Az engedményezés legfontosabb szabályai

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Az engedményezés alkalmával az engedményező (a követelés eredeti jogosultja) a kötelezettel szemben fennálló követelését (például pénzkövetelés) másik személyre, az engedményesre (a követelés új jogosultjára) ruházza át.

A követelés átruházása rendszerint írásbeli szerződéses megállapodás keretében szokott történni, e körben lehetséges, hogy a szerződés, illetve maga az engedményezés a követelés megvásárlására irányul, tehát ellenérték fejében történik, de nem kizárt az ingyenes átruházás sem.

 

Az engedményezés legfontosabb szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban: Ptk.) találhatjuk meg. Kiemelendő, hogy a Ptk. nem írja elő, hogy az engedményezésnek milyen formában kell megtörténnie, így az írásbeli alak mellett akár szóban vagy ráutaló magatartással is megtörténhet az engedményezés. (A szerződések létrejöttéről részletesen az alábbi cikkünkben írtunk: https://drujvary.hu/hogyan-kothetunk-szerzodest-irasban-szoban-rautalo-magatartassal/.) Irodánk véleménye szerint azonban különösen fontos, hogy az engedményezésre írásbeli alakban kerüljön sor, hiszen a későbbiekben az engedményezés megtörténtét bizonyítani is tudnunk kell.

 

Az engedményezés esetén tehát az eredeti jogviszony jogosultjának személyében történik változás olyan módon, hogy az engedményező és az engedményes között létrejövő szerződés alapján az engedményes lép az engedményező helyére.

 

A mindennapi életben a leggyakrabban a pénzbeli követelések esetén kerül sor az engedményezésre azonban a nem pénzbeli követelések átruházása sincs kizárva, mint például valamely magatartásra, ingó dolog kiadására vonatkozó követelés. A jogszabályok több olyan kivételt is meghatároznak, amely fennállasa esetén a követelés nem engedményezhető. Ezek a kivételek az alábbi három csoportba sorolhatóak:

 

  • a követelések engedményezhetősége kizárt lehet: jogszabály rendelkezése folytán,
  • a felek szerződéses kikötése következtében,
  • a szolgáltatás személyes jellegéből adódóan.

 

Az engedményezés feltétele, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a jogviszony létezik, de a követelés még nem létezik, az is engedményezhető. A törvény előírja, hogy az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelések esetén legkésőbb a követelés létrejöttekor az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi. Az iménti szabály alapján tehát különösen figyelni kell arra, hogy az engedményezett követelés egyértelműen beazonosítható, meghatározható legyen.

 

Ahhoz, hogy a jogosult, azaz az engedményező a követelést harmadik személyre engedményezhesse általában nem szükséges a követelés kötelezettjének beleegyezése. Ahogy a jogrendszerben oly gyakran, jelen esetben is előfordulnak azonban olyan jogszabályban meghatározott kivételek, amelyek az engedményezéshez a kötelezett engedélyét írják elő. A szerzői mű felhasználója például a felhasználási jogát kizárólag akkor ruházhatja át harmadik személyre, ha a szerző ezt engedélyezte a részére.

 

Amennyiben a jogosult annak ellenére engedményezte a követelését, hogy a jogosult és kötelezett a közöttük létrejött megállapodásban kikötötték a követelés engedményezésének tilalmát, vagy azt, hogy ahhoz a kötelezett engedélye is szükséges, a követelés ebben az esetben is átszáll az új jogosultra. Azonban az ilyen – engedményezést kizáró vagy engedélyhez kötő – kikötés csak az eredeti jogosultra és a kötelezettre terjed ki, harmadik személyre nem. Tehát, ha a megállapodásban rögzítettek ellenére a jogosult engedményezi a követelést, az engedményezés nem lesz érvénytelen, az eredeti jogosult az engedményezési tilalom, vagy kikötés megszegéséért a kötelezett felé a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felel.

 

A kötelezettet írásban kell értesíteni arról, hogy a tartozása engedményezésre került. Az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölő írásbeli értesítést az engedményes választása szerint az engedményező, azaz eredeti jogosult, vagy az engedményes, azaz az új jogosult köteles megküldeni a kötelezett részére. Utóbbi esetben az értesítés mellett az engedményes köteles a személyét is meghatározó engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolni a kötelezett felé az engedményezés megtörténtét. Amennyiben a kötelezett értesítése nem, vagy nem megfelelően történik meg, abban az esetben az vele szemben nem hatályos, így a továbbiakban is az eredeti jogosult felé kell teljesítenie. Ugyanakkor az értesítés hiánya, vagy a hatályosulás hiánya (pl.: az adós nem veszi át az értesítést) az engedményezés érvényességét, vagy a követelés érvényesíthetőségét nem befolyásolja.

 

Az értesítés még nem jelenti azt, hogy a kötelezettnek az engedményes részére kell teljesítenie.  Főszabályként a kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap teljesítési utasítást. Az értesítést követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően kell, hogy teljesítsen a követelés megszerzője, azaz az engedményes részére

 

A teljesítési utasítás általában az engedményezőtől és az engedményestől is származhat. A teljesítési utasításnak nem kell a kötelezett írásbeli értesítésével együtt megtörténnie, történhez akár azt követően is. Abban esetben, ha a teljesítési utasítás a kötelezett értesítése után történik és az értesítésben az engedményes megjelölésre került, akkor már csak az engedményes adhat teljesítési utasítást. Amennyiben a teljesítési utasítás a kötelezett értesítését megelőzi, abban az engedményes szintén köteles a személyét is meghatározó engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolni a kötelezett felé az engedményezés megtörténtét.

 

Ha az engedményezéssel a kötelezettnél olyan költségek merültek fel, amelyek az engedményezés nélkül nem merültek volna fel nála, abban az esetben az engedményező és az engedményes egyetemlegesen kötelesek megtéríteni a kötelezettnek az engedményezésből adódó költségét.

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest