Egy cég ügyvezetése hatalmas felelősséggel jár. Nem csupán arra kell ugyanis figyelni, hogy a társaság gazdaságosan, sőt, jövedelmezően működjön, és az ügyvezetés a tulajdonosok érdekeit szolgálja, hanem arra is, hogy a társaság lehetőleg ne halmozzon fel kifizetetlen adósságokat, és a működése a mindenkori jogszabályoknak megfelelő legyen. Ha pedig küszöbön áll a csőd, az ügyvezetés feladata a hitelezői érdekek figyelembe vétele, a tartozások minél nagyobb mértékű kielégítése, és ha nincs lehetőség talpra állni, a működés jogszerű lezárása.
Előfordul azonban, hogy az ügyvezetők nem megfelelően teljesítik kötelezettségeiket, ez pedig azzal járhat, hogy a cégbíróság eltiltja a jogsértő ügyvezetőket az ügyvezetési tevékenység ellátásától egy meghatározott időre, mintegy kifejezve, hogy ezek a személyek az ügyvezetéssel járó felelősségteljes munka ellátására méltatlanná váltak. Fontos tudni, hogy az eltiltás nem csak az ügyvezetőket, hanem a társaság tagjait is érintheti, és nem csupán arra a cégre terjed ki, amelyben a jogsértés történt, hanem valamennyi olyan cégre, ahol az eltiltott személy ügyvezetői pozíciót tölt be – ezért nem árt tudni, milyen feltételek fennállása esetén számíthatunk erre a büntetésre.
Eltiltás fizetési, helytállási kötelezettség megszegése miatt
Az egyik lehetséges esete az eltiltásnak, amikor az ügyvezető vagy a társaság tagja felelősségét a hitelezői ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során. Továbbá eltiltásnak van helye akkor is, ha valaki egy társaság korlátlanul felelős tagjaként nem állt helyt a társaság tartozásaiért, illetve eltiltásra kerülhet sor abban az esetben is, ha a cégbíróság az ügyvezetővel szemben pénzbírságot szabott ki, de ezt az ügyvezető nem fizette be.
Lássuk most a felsorolt okokat részletesebben.
- Felelősség a ki nem elégített hitelezői követelésekért
Egy korlátozott felelősséggel működő társaság esetén alapvetően sem a tag, sem az ügyvezető nem felelős a társaság tartozásaiért, hiszen éppen ez a korlátozott felelősség lényege. Ha azonban valaki például tudatosan csődbe visz egy társaságot, akkor a bíróság megállapíthatja, hogy a társaság fizetésképtelenségéért ő a felelős, és ezért saját vagyonából kell kifizetnie a társaság hitelezőit.
A felszámolási törvény szerint a hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás alatt kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és emiatt a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat. A vezető fogalmát a törvény nem csupán az ügyvezetőkre érti, hanem ide tartozik mindenki, aki a társaság döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt – például a minősített többségi befolyással rendelkező tag.
A hitelezői tartozásokért való helytállást a bíróság kényszertörlési eljárás során is megállapíthatja. Kényszertörlésre akkor kerülhet sor egy társaságnál, ha a cég a törvényes működését a bíróság felhívása ellenére nem állítja helyre, vagy a végelszámolást a cég a törvényben előírt 3 év alatt nem fejezte be, vagy ha a cég jogutód nélküli megszűnését eredményező ok következett be és nincs helye végelszámolás lefolytatásának (például akkor, amikor egy bt. beltagja meghal és 6 hónapon belül nem jelentenek be a cégbírósághoz új beltagot).
A kényszertörlési eljárásban különböző feltételek fennállása esetén lehet a tagot, illetve az ügyvezetőt felelősségre vonni. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a tag a korlátozott felelősségével visszaélt, akkor a tag korlátlanul felel a hitelezői követelésekért – a saját vagyonával. A korlátozott felelősséggel való visszaélés azt jelenti, hogy a tag tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott, vagy a cég vagyonával a sajátjaként rendelkezett, vagy olyan határozatot hozott, amelyről tudnia kellett volna, hogy az a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes. A vezető tisztségviselő pedig akkor felel a ki nem elégített hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el. Vezető tisztségviselőnek kell tekinteni azokat a személyeket is, akik a társaság döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakoroltak.
Azt a kérdést tehát, hogy a vezetők a hitelezők érdekeit megfelelően figyelembe vették-e, mindig a bíróság dönti el peres eljárásban, így ha pert indítanak ellenünk, azonnal forduljunk felszámolási eljárásokban jártas ügyvédhez.
- Korlátlan felelősség a társaság tartozásaiért
Vannak olyan cégformák, amelyeknél a társaság saját vagyona, illetve a társaságot létrehozó személyek (a tagok) vagyona nem válik el élesen egymástól. Ezeknél a cégeknél a törvény nem ír elő kötelező minimum tőkét, melyet a társaság rendelkezésére kell bocsátani, cserébe azonban a társaság által vállalt bármely kötelezettség mögött ott áll a tagok teljes magánvagyona, mint fedezet. Az ilyen társaságok legismertebb típusa a közkereseti társaság, illetve a betéti társaság. Kkt. esetén minden tag korlátlanul felelős a társaság tartozásaiért a saját magánvagyonával is, Bt.-nél azonban ugyanez csak a társaság beltagjára igaz. Ha tehát a cégforma szerint a tag teljes vagyonával felelős a társaság tartozásaiért, de mégsem tudja megfizetni a társaság nevében vállalt tartozást, eltiltásra kerülhet sor.
