A kezességi szerződés

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Nagyon gyakori szerződést biztosító mellékkötelezettség a kezesség, amelynek szabályaival azonban sokak nincsenek tisztában, és bátran vállalnak kezességet valamely szerződés vonatkozásában. Jelen cikkünkben a kezességi szerződés szabályait, annak előnyeit és hátulütőit kívánjuk bemutatni.

 

A kezesség szabályait alapvetően a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza. E szerint kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható.

 

A kezesség olyan személyi biztosíték, illetve szerződést biztosító mellékkötelezettség, amelynél fogva a hitelező a követelését nem csak a főkötelezettől, hanem a biztosítékot nyújtó kezestől is követelheti. A kezesség alapvető funkciója, hogy biztosítékot nyújt a hitelező számára arra az esetre, ha az adós nem hajlandó vagy nem képes teljesíteni, különösen akkor, hogyha fizetésképtelenné válik. A kezesség következtében amíg a kezes fizetőképes, a hitelezőt nem érinti az adós esetleges fizetésképtelensége, ezt a kockázatot a kezes veszi át.

Kezességet bármilyen magánszemély, illetve vállalkozás vállalhat, viszont üzletszerű tevékenységként kizárólag pénzügyi intézmény folytathat kezességvállalást.

 

 

A kezesség keletkezése

A Kezesség a hitelező és a kezes közötti kezességi szerződés alapján keletkezik. A kezességi szerződés alakiságára a Ptk. az írásbeliséget írja elő, így a szerződés érvényességéhez ez elengedhetetlen. A biztosított követelés kötelezettje, akinek teljesítéséért a kezes kezességet vállal, a kezességi szerződésnek nem alanya. A kezesség továbbra is a személyi biztosítékok egyik altípusa, a kezes saját személyében egész vagyonával felel más személy kötelezettsége teljesítésének az elmulasztásáért.

 

 

A kezesség járulékos jellege

A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, tehát a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. Azonban kötelezettsége kiterjed a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is.

 

A kezes továbbá a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Például amennyiben a kötelezett ellen felszámolási eljárás indul, és a hitelező elmulasztja bejelenteni a hitelezői igényét a kötelezettel szemben, úgy a későbbiekben a jogosult a kezestől sem tudja behajtani követelését, figyelemmel arra, hogy a kezes szintén hivatkozhat arra, hogy – figyelemmel arra, hogy a jogosult elmulasztotta bejelenteni a hitelezői igényét – így vele szemben sem lehetséges érvényesíteni a követelést.

 

 

A kezesség fajtái

  1. Egyszerű vagy sortartó kezesség – A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.
  2. Készfizető kezesség

A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha

  1. a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;
  2. b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy
  3. c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.

 

  1. Kártalanító kezesség – Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.

 

Az ebben foglalt szabály abban különbözik a sortartási kifogásra vonatkozó szabálytól, hogy a jogosult a kártalanító kezest fel sem szólíthatja a teljesítésre azelőtt, hogy eredménytelen végrehajtást vezetett volna a kötelezett vagyonára. Ebben az esetben a jogosultnak a kötelezett elleni végrehajtást akkor is le kell folytatnia, ha nem várható, hogy az eredményes lesz, illetőleg a felszámolási eljárás esetén ennek befejezését is meg kell várnia. Kártalanító kezesség esetén a kezes tehát nem pusztán kifogásként érvényesítheti a sortartás kedvezményét, hanem a főadós elleni sikertelen végrehajtás a feltétele annak, hogy tőle a jogosult a követelés kielégítését követelje. A kezességnek ez a típusa kizárja a kötelezett és a kezes együttes perlését, hiszen a kezes ebben az esetben csak akkor perelhető, ha a főadós ellen a jogosult már sikertelen végrehajtást vezetett.

 

 

A kezes teljesítése

A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította őt a teljesítésre. A Ptk. a kezes kötelezettségeként írja elő, hogy késedelem nélkül értesítse a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérjen a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről. Ezzel elkerülhető a kétszeri teljesítés, valamint ez alapján a kötelezett is tudomást szerez arról, hogy a jogosult fellépett a kezessel szemben, így amennyiben a kezes teljesít, úgy számíthat arra, hogy a kezes megtérítési igénnyel léphet fel vele szemben.

 

A kezes további kötelezettsége, hogy késedelem nélkül teljesítsen a jogosultnak, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet késedelem nélkül értesítse, vagy a teljesítést megtagadja, és a teljesítés megtagadásáról a kötelezettet és a jogosultat késedelem nélkül értesítse.

Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna.

 

 

A fogyasztóra vonatkozó különös szabályok

A Ptk. a fogyasztó által vállalt kezességre speciális szabályokat fogalmaz meg. Ennek alapján a jogosultat előzetes tájékoztatási kötelezettség terheli a kezességi szerződés megkötését megelőzően, amely tájékoztatásnak ki kell terjednie a kezes jogaira és kötelezettségeire, valamint a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokra. A Ptk. szabályai alapján a kezes kizárólag keretbiztosítéki kezesség formájában vállalhat kezességet, ami azt jelenti, hogy a szerződésben meg kell határozni egy legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért, így a követelés esetleges növekedése esetén sem változik meg a kockázatvállalás felső határa. A fentieken túlmenően a jogosultat a szerződéskötést követően is terheli tájékoztatási kötelezettség annyiban, hogy amennyiben a kötelezett késedelembe esik, a jogosult köteles a kezest késedelem nélkül értesíteni. Ezen értesítési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a kezes nem felel a késedelemből eredő kárért és a késedelmi kamatért.

Fontos kiemelni, hogy a Ptk. kizárja ezen szabályok alkalmazásának lehetőségét, amennyiben a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja.

 

Egyéb szabályok

Előfordulhat az is, hogy ugyanazért a főkötelezettségért többen is vállalnak kezességet. Ilyenkor a kezesek helyzete különbözni fog attól függően, hogy a kezességet egyidejűleg vagy egymást követően, illetve egymásra tekintettel vagy egymásra tekintet nélkül vállalták. Ha a kezesek a kezességet egyidejűleg vagy egymásra tekintettel vállalták, a helytállási kötelezettségük egyetemleges lesz, vagyis a jogosult valamennyi kezestől együtt vagy bármelyiküktől külön-külön is kérheti a kötelezettség teljesítését. Ha valamelyikük teljesít, akkor a többi kezestől a rájuk eső hányad megtérítését követelheti. Viszont, ha a kezesek a kötelezettséget egymást követően, illetve egymásra tekintet nélkül vállalták, a későbbi kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés az őt megelőző kezestől behajtható.

 

A kezességgel biztosított követelés átszáll a kezesre, ha a kezes a jogosultat kielégíti. Ez az átszállás a törvény erejénél fogva, a felek külön rendelkezése nélkül bekövetkezik. Ha a követelés a kezesség mellett zálogjoggal is biztosítva volt és a zálogjogot a kezesség elvállalását megelőzően alapították, akkor a kötelezettséget teljesítő kezesre nemcsak a főkövetelés száll át, hanem az azt biztosító zálogjog is.

 

Ha a főkötelezett elmulasztja a teljesítést, a törvény megengedi, hogy a jogosult a főkötelezettet és a kezest együtt perelje. A főkötelezett perlése kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a jogosult őt a kereset, illetve a végrehajtás megindítása előtt felszólította a teljesítésre.

 

***

 

A fentiekre tekintettel érdemes jól megfontolni, esetleg ügyvéd segítségét igénybe venni, mielőtt bármely szerződés vonatkozásában kezességet vállalunk.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest