Hogyan kössünk eltartási szerződést – kockázatok, hasznos tanácsok

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Napjainkban egyre kevésbé jellemző, hogy egy családban több generáció is együtt, vagy egymáshoz közel élje az életét, így az idősek egyre inkább egyedül maradnak. Ilyen esetben merülhet fel, hogy a jövőbeni „örökségért” cserébe az idősek szerződést kötnek valamely családtagjukkal vagy közeli ismerősükkel, aki vállalja a gondozásukat. Az eltartási szerződéseket a jog úgynevezett szerencseszerződésnek nevezi – az elnevezés utal arra, hogy a szerződés tartama előre nem határozható meg, hiszen a jogosult haláláig tart. Ez a bizonytalan időtartam természetesen mind az eltartó, mind az eltartott számára hordoz kockázatokat, ezért fontos, hogy részletes, mindenre kiterjedő, és mindkét fél érdekeit védő szerződés szülessen a felek között.

 

Az eltartási szerződések formái

Fontos tudni, hogy az eltartási szerződés egy köznyelvben használatos fogalom, a jog tartási és életjáradéki szerződéseket különböztet meg. A tartási szerződés lényege a személyes gondoskodás az eltartottról oly mértékben, hogy az megfeleljen a szükségleteinek és körülményeinek. A jogszabály a gondozás, ellátás körébe a lakhatás biztosítását, az élelemmel és ruházattal való ellátást, gondozást, betegápolást és gyógyíttatást, illetve halál esetén az illő eltemettetést sorolja a tartási kötelezettségek körébe. Mivel a tartási szerződés egy bizalmi viszonyon alapul, ezért fontos a személyhez kötöttség. Minthogy az eltartottnak nem mindegy, hogy ki gondoskodik róla, ezért nem köteles a más által nyújtott tartás elfogadására. Ezért általában nincs lehetőség arra, hogy az eltartó mást bízzon meg a feladattal.

 

Az eltartási szerződések másik formája az életjáradéki szerződés, amelynek lényege annyi, hogy az eltartásra igényt tartó személy valamilyen vagyontárgyát (általában ingatlanát) ajánlja fel, cserébe pedig havi pénzbeli juttatást (járadékot) kap. Sokszor találkozhatunk különböző reklámokban azzal, hogy egyes cégek az idősek lakásáért cserébe nagy összegű havi járadék juttatását vállalják – mivel ilyen szerződéseknél nincs személyes teljesítési kötelezettség, nincs akadálya annak, hogy az életjáradékot egy jogi személy folyósítsa.

 

Az eltartott jogai

Mint arról fentebb szó volt, tartási szerződés esetén az eltartott a számára megfelelő gondozásra jogosult, életjáradéki szerződés esetén pedig a felek általában havi rendszeres összeg folyósításában állapodnak meg. A szerződés megkötésekor az ellenérték, amely tipikusan egy ingatlan, általában az eltartó személy tulajdonába kerül. Az eltartottnak azonban szüksége van valamilyen biztosítékra, amely garantálja számára, hogy az eltartó nem gondolja meg magát a tartást illetően, és nem teszi őt ki a lakásából, sorsára hagyva. Ezért a tartásra jogosult biztosítékot kérhet az eltartójától, ha ennek módjában pedig nem tudnak megállapodni, lehetőség van arra is, hogy az ingatlanra tartási jogot jegyezzenek be, az eltartott javára. Ha az eltartott úgy gondolja, hogy a tartásra kötelezett megszegte a szerződéses kötelezettségeit, az eltartott a tartási joga alapján kielégítheti követelését az ingatlanból – végrehajtás útján.

 

A tartási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez természetesen ügyvéd által ellenjegyzett okirat szükséges, tehát a tartási szerződést ilyen esetben jobb, ha ügyvéd készíti el. A tartási jog az ingatlan tulajdoni lapján teherként jelenik meg, amely korlátozza a jövőbeli adásvételt, hiszen senki sem szeretne terhelt ingatlant megvásárolni – mindez pedig az eltartott számára biztosítékot jelent.

