A kezességi szerződés  – a készfizető kezesség

A kezességi szerződést tekinthetjük a leggyakoribb szerződést biztosító mellékkötelezettségnek, amelynek szabályaival azonban sokak nincsenek tisztában, és bátran vállalnak kezességet valamely szerződés vonatkozásában. Jelen cikkünkben a kezességi szerződés szabályait, annak előnyeit és hátulütőit kívánjuk bemutatni.

A kezesség szabályait alapvetően a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza. E szerint kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható.

A kezesség olyan személyi biztosíték, illetve szerződést biztosító mellékkötelezettség, amelynél fogva a hitelező a követelését nem csak a főkötelezettől, hanem a biztosítékot nyújtó kezestől is követelheti. A kezesség alapvető funkciója, hogy biztosítékot nyújt a hitelező számára arra az esetre, ha az adós nem hajlandó vagy nem képes teljesíteni, különösen akkor, hogyha fizetésképtelenné válik. A kezesség következtében amíg a kezes fizetőképes, a hitelezőt nem érinti az adós esetleges fizetésképtelensége, ezt a kockázatot a kezes veszi át. Tehát a kezes arra vállal felelősséget, hogy a kötelezett helyett teljesít.

Kezességet bármilyen magánszemély, illetve vállalkozás vállalhat, viszont üzletszerű tevékenységként kizárólag pénzügyi intézmény folytathat kezességvállalást.

A kezesség keletkezése

A Kezesség a hitelező és a kezes közötti kezességi szerződés alapján keletkezik. A kezességi szerződés alakiságára a Ptk. az írásbeliséget írja elő, így a szerződés érvényességéhez ez elengedhetetlen. A biztosított követelés kötelezettje, akinek teljesítéséért a kezes kezességet vállal, a kezességi szerződésnek nem alanya. A kezesség továbbra is a személyi biztosítékok egyik altípusa, a kezes saját személyében egész vagyonával felel más személy kötelezettsége teljesítésének az elmulasztásáért.

A kezesség járulékos jellege

A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, tehát a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. Azonban kötelezettsége kiterjed a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is.

A kezes továbbá a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Például amennyiben a kötelezett ellen felszámolási eljárás indul, és a hitelező elmulasztja bejelenteni a hitelezői igényét a kötelezettel szemben, úgy a későbbiekben a jogosult a kezestől sem tudja behajtani követelését, figyelemmel arra, hogy a kezes szintén hivatkozhat arra, hogy – figyelemmel arra, hogy a jogosult elmulasztotta bejelenteni a hitelezői igényét – így vele szemben sem lehetséges érvényesíteni a követelést.

A kezességi szerződés fajtái – a készfizető kezesség, kártalanító kezesség

1. Egyszerű kezesség vagy sortartó kezesség – A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Tehát a sortartó kezes arra vállal kötelezettséget, hogy akkor fizet, ha a főkötelezettől a követelés behajtása sikertelen.
2. Készfizető kezesség

A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha

1. a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;
2. b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy
3. c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. Ezen esetekben jön szóba a készfizető kezes.

1. Kártalanító kezesség – Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.

Az ebben foglalt szabály abban különbözik a sortartási kifogásra vonatkozó szabálytól, hogy a jogosult a kártalanító kezest fel sem szólíthatja a teljesítésre azelőtt, hogy eredménytelen végrehajtást vezetett volna a kötelezett vagyonára. Ebben az esetben a jogosultnak a kötelezett elleni végrehajtást akkor is le kell folytatnia, ha nem várható, hogy az eredményes lesz, illetőleg a felszámolási eljárás esetén ennek befejezését is meg kell várnia. Kártalanító kezesség esetén a kezes tehát nem pusztán kifogásként érvényesítheti a sortartás kedvezményét, hanem a főadós elleni sikertelen végrehajtás a feltétele annak, hogy tőle a jogosult a követelés kielégítését követelje. A kezességnek ez a típusa kizárja a kötelezett és a kezes együttes perlését, hiszen a kezes ebben az esetben csak akkor perelhető, ha a főadós ellen a jogosult már sikertelen végrehajtást vezetett.

A kezes teljesítése

A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította őt a teljesítésre. A Ptk. a kezes kötelezettségeként írja elő, hogy késedelem nélkül értesítse a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérjen a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről. Ezzel elkerülhető a kétszeri teljesítés, valamint ez alapján a kötelezett is tudomást szerez arról, hogy a jogosult fellépett a kezessel szemben, így amennyiben a kezes teljesít, úgy számíthat arra, hogy a kezes megtérítési igénnyel léphet fel vele szemben.

A kezes további kötelezettsége, hogy késedelem nélkül teljesítsen a jogosultnak, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet késedelem nélkül értesítse, vagy a teljesítést megtagadja, és a teljesítés megtagadásáról a kötelezettet és a jogosultat késedelem nélkül értesítse.

Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna.

A fogyasztóra vonatkozó különös szabályok

A Ptk. a fogyasztó által vállalt kezességre speciális szabályokat fogalmaz meg. A jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni, amely tájékoztatásnak ki kell terjednie a kezes jogaira és kötelezettségeire, valamint a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokra. A Ptk. szabályai alapján a kezes kizárólag keretbiztosítéki kezesség formájában vállalhat kezességet, ami azt jelenti, hogy a szerződésben meg kell határozni a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért, így a követelés esetleges növekedése esetén sem változik meg a kockázatvállalás felső határa. A fentieken túlmenően a jogosultat a szerződéskötést követően is terheli tájékoztatási kötelezettség annyiban, hogy amennyiben a kötelezett késedelembe esik, a jogosult köteles a kezest késedelem nélkül értesíteni. Ezen értesítési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a kezes nem felel a késedelemből eredő kárért és a késedelmi kamatért.

Fontos kiemelni, hogy a Ptk. kizárja ezen szabályok alkalmazásának lehetőségét, amennyiben a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja.

Egyéb szabályok

Előfordulhat az is, hogy ugyanazért a főkötelezettségért többen is vállalnak kezességet. Ilyenkor a kezesek helyzete különbözni fog attól függően, hogy a kezességet egyidejűleg vagy egymást követően, illetve egymásra tekintettel vagy egymásra tekintet nélkül vállalták. Ha a kezesek a kezességet egyidejűleg vagy egymásra tekintettel vállalták, a helytállási kötelezettségük egyetemleges lesz, vagyis a jogosult valamennyi kezestől együtt vagy bármelyiküktől külön-külön is kérheti a kötelezettség teljesítését. Ha valamelyikük teljesít, akkor a többi kezestől a rájuk eső hányad megtérítését követelheti. Viszont, ha a kezesek a kötelezettséget egymást követően, illetve egymásra tekintet nélkül vállalták, a későbbi kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés az őt megelőző kezestől behajtható.

A kezességgel biztosított követelés átszáll a kezesre, ha a kezes a jogosultat kielégíti. Ez az átszállás a törvény erejénél fogva, a felek külön rendelkezése nélkül bekövetkezik. Ha a követelés a kezesség mellett zálogjoggal is biztosítva volt és a zálogjogot a kezesség elvállalását megelőzően alapították, akkor a kötelezettséget teljesítő kezesre nemcsak a főkövetelés száll át, hanem az azt biztosító zálogjog is.

Ha a főkötelezett elmulasztja a teljesítést, a törvény megengedi, hogy a jogosult a főkötelezettet és a kezest együtt perelje. A főkötelezett perlése kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a jogosult őt a kereset, illetve a végrehajtás megindítása előtt felszólította a teljesítésre.

A fentiekre tekintettel érdemes jól megfontolni, esetleg ügyvéd segítségét igénybe venni, mielőtt bármely szerződés vonatkozásában kezességet vállalunk.