Jelen cikkünkben arra szeretnénk rávilágítani, hogy mi a haszonélvezeti jog és miben tér el ettől az özvegyi jog. Vajon tényleg erősebb a tulajdonjognál? Milyen jogok illetik meg ezen jogok jogosultjait? Örökölhető vagy átruházható ez a jog? Mit tudunk tenni, ha olyan ingatlant szeretnénk megvásárolni, amelyet kívülálló személy haszonélvezeti vagy özvegyi joga terhel?
A haszonélvezeti jog röviden, haszonélvező jogai
Haszonélvezeti jogról beszélünk, amikor egy vagyoni jog természetes vagy jogi személy részére biztosítja azt, hogy egy más személy tulajdonában álló dolgot birtokoljon, használjon, hasznosítson vagy annak hasznait szedje. Ez a jog fennállhat ingatlanon, de ingóságokon is. A jog a tulajdonosváltozástól függetlenül megilleti a jogosultat. Tehát ha a tulajdonos eladja az ingatlanát a vevőnek (új tulajdonos), abban az esetben az új vevővel / tulajdonossal szemben is megilletik a haszonélvezőt a jelen pontban felsorolt jogosultságok. (Az már más kérdés, hogy vevőként nem célszerű úgy ingatlant vásárolni, hogy azt haszonélvezet terheli).
Kiemelendő, hogy a haszonélvező nem adhatja el a dolgot, de például a haszonélvezőnek joga van bérbe adni az ingatlant.
A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dologgal kapcsolatos terheket, valamint személyét terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek. A rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. Amennyiben megszűnik a jogosultsága, akkor a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését követelheti. Az ingatlan azon költségei, amelyek a rendszeres használattal merülnek fel, a haszonélvezőt terheli.
A haszonélvező ugyanakkor köteles megóvni a dolgot, nem károsíthatja vagy semmisítheti meg a dolgot, és nem is rendelkezhet vele, tehát például – ahogy fent is írtuk – nem jogosult eladni az ingatlant.
Az özvegyi jog röviden
A házastárs az elhunyt örökhagyó után speciális helyzetben van, őt ugyanis a hagyatéki eljárás lezárását követően a többi leszármazó mellett holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon (ezt nevezzük özvegyi jognak), valamint egy gyermekrész illeti a hagyaték többi részéből. Lényegében az özvegyi jognál is haszonélvezeti jogról beszélhetünk, amely nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető, ugyanakkor az örökösök megállapodhatnak (ún. osztályos egyezségben, amelyet a közjegyző jóváhagy), hogy a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosítanak.
Fontos, hogy nem a hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog illet meg az özvegyet, hanem e jog csak az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon és hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon áll fenn.
Haszonélvezeti jog alapítása, keletkezése az öröklés folytán
A haszonélvezeti jog létrejöhet szerződéssel, vagy jogszabály alapján (özvegyi jog).
Haszonélvezeti jog létrejöttéhez szükséges egy szerződés, valamint a dolog birtokának átruházása. Ha a haszonélvezeti jog ingatlanon áll fenn, ahhoz annak ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges, amely díjköteles és formai követelményei vannak a bejegyzésnek.
Amennyiben jogszabálynál fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, ugyanis ha ez elmarad, a haszonélvezeti jog csak a dolognak rosszhiszemű vagy ingyenes megszerzőjével szemben érvényesíthető.
A haszonélvezeti jog öröklése
A haszonélvezeti jog öröklése fogalmilag kizárt, mivel a jogszabály is úgy rendelkezik, hogy vagy határozott időtartamra vagy pedig a jogosult haláláig állhat fenn, tehát e jog mindig személyhez fűződik. A túlélő házastársat a Ptk. Öröklési jog szabályai szerint holtig tartó haszonélvezeti jog illet meg. A törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti a törvényes öröklés szabályai szerint neki járó részen túlmenően.
Holtig tartó haszonélvezeti jog átruházása, átengedése
A haszonélvező a haszonélvezeti jogát nem ruházhatja át, az személyhez kötött, ezért például eladni sem lehet. A haszonélvező azonban a tulajdonos hozzájárulásával lemondhat a haszonélvezeti jogáról más személy javára. Amennyiben a haszonélvező lemond a jogáról e változást az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
Átruházás tehát kizárt, ugyanakkor a jog gyakorlása (azaz a birtoklás, használat és a hasznok szedése) átengedhető. Átengedés ellenérték fejében akkor történhet, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.
Haszonélvezeti jog megszűnése
A természetes személy esetén legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn, tehát nem örökölheti meg a jogutódja. Jogi személy javára legfeljebb ötven évre engedhető, amennyiben határozatlan időre alapítják, abban az esetben a haszonélvezeti jog az ötven évig áll fenn.
A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá amennyiben a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát, vagy ha ha a dolog megsemmisül.
Ingatlan eladás haszonélvezeti joggal, lehetséges?
Sajnos előfordulhat olyan helyzet is, hogy a megvásárolni kívánt ingatlanban haszonélvező él, amely megnehezítheti az eladást, ugyanis a haszonélvezőnek joga van az ingatlan használatára az eladástól függetlenül. Amennyiben a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapján haszonélvezeti jog került bejegyzésre, úgy egyrészről a fentiekben kifejtettek alapján ez nem akadálya a vételnek, ugyanakkor a birtokbavétel kockázattal jár, és a későbbiekben is csak problémát eredményezhet, mivel a haszonélvező birtokláshoz, használathoz való joga megelőzi a tulajdonosét.
A jogosult lemondhat a haszonélvezetről térítésmentesen vagy ellenérték fejében. Utóbbi esetében beszélhetünk annak megváltásáról.
Haszonélvezeti jog megváltása, jog értéke
A haszonélvezeti jog megváltását illetően az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-a szerint kell kiszámolni az értékét. Értke, a vagyoni értékű jog egyévi értéke, ami a dolog forgalmi értékének 1/20 részét teszi ki. Ha határozatlan időre alapítják (például holtig tartó) ott ezt az értéket a jogosult életkorának megfelelő számmal kell felszorozni.
Ha a haszonélvező:
- 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték tízszerese,
- 25-50 éves haszonélvező esetében, az egyévi érték nyolcszorosa,
- 51-65 éves, az egyévi érték hatszorosa,
- 65 évnél idősebb, az egyévi érték négyszerese lesz a jog értéke.
Például egy 60 millió forint értékű ingatlanra egy 55 éves személy javára alapított holtig tartó haszonélvezeti jog megváltása a cél, úgy annak értéke 18 millió fotint (60 millió forint egyhuszada 3 millió forint, annak a hatszorosa 18 millió forint).
Holtig tartó haszonélvezeti jog és özvegyi jog különbsége
A haszonélvezeti jog nem összekeverendő az özvegyi joggal, amely bár lényegében azonos tartalmában a haszonélvezeti joggal, de például csak természetes személyt illethet meg. Jogszabály alapján a túlélő házastárs özvegyet illeti meg holtig tartóan az elhunyt házastársával közösen lakott lakásra és az abban található berendezési és felszerelési tárgyak összességére. A haszonélvezeti jogra vonatkozó szabályok a jelen pontban foglalt eltéréseken túl irányadók az özvegyi jogra is.
Haszonélvezeti jogra vonatkozó kérdése van?
Keresse bátran az Újváry Zsolt Ügyvédi Irodát, mi – jogi tanácsadás keretében – segítünk Önnek kérdései megválaszolásában!