 

A szerződés módosítása

A tartási szerződések alapján teljesített gondozás általában hosszú évekig tart, amely alatt változások következhetnek be mind a felek személyes viszonyában, mind pedig anyagi körülményeikben. Ha a felek viszonya megromlik, helye lehet a szerződés módosításának, amely akár a bíróságtól is kérhető.

 

A módosítás történhet végleges jelleggel vagy csak időlegesen, valamely körülmény megszűnéséig (például a tartásra kötelezett betegsége miatt időlegesen természetben való tartás helyett életjáradékot fizet), illetve vonatkozhat egyes részszolgáltatásokra is (például a kötelezett a jogosult étkeztetését nem saját készítésű étellel, hanem előfizetéses étkezés igénybevételével oldja meg). Jelentheti továbbá a tartásnak életjáradék fizetésére történő átváltoztatását is.

 

Mivel a szerződés módosítása is ugyanúgy, mint annak megkötése, elsősorban a felek közös akaratán múlik, a bíróság általi szerződésmódosításra akkor kerül sor, ha a felek közötti bizalmi viszony már megromlott, így a problémákat nem tudják megbeszélni. A felek közötti bizalmi viszony a személyes gondoskodás meghatározó eleme, így ennek hiányában már egyik féltől sem várható el, hogy a szerződéses viszony a korábbi tartalommal folytatódjon tovább. Erre jelenthet megoldást a szerződés életjáradéki szerződéssé történő átváltoztatása.

 

A bíróságnak minden esetben gondosan vizsgálnia kell, hogy a tartásra kötelezett a szerződés átváltoztatását visszaélésszerűen nem azért kéri-e, hogy a terhesebb természetbeni szolgáltatástól megszabaduljon. A körülmények alapos felderítésével kell azt is megállapítani, hogy az életjáradék fizetése megfelel-e az eltartott érdekeinek. Ha a jogosult idős kora, betegsége, fogyatékossága miatt gondozásra, ápolásra is szorul, különös gonddal kell vizsgálni, hogy az életjáradék fizetésével a tartási szerződés betöltheti-e eredeti célját és rendeltetését. Ha ugyanis a szerződés célja ilyen módon nem valósítható meg, a szerződés megszüntetésének van helye.

 

Miért szerencseszerződés?

Mivel a tartási és életjáradéki szerződések az eltartott haláláig tartanak, ezért a felek még nem tudhatják, hogy az eltartó által nyújtott tartás, gondozás arányban lesz-e annak a vagyontárgynak az értékével, amelyet az eltartott cserébe átadott. Előfordul ezért, hogy az örökhagyó halála után örökösei megtámadják az örökhagyó által kötött eltartási szerződést, ha az a halál előtt nem sokkal köttetett – hiszen ilyen esetben viszonylag rövid ideig kellett tartást nyújtani. A szerződésben azonban éppen ez a szerencse elem, így a rövid ideig tartó eltartás miatt nem állapítják meg az érvénytelenséget a bíróságok. A feltűnően nagy értékkülönbségnek ugyanis a szerződés megkötése időpontjában kell fennállnia, az a tény pedig, hogy az eltartott viszonylag rövidebb időn belül meghal, és a tartás ellenértéke nem éri el az ellenszolgáltatás értékét, nem teszi a szerződést megtámadhatóvá.

 

Mikor érvénytelen a szerződés

Ahogyan arról már szó volt a tartási szerződést nem teszi érvénytelenné önmagában az a tény, hogy a tartás és az ellenszolgáltatás értéke nincs arányban egymással. Előfordulhat azonban olyan eset, hogy az eltartást vállaló fél előre tudja, hogy már nem kell sokáig gondoskodnia az eltartottról, hiszen az gyógyíthatatlan betegségben szenved. Ilyen esetben viszont a szerződés érvénytelensége megállapítható. Az ítélkezési gyakorlat jóerkölcsbe ütközőnek tekinti az olyan tartási szerződést, amelynek megkötésekor a tartást vállaló személy tudta vagy biztos alappal következtethetett arra, hogy vállalt kötelezettségét csak rövid ideig kell teljesítenie. A semmisség megállapításának tehát kettős feltétele van: egyrészt, hogy a tartást vállaló személy tudjon az eltartott gyógyíthatatlan betegségéről, továbbá tudjon arról (vagy biztos alappal következtethessen arra), hogy e betegség következtében közeli időpontban számíthat az eltartott halálára. Ezért például az eltartott orvosa, vagy olyan személy, aki szociális ellátás keretében gondozza az eltartott személyt, nem köthet érvényes eltartási szerződést.

 

Mivel a tartási szerződéseknél fontos a felek közötti bizalmi viszony, ezért nincs akadálya annak, hogy akár közeli hozzátartozók is tartási szerződést kössenek egymással. Az eltartottal olyan közeli családtag is köthet eltartási szerződést, aki a törvény alapján is köteles lenne a tartásra – ilyen esetben azonban feltétel, hogy a szerződés alapján nyújtott tartás sokkal több mindenre terjedjen ki. Például az a gyermek, aki a tartási szerződés alapján vállalja, hogy idős szülőjét évente többször több hetes külföldi utazásokra is viszi, amellett, hogy teljeskörűen gondoskodik háztartásában szülője ellátásáról, olyan többlet szolgáltatást nyújt, amelyet a törvény nem ír elő. Ezért például nem tekintette a bíróság nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközőnek azt a tartási szerződést sem, amelyet a szülő több gyermeke közül azokkal kötött meg, akik képesek és hajlandók voltak részére gyógyíthatatlan betegségében a törvényes tartást meghaladó, kívánságának megfelelő szolgáltatásokat nyújtani.

 

Előfordulhat ugyanakkor, hogy a tartási szerződés megkötése csak színlelt, valójában egy ajándékozást leplez, amelynek pedig az a célja, hogy az eltartó egyes gyermekeit megfossza a jogos örökségüktől olyan esetben is, ha a kitagadásra nincs ok. A tartási szerződéssel érintett vagyontárgy ugyanis nem örökség, azt a hagyaték felosztásakor nem kell figyelembe venni, még a kötelesrész alapjaként sem. Ha azonban a tartási szerződés színlelt volta bizonyítást nyer, azt a leplezett jognyilatkozat alapján kell megítélni, azaz ajándékozási szerződésnek kell tekinteni és az ingyenesen juttatott értékből a leszármazónak kötelesrész jár.

 

Hasznos tanácsok

Tartási szerződés megkötésekor fontos, hogy a felek részletesen szabályozzák a jogosultat megillető tartást, hiszen így könnyebb ezt a kötelezetten később számon kérni. Kötelezettként lehetőség szerint vezessünk pontos nyilvántartást arról, milyen módon gondoztuk az eltartottat, a költségeket igazoló számlákat pedig, illetve más iratokat (pl. orvosi iratok, zárójelentés) nem árt megőrizni. Ha ugyanis később az örökösök firtatnák az eltartás mértékét, és azt a tény, hogy az milyen szolgáltatásokat tartalmazott, jó ha írásos bizonyítékok is a kezünkben vannak.

 

Ha tartásra vagyunk jogosultak, az ingatlan tulajdonjogának átruházásakor mindig kérjük egyúttal a tartási jog bejegyzését is, hiszen ez biztosítékul szolgál arra, hogy nem kerülhetünk bármikor az utcára. Fontos, hogy nyilatkozzunk arról, hogy a szerződést cselekvőképességünk teljes tudatában tesszük, így elkerülhető, hogy a szerződést később érvénytelenség miatt megtámadják.

 

Ha úgy érezzük, hogy nem nyújtják számunkra a szerződésben vállalt eltartást, kérhetjük a bíróságtól a szerződés megszüntetését is. A kereset benyújtásának nem lehet akadálya az alacsony jövedelem, hiszen a bíróság az illeték lerovása alól kérelemre mentességet ad, csak ki kell tölteni a megfelelő formanyomtatványokat. Amennyiben a szerződéskötéssel, vagy annak felbontásával kapcsolatosan bizonytalanok vagyunk, kérjük tapasztalt jogász szakértő segítségét.

 


Hasznosnak találta cikkeinket ?

Kedvelje facebook oldalunkat, és értesüljön azonnal az újdonságokról !


 

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest