Ugrás a tartalomhoz
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Ingatlan adásvételi szerződés
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Végrehajtási ügyvéd
      • Felszámolási eljárás
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Követeléskezelés
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
      • Feljelentés
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
      • Munkajogi tanácsadás
      • Online ügyvéd, online jogi tanácsadás
      • Telefonos jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
    • Bejelentővédelmi ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
  • Ügyvédi díjak
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Ingatlan adásvételi szerződés
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Végrehajtási ügyvéd
      • Felszámolási eljárás
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Követeléskezelés
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
      • Feljelentés
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
      • Munkajogi tanácsadás
      • Online ügyvéd, online jogi tanácsadás
      • Telefonos jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
    • Bejelentővédelmi ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
  • Ügyvédi díjak
TELEFON: 06 1 365 1000
TELEFON: 06 1 365 1000
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Ingatlan adásvételi szerződés
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Végrehajtási ügyvéd
      • Felszámolási eljárás
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Követeléskezelés
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
      • Feljelentés
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
      • Munkajogi tanácsadás
      • Online ügyvéd, online jogi tanácsadás
      • Telefonos jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
    • Bejelentővédelmi ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
  • Ügyvédi díjak
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Ingatlan adásvételi szerződés
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Végrehajtási ügyvéd
      • Felszámolási eljárás
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Követeléskezelés
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
      • Feljelentés
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
      • Munkajogi tanácsadás
      • Online ügyvéd, online jogi tanácsadás
      • Telefonos jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
    • Bejelentővédelmi ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
  • Ügyvédi díjak
  • Szerző: Dr. Újváry Zsolt

A kezességi szerződés

A kezességi szerződés  – a készfizető kezesség

A kezességi szerződést tekinthetjük a leggyakoribb szerződést biztosító mellékkötelezettségnek, amelynek szabályaival azonban sokak nincsenek tisztában, és bátran vállalnak kezességet valamely szerződés vonatkozásában. Jelen cikkünkben a kezességi szerződés szabályait, annak előnyeit és hátulütőit kívánjuk bemutatni.

A kezesség szabályait alapvetően a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza. E szerint kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható.

A kezesség olyan személyi biztosíték, illetve szerződést biztosító mellékkötelezettség, amelynél fogva a hitelező a követelését nem csak a főkötelezettől, hanem a biztosítékot nyújtó kezestől is követelheti. A kezesség alapvető funkciója, hogy biztosítékot nyújt a hitelező számára arra az esetre, ha az adós nem hajlandó vagy nem képes teljesíteni, különösen akkor, hogyha fizetésképtelenné válik. A kezesség következtében amíg a kezes fizetőképes, a hitelezőt nem érinti az adós esetleges fizetésképtelensége, ezt a kockázatot a kezes veszi át. Tehát a kezes arra vállal felelősséget, hogy a kötelezett helyett teljesít.

Kezességet bármilyen magánszemély, illetve vállalkozás vállalhat, viszont üzletszerű tevékenységként kizárólag pénzügyi intézmény folytathat kezességvállalást.

A kezesség keletkezése

A Kezesség a hitelező és a kezes közötti kezességi szerződés alapján keletkezik. A kezességi szerződés alakiságára a Ptk. az írásbeliséget írja elő, így a szerződés érvényességéhez ez elengedhetetlen. A biztosított követelés kötelezettje, akinek teljesítéséért a kezes kezességet vállal, a kezességi szerződésnek nem alanya. A kezesség továbbra is a személyi biztosítékok egyik altípusa, a kezes saját személyében egész vagyonával felel más személy kötelezettsége teljesítésének az elmulasztásáért.

A kezesség járulékos jellege

A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, tehát a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. Azonban kötelezettsége kiterjed a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is.

A kezes továbbá a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Például amennyiben a kötelezett ellen felszámolási eljárás indul, és a hitelező elmulasztja bejelenteni a hitelezői igényét a kötelezettel szemben, úgy a későbbiekben a jogosult a kezestől sem tudja behajtani követelését, figyelemmel arra, hogy a kezes szintén hivatkozhat arra, hogy – figyelemmel arra, hogy a jogosult elmulasztotta bejelenteni a hitelezői igényét – így vele szemben sem lehetséges érvényesíteni a követelést.