- Pénzbírság meg nem fizetése
Előfordulhat olyan eset, hogy a cégbíróság pénzbírságot szab ki egy társaság ügyvezetőjével szemben, például akkor, ha a cégváltozások bejelentéséről az ügyvezető nem gondoskodik határidőben (tehát nem bíz meg a cégadatok változásának bejelentésével egy ügyvédet). Ha a bírságot az ügyvezető nem fizeti be, szintén sor kerülhet az eltiltásra.
Mire terjed ki az eltiltás?
A köznyelvben ügyvezetői eltiltásnak nevezik, azonban a cégbíróság döntése ennél sokkal több korlátozást jelent. Akit ugyanis a fent felsorolt helytállási, illetve fizetési kötelezettség megszegése miatt tiltanak el, az nem szerezhet társaságban többségi befolyást, nem válhat egy társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet társaság vezető tisztségviselője.
Eltiltás fantomcégek esetén
Az eltiltás másik nagy csoportját azok az esetek jelentik, amikor egy ténylegesen nem létező, nem működő cég vezető tisztségviselőit, többségi befolyással rendelkező tagját vagy korlátlan felelősségű tagját tiltja el a cégbíróság.
A társaságok kötelezettsége, hogy székhelyükön gondoskodjanak a hivatalos küldemények átvételéről, illetve székhelyüket cégtáblával is megjelöljék. Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottjuk nem fellelhető, a cégbíróság megindítja a megszüntetési eljárást. Ugyanígy jár el a cégbíróság akkor is, ha a cégjegyzék nem tartalmazza a tagok adatait, vagy a cég valamennyi tagja és vezető tisztségviselője ismeretlen. Ilyen esetben nyilvánvaló, hogy azért kell rendelkezni az eltiltásról, hogy nem létező, vagy elérhetetlen személyek ne tűnhessenek úgy, mintha valójában egy létező cégben valós tevékenységet látnának el – hiszen ezzel megtévesztik azokat, akik bíznak a cégjegyzékbe bejegyzett adatok valóságában.
Az eltiltott személy ilyen esetben sem szerezhet társaságban többségi befolyást, nem válhat egy társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet társaság vezető tisztségviselője.
Eljárás az adószám törlése esetén
Ha az állami adóhatóság elektronikus úton a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez, a cégbíróság hivatalból jár el, és a céget – az állami adóhatóság kezdeményezését követő húsz munkanapon belül – megszűntnek nyilvánítja. Ha a cég adószámát törlik, sor kerül a vezető tisztségviselő, a korlátlanul felelős tag, illetve a többségi befolyással rendelkező tag eltiltására, és az eltiltott személy nem szerezhet társaságban többségi befolyást, nem válhat egy társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet társaság vezető tisztségviselője.
Hogyan ellenőrizhető az eltiltás?
A cégbíróság az eltiltásról szóló döntést követően automatikusan intézkedik, hogy az eltiltással érintett személyek minden cégükből törlésre kerüljenek, továbbá éberen őrködik a felett, hogy az eltiltás ideje alatt az eltiltott személy ne szerezhessen olyan tisztséget vagy pozíciót, melyre az eltiltás kiterjed.
Az eltiltásról szóló büntetés természetesen olyan információ, amely nyilvános, hiszen senki sem szeretne problémás, megbízhatatlan személlyel üzletet kötni. Ennek megfelelően a Céginformációs Szolgálat naprakész adatokkal biztosítja, hogy mindenkor lekérdezhető legyen az eltiltott személyek listája. Az eltiltott személyek nevére a www.e-cegjegyzek.hu oldalon a bal oldali menüsorban külön rá lehet keresni, továbbá amennyiben olyan személlyel szeretnénk céget alapítani, aki eltiltás hatálya alatt áll, a cégbíróság értesíteni fog minket arról, hogy jobb, ha valaki mást választunk.
***
Az ügyvezetői eltiltás szabályai és feltételei tehát a nem jogi végzettséggel rendelkezők számára sokszor nehezen érthetőek, mivel azonban láthatjuk, hogy az eltiltás mint jogkövetkezmény legtöbbször kapcsolatban van a cég fizetésképtelenségével, ezért amennyiben ennek veszélye fennáll, azonnal vegyük fel a kapcsolatot ügyvédünkkel, aki minden lehetséges jogi és gazdasági következményről részletes tájékoztatást tud nyújtani. Ha pedig felmerül bennünk a gyanú, hogy szerződéses partnerünket eltiltott ügyvezető képviseli, használjuk a Céginformációs Szolgálat naprakész adatbázisát.
