okozzon, elegendő annak közvetlen és reális veszélye. A veszély büntetőjogi fogalma a sérelem bekövetkezésének reális lehetőségét jelenti, vagyis olyan helyzetnek a fennállását, amikor a folyamat akármikor tovább fejlődhet abba az irányba, hogy a sérelem (valakinek a sérülése) is bekövetkezik.

A veszély közvetlensége a meghatározott helyzetre és személyre konkretizált veszélyt jelenti, amikor annak általános jellegét meghaladóan, külsőleg is felismerhető formában kapcsolódik más vagy mások veszélyhelyzetbe hozatalához. A veszély közvetlensége nyilvánvaló, amikor a magatartás eredményeként más életét, testi épségét vagy egészségét tényleges sérelem éri, de ha csupán az említett érdekek veszélyhelyzetbe kerülnek: a veszély közvetlensége mindenkor gondos vizsgálatot igényel. Enélkül ugyanis a bűncselekmény nem jön létre, hanem esetleg szabálysértés vagy fegyelmi vétség megállapításának lehet helye.

Nézzünk a fentiekre egy konkrét példát: a bíróság nem állapította meg a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést annál a kőművesnél, aki több szint magasságban nem épített védőkorlátot, és így fennállt a veszélye annak, hogy a házban lakó gyerekek ide felmászva leessenek. A konkrét esetben ugyanis a gyermekek egyáltalán nem másztak fel a készülő emeleti szintekre, így annak sem volt reális esélye, hogy onnan leessenek – ezért a kőműves legfeljebb az építési biztonsági szabályok megszegésével elkövetett szabálysértést valósította meg. Ha azonban a kőműves ugyanezen feltételek mellett (nem épít biztonsági korlátot) felküldte volna az egyik segédmunkását, hogy végezzen el helyette valamit, amíg ő ebédel, már konkrét és közvetlen lett volna a veszélyeztetés ezen segédmunkás tekintetében, tehát a bűncselekmény megvalósult volna.

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés általában tevőleges (aktív) magatartással valósul meg, de nem kizárt ennek a bűncselekménynek mulasztás útján történő megvalósítása sem. Ez utóbbi esetben az elkövető tevékenységétől függetlenül indul meg az okfolyamat, amelybe az elkövető nem avatkozik be, holott ez a foglalkozása folytán kötelessége lenne. Ilyen esetben tehát nem a veszélyhelyzet előidézése róható az elkövető terhére, hanem az, hogy a foglalkozási szabályok szerint a munkaköréből folyó kötelessége lenne a veszélyhelyzet elhárítása, megszüntetése vagy annak enyhítése, de a mulasztása (passzivitása) folytán a veszélyhelyzet további kialakulásába nem avatkozik be, és ezáltal azt fenntartja vagy súlyosítja. Ilyen esetben állapította meg például a bíróság annak az orvosnak a felelősségét, aki nem utalta azonnal kórházba az eléje került súlyos beteget azért, mert a kórházi kezelést a beteg és annak hozzátartozói is ellenezték – életveszélyes helyzet esetén ugyanis az orvosnak a beteg beleegyezése nélkül is el kell végeznie az életmentő beavatkozásokat, például az azonnali kórházi beutalást is.

Szándékosan vagy gondatlanul

A foglalkozási szabályszegéssel történő veszélyeztetés történhet szándékosan vagy gondatlanul – ennek a büntetés szempontjából van jelentősége, mivel a szándékosság súlyosabban büntetendő. Gondatlanságból idézi elő a közvetlen veszélyt, illetőleg a testi sértést, aki előre látja, hogy a foglalkozási szabályszegésének az eredményeként más vagy mások életét, egészségét vagy testi épségére közvetlen veszély fenyegetheti, illetőleg testi sérülés következhet be, de könnyelműen bízik ennek elmaradásában; vagy pedig ha a közvetlen veszély, illetőleg a testi sértés bekövetkezésének a lehetőségét nem látja előre, holott ez tőle elvárható volt.

