Hogyan lesz ügyvéd az egyetemistából? Hogyan lehetek ügyvéd?
Évről évre rengeteg fiatal választja az ügyvédi hivatást. Hogy miért? Mert egy ügyvéd menő. Mert az ügyvédekről mindenkinek az a benyomása, hogy okosak, sikeresek, de legfőképpen gazdagok. Ebben a cikkben nem szeretnénk az általános sztereotípiákat sem megerősíteni, sem cáfolni. Viszont aki valamilyen indíttatásból úgy dönt, hogy ezt a szakmát választja, és ügyvéd szeretne lenni, annak szeretnénk némi útmutatást adni, hogy mire készüljön fel, hogyan válik teljesértékű ügyvéddé.
Jogi egyetem
Az első és legfontosabb feltétel az, hogy jogász diploma legyen a kezünkben. Nem jogi asszisztens, nem politológia, nem igazságügyi igazgatás. Csak és kizárólag a jogász diploma fogadható el. Ezt azért érdemes tudni, mert jogot ma már nagyon sok egyetemen oktatnak jogász képzésen kívül is, de ezek nem elegendőek ahhoz, hogy valaki ügyvéd legyen.
A képzés a jobb tanulóknak öt évig tart, a többieknek pedig addig, amennyi idő alatt sikerül elvégezni. A jogi képzés osztatlan, ami azt jelenti, hogy nincs külön alap és mesterképzés, így elég csak egyszer beiratkozni. Ettől függetlenül a diploma természetesen egy mesterképzéssel azonos szinten van, a diplomában ez fel is van tüntetve.
A jelenlegi állapot szerint nyolc egyetemen van jogászképzés Magyarországon. Ezek, ábécé sorrendben a következőek:
- Debreceni Egyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
- Károli Gáspár Református Egyetem
- Miskolci Egyetem
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem
- Pécsi Tudományegyetem
- Széchenyi István Egyetem
- Szegedi Tudományegyetem
Melyik jogi egyetemet válasszuk?
Az egyetem választásakor nagy kérdés szokott lenni, hogy melyik egyetem jobb a másiknál. Igazából a tankönyvek szinte mindenhol ugyanazok, ugyanazt a magyar jogot tanulják, és mindenhol vannak jobb és rosszabb, szigorúbb és kevésbé szigorú tanárok. Fontos megjegyezni, hogy az egyetem nem fog helyettünk tanulni, szóval hiába iratkozunk be egy „elit” egyetemre, ha mi magunk nem vagyunk hajlandóak erőfeszítéseket tenni. Mi magunk vagyunk felelősek azért, hogy profi jogászokká, később pedig ügyvéddé váljunk.
Az egyetem vége felé közeledve fontos, hogy zárjuk le rendesen a tanulmányainkat, mert a papír az alapja mindennek. Ettől nem lehet eltekinteni. Hiába teljesített valaki minden tantárgyat, ha az egyik államvizsgán megbukott, hiába államvizsgázott le valaki, ha nincs nyelvvizsgája, ilyen helyzetekben az egyetem nem adja ki a diplomát, pedig a diploma a feltétele annak, hogy bármilyen jogi végzettséghez kötött szakmában elhelyezkedjünk.
Jogi szakvizsga
Ha túlestünk az ideális esetben csak ötévnyi padkoptatáson, még korai örülni, mert a jogi diploma önmagában nem elég ahhoz, hogy valaki ügyvéd legyen. Az ügyvéddé válás következő feltétele az, hogy valaki szakvizsgát tegyen. Ezért érdemes megnézni a szakvizsga feltételeit:
Joggyakorlat, ki lehet ügyvéd?
Az első és legfontosabb feltétel az, hogy legalább három évig jogi végzettséget igénylő területen dolgozzunk. Tehát hiába dolgozunk ügyvédi irodában asszisztensként, az nem számít bele ebbe az időszakba. A három évet pedig 8 órás munkaviszonnyal kell számolni. Ha részmunkaidőben dolgozunk, akkor ennél hosszabb lesz.