A kezességi szerződés fajtái – a készfizető kezesség, kártalanító kezesség

  1. Egyszerű kezesség vagy sortartó kezesség – A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Tehát a sortartó kezes arra vállal kötelezettséget, hogy akkor fizet, ha a főkötelezettől a követelés behajtása sikertelen.
  2. Készfizető kezesség

A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha

  1. a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;
  2. b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy
  3. c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. Ezen esetekben jön szóba a készfizető kezes.

 

  1. Kártalanító kezesség – Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.

Az ebben foglalt szabály abban különbözik a sortartási kifogásra vonatkozó szabálytól, hogy a jogosult a kártalanító kezest fel sem szólíthatja a teljesítésre azelőtt, hogy eredménytelen végrehajtást vezetett volna a kötelezett vagyonára. Ebben az esetben a jogosultnak a kötelezett elleni végrehajtást akkor is le kell folytatnia, ha nem várható, hogy az eredményes lesz, illetőleg a felszámolási eljárás esetén ennek befejezését is meg kell várnia. Kártalanító kezesség esetén a kezes tehát nem pusztán kifogásként érvényesítheti a sortartás kedvezményét, hanem a főadós elleni sikertelen végrehajtás a feltétele annak, hogy tőle a jogosult a követelés kielégítését követelje. A kezességnek ez a típusa kizárja a kötelezett és a kezes együttes perlését, hiszen a kezes ebben az esetben csak akkor perelhető, ha a főadós ellen a jogosult már sikertelen végrehajtást vezetett.

A kezes teljesítése

A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította őt a teljesítésre. A Ptk. a kezes kötelezettségeként írja elő, hogy késedelem nélkül értesítse a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérjen a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről. Ezzel elkerülhető a kétszeri teljesítés, valamint ez alapján a kötelezett is tudomást szerez arról, hogy a jogosult fellépett a kezessel szemben, így amennyiben a kezes teljesít, úgy számíthat arra, hogy a kezes megtérítési igénnyel léphet fel vele szemben.

A kezes további kötelezettsége, hogy késedelem nélkül teljesítsen a jogosultnak, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet késedelem nélkül értesítse, vagy a teljesítést megtagadja, és a teljesítés megtagadásáról a kötelezettet és a jogosultat késedelem nélkül értesítse.

Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna.

A fogyasztóra vonatkozó különös szabályok

A Ptk. a fogyasztó által vállalt kezességre speciális szabályokat fogalmaz meg. A jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni, amely tájékoztatásnak ki kell terjednie a kezes jogaira és kötelezettségeire, valamint a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokra. A Ptk. szabályai alapján a kezes kizárólag keretbiztosítéki kezesség formájában vállalhat kezességet, ami azt jelenti, hogy a szerződésben meg kell határozni a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért, így a követelés esetleges növekedése esetén sem változik meg a kockázatvállalás felső határa. A fentieken túlmenően a jogosultat a szerződéskötést követően is terheli tájékoztatási kötelezettség annyiban, hogy amennyiben a kötelezett késedelembe esik, a jogosult köteles a kezest késedelem nélkül értesíteni. Ezen értesítési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a kezes nem felel a késedelemből eredő kárért és a késedelmi kamatért.

Fontos kiemelni, hogy a Ptk. kizárja ezen szabályok alkalmazásának lehetőségét, amennyiben a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja.

Egyéb szabályok

Előfordulhat az is, hogy ugyanazért a főkötelezettségért többen is vállalnak kezességet. Ilyenkor a kezesek helyzete különbözni fog attól függően, hogy a kezességet egyidejűleg vagy egymást követően, illetve egymásra tekintettel vagy egymásra tekintet nélkül vállalták. Ha a kezesek a kezességet egyidejűleg vagy egymásra tekintettel vállalták, a helytállási kötelezettségük egyetemleges lesz, vagyis a jogosult valamennyi kezestől együtt vagy bármelyiküktől külön-külön is kérheti a kötelezettség teljesítését. Ha valamelyikük teljesít, akkor a többi kezestől a rájuk eső hányad megtérítését követelheti. Viszont, ha a kezesek a kötelezettséget egymást követően, illetve egymásra tekintet nélkül vállalták, a későbbi kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés az őt megelőző kezestől behajtható.

A kezességgel biztosított követelés átszáll a kezesre, ha a kezes a jogosultat kielégíti. Ez az átszállás a törvény erejénél fogva, a felek külön rendelkezése nélkül bekövetkezik. Ha a követelés a kezesség mellett zálogjoggal is biztosítva volt és a zálogjogot a kezesség elvállalását megelőzően alapították, akkor a kötelezettséget teljesítő kezesre nemcsak a főkövetelés száll át, hanem az azt biztosító zálogjog is.

Ha a főkötelezett elmulasztja a teljesítést, a törvény megengedi, hogy a jogosult a főkötelezettet és a kezest együtt perelje. A főkötelezett perlése kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a jogosult őt a kereset, illetve a végrehajtás megindítása előtt felszólította a teljesítésre.

A fentiekre tekintettel érdemes jól megfontolni, esetleg ügyvéd segítségét igénybe venni, mielőtt bármely szerződés vonatkozásában kezességet vállalunk.

  • SZERZŐDÉSEK

Legfrissebb tartalmak

Részmunkaidő: A munkaviszony legfontosabb szabályai részmunkaidő esetén

Közös megegyezés: munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

Chatgpt használata jogi segítségként? – itt van öt ok, hogy miért NE tedd!

Teljesítménybér, teljesítménybérezés legfontosabb szabályai

Távolléti díjjal kapcsolatos tudnivalók: Szabályok és a távolléti díj számítása

Behajthatatlan követelés, értékvesztés a behajthatatlan követelések után

Elévülés – elévülési idő számítása, ügyvéd segítsége a tartozás elévülése kapcsán

Fogyasztóvédelmi bejelentés és panasz, fogyasztóvédelmi hatóság

MBH Banki csalások: Nem reménytelen a helyzet, van jogi megoldás

Kötelező szülőtartás szabályai (szülő tartási kötelezettség)

Kérdése van? Személyes konzultációért hívja a 06-1-365-1000-es telefonszámot!

Lakásvásárlás ügyvédi díj: Ügyvédi díj adásvételi szerződés

Lakásvásárlás ügyvédi díj: Ingatlan adásvétel ügyvédi díjak és ingatlan adásvételi szerződés

2025.06.02.
A használati megosztás és használati megosztási szerződés

Használati megosztás: ingatlan használati megállapodás osztatlan közös tulajdon esetén

2025.05.14.
Önkormányzati lakás bérleti jog átruházása: Tudnivalók, feltételek

Önkormányzati lakás bérleti jog átruházása: Tudnivalók, feltételek

2025.04.28.
Balatoni ingatlan árak - nem érthető piaci folyamatok

Balatoni ingatlan árak – nem érthető piaci folyamatok

2025.03.25.
Folyamatos ingatlanárverési hirdetmények, ingatlan végrehajtás

Folyamatos ingatlan árverés, végrehajtás szabályai

2025.03.07.
Ingatlan tulajdonjog-fenntartás és függőben tartás: változások 2025-től

Ingatlan tulajdonjog-fenntartás és függőben tartás: változások 2025-től

2025.01.27.
Villamos biztonsági felülvizsgálat adásvétel esetén

Villamos biztonsági felülvizsgálat adásvétel esetén

2024.11.29.
A visszavásárlási jog ingatlanpiaci jelentősége, hogy lehetőséget ad eladónak és vevőnek, hogy rugalmasan kezeljék az ingatlanok adásvételét.

A visszavásárlási jog ingatlanpiaci jelentősége

2024.11.21.
Facebook-f

Facebook oldalunk

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

Adatkezelési tájékoztató

© 2022 – Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda

A jobb felhasználói élmény érdekében az oldalon cookie-kat használunk. Oldalunk használatával, Ön elfogadja a cookie-k használatát.