Fontos tudni, hogy a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés esetén az elkövető nem hivatkozhat tévedésre, tehát arra, hogy az adott foglalkozási szabályról nem volt tudomása, ezért azt nem is szeghette meg. A bíróságok álláspontja szerint ugyanis aki valamely foglalkozási szabály hatálya alatt álló tevékenységet végez, köteles az erre vonatkozó rendelkezéseket ismerni.

Mely esetekben állapította meg a bíróság a bűncselekményt

A fentiek fényében lássunk néhány konkrét esetet, ahol a bíróság megállapította a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést, és néhány olyat is, ahol nem:

1. Az orvosi tevékenység körében a bírói gyakorlat általában akkor állapítja meg a műhibáért való felelősséget, ha az orvos a tevékenységét nem szabályszerűen végezte. Ha azonban szabályszerű volt az eljárása, mégis a beavatkozás következtében beállt egy olyan szövődmény, amellyel előre nem számolhatott, ez olyan kockázatnak minősül, amely miatt az orvos büntetőjogi felelősségre nem vonható. Ugyanígy: ha az orvos téved a diagnózisában, ez önmagában nem bűncselekmény, ha azonban azért téved, mert nem tanúsította a tőle elvárható gondosságot: ebben az esetben már büntetőjogi felelősségre is vonható. Így például megállapította a bíróság annak az orvosnak a bűnösségét, aki a kórház ügyeletes orvosaként egy közlekedési baleset sérültje esetében csupán annak fejéről és mellkasáról készített röntgenfelvételeket, azonban nem végzett el rajta egyéb fizikális testi vizsgálatokat, ezért nem észlelte a közvetlen veszélyt jelentő belső sérüléseket, amely miatt a beteg végül meghalt.

2. Megállapította a bíróság annak a tényleges orvosi végzettséggel nem rendelkező „kuruzslónak” a büntetőjogi felelősségét is, aki az általa kezelt gyermek veszélyeztetett helyzete, orvosi ellátást igénylő állapota ellenére ahelyett, hogy orvosi kezelést javasolt volna, maga állított fel egy téves diagnózist, ennek következtében pedig a gyermek meghalt.

3. Fontos tudni, hogy az a tény, hogy egy munkahelyen hosszú évek óta változatlan rend szerint végeznek el valamilyen tevékenységet, még nem jelenti azt, hogy az egyben szabályos munkavégzés is lesz. Így megállapította a bíróság annak a cégvezetőnek a büntetőjogi felelősségét, ahol a pálinkafőzdében az alkalmazottak úgy tisztították a 2000 literes cefre tartályt, hogy az egyikük belemászott, és amikor végzett volna a tisztítással, a másiknak ki kellett volna húzni. A tartályban lévő cefre azonban már erjedésnek indult, amikor a munkás lemászott a tisztítás miatt, így a felszabaduló gázoktól megfulladt. Mivel a cégben nem alkalmazták azt a biztonsági szabványt, amelyet a veszélyes berendezésekbe való beszállásra alkottak, így a vezetőnek felelnie kellett az esetért.

4. Szintén megállapította a bíróság a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést annak a személynek a terhére, aki egy építkezés tényleges irányítójaként tisztában volt azzal, hogy a munkálatokat a biztonsági előírások megszegésével végzik, és ennek során az egyik munkás lezuhant az épületről. Abban az esetben azonban, amikor az építésvezető megtartotta a biztonsági oktatás, rendelkezésre bocsátotta a biztonsági felszerelést, egy munkás azonban azért szenvedett balesetet, mert a biztonsági szabályokat szándékosan megszegte, nem állapították meg az építésvezető felelősségét.

***

A foglalkozási szabályok betartása tehát nem csupán azért fontos, hogy szakszerű munkát végezhessünk, hanem azért is, hogy megvédjük magunk és mások életét a közvetlen veszélyeztetéstől. Ha azonban munkahelyi baleset, vagy orvosi műhiba áldozatai vagyunk, nem könnyű eldönteni, hogy büntető vagy polgári eljárást indítsunk, és milyen módon szerezhetünk érvényt leghatékonyabban az érdekeinknek. Ezért javasoljuk, hogy mielőtt bármilyen lépést is tennénk, mindenképpen kérjük ki a foglalkozási szabályszegésekben jártas ügyvédünk tanácsait.