Az is fontos, hogy ha esetleg a jogi munkakör betöltéséhez előfeltétel az, hogy valamilyen nyilvántartásba felvegyenek minket (pl. ügyvédjelölti névjegyzék), akkor onnantól ketyeg a három év, hogy a névjegyzékbe felvettek minket, hiába dolgozunk az adott munkahelyen már több hónapja.
Ahhoz, hogy ügyvédek legyünk, nem kell feltétlenül az elejétől ügyvédjelöltként dolgozni. Az ügyvédi kamara ugyanis csak egy évnyi ügyvédjelölt gyakorlatot követel meg a felvételhez. A szakvizsgához elfogadnak bírósági, ügyészségi fogalmazó, ügyvédjelölt, közjegyzőjelölt, önálló bírósági végrehajtó, törvényszéki bírósági végrehajtó és a jogi előadó végzettséget is. Minimum egy évet akkor is kötelező ügyvédjelöltként munkát végezni.
Jogi tanfolyam
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a joggyakorlat elvégzéséről igazolást kell beszerezni. Ezt a kiállító (munkakörönként változóan pl. bíróság, ügyvédi kamara, közjegyzői kamara, stb.) további feltételekhez kötheti. Tipikus feltétel szokott lenni egy külön tanfolyam elvégzése.
Az ügyvédi kamara esetében egy két féléves ügyvédjelölti iskolát kell elvégezni, ami vizsgával zárul. Emellett egy féléves szakvizsga előkészítő tanfolyamon is kötelező a részvétel. Az előbbi ingyenes, ez utóbbi nem.
Ha a papírok megvannak, akkor nincs más teendőnk, mint letenni a szakvizsgát, aminek három része van:
- rész: polgári jog és családjog, gazdasági jog, polgári eljárásjog,
- rész: büntetőjog, büntetőeljárás jog, büntetés-végrehajtási jog és szabálysértési jog,
- rész: munkajog és társadalombiztosítási jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, európai uniós jog
Az ügyvédi tevékenység megkezdése
Ha kezünkben a diploma, és a szakvizsga, akkor a nehezén túl vagyunk. Már csak azt van hátra, hogy az ügyvédi kamarába belépjünk. Ügyvédi tevékenységet ugyanis csak és kizárólag az végezhet, aki tagja az ügyvédi kamarának. Már most érdemes felkészülni arra, hogy ez némi kiadással fog járni.
Az ügyvéd működésének költségei
Kamaránként eltérnek a költségek, ezért konkrét árakat nem írunk, de a kiadás típusai körülbelül mindenhol ugyanazok:
- Regisztrációs díj
- Negyedéves tagdíj
- Igazolvány igénylése
- Szárazbélyegző igénylése
Emellett szükséges még:
- Szakmai felelősségbiztosítás
- Ha önállóan szeretnénk ügyvédi tevékenységet végezni, akkor egy iroda kialakítására alkalmas helyszínt is kell bérelni, és azt fenn is kell tartani
- Ha peres ügyeket is szeretnénk ellátni, akkor ügyvédi talár sem árt
- Illetve, ha már a pereknél tartunk, manapság pert, felszámolási eljárást, cégeljárást, illetve még néhány eljárást csak elektronikusan lehet végezni, elektronikus aláírással. Az elektronikus aláíráshoz aláíró chipkártya, az ehhez tartozó szoftver és a tanúsítvány megrendelése is szükséges.
- Ha nem végeztünk számviteli szakon, és nem vagyunk profi könyvelők, akkor a könyvelő megbízására is érdemes elkülöníteni némi összeget
Láthatjuk tehát, hogy egy saját iroda kialakítása nem olcsó mulatság, érdemes a költségekről egy tervet készíteni, mielőtt belevágunk.
A díjak mellett adminisztrációval is kell számolni, a jelentkezési lapot részletesen ki kell tölteni a kamarában, és erkölcsi bizonyítványt is be kell nyújtani.
Lehet, hogy elsőre bonyolultnak és elrettentőnek tűnik ez a leírás, azonban fontos, hogy ha az ember egy úton elindul, tudja, hogy mire számítson.
