Napjainkban az egyik leggyakoribb vagyon elleni bűncselekmény a csalás. A vagyoni viszonyok védelméhez fűződő érdeket igyekszik védeni a jogalkotó a vagyon elleni bűncselekmények esetében. Miáltal könnyen lehetünk a hétköznapokban csalás áldozatai, így amennyiben erre utaló jelet észlelünk tanácsos ügyvédi segítséget igénybe venni.
Csalás Btk 373. § fogalma, mit is jelent a csalás?
A csalás fogalma: aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
A csalás tényállási elemei tehát a tévedésbe ejtés, a tévedésben tartás, illetve ezzel az elkövető elkövető kárt, vagyoni hátrányt okoz.
A csalás passzív alanya az a személy lesz, akit megtévesztenek.
A bűncselekmény első vonzata, a csalás elkövetési magatartása: tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás?
Tévedésbe ejtés:
A büntetés kiszabásához a régi Btk. szerint a bűncselekmény megállapításához az elkövetőnek ravasz fordulatot kellett alkalmaznia. Azonban a jelenleg hatályos btk nem jelöli meg a tévedésbe ejtés egyszerű vagy bonyolult fogalmát.
Tévedésbe ejtés alatt azt kell értenünk, hogy az elkövető valótlanságot valósként tünteti fel. Ezzel a sértett gondolatában téves elképzelés alakul ki, azaz elegendő az, ha a magatartás alkalmas a megtévesztésre.
Tévedésben tartás:
Azt az esetet nevezzük tévedésben tartásnak, ha a sértett már eleve tévedésben van az adott dologgal kapcsolatban, de az elkövető megerősíti benne, vagy csupán nem oszlatja el a tévedést.
A bűncselekmény második vonzata: Kár,
A csalás jogi tárgya a vagyoni hátrány, A kár a Btk. értelmében a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. Ha a csalás elkövetési tárgya nem pénzre, mint helyettesíthető dologra vonatkozóan követik el, azaz a törvény alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni, hanem vagyontárgyra, ebben az esetben a dolog elkövetéskori forgalmi értékét kell figyelembe venni.
A kárt okozó tevékenységet nem az elkövető, hanem a megtévesztett személy valósítja meg, aki az elkövető magatartásának hatására végez olyan cselekményt, melynek vagyoni joghatása is van, és ebből kár származik.
Okozati összefüggésben kell, hogy álljon a sértett vagyoni rendelkezése a tévedésbe ejtéssel, avagy a tévedésbe tartással. Ez a vagyoni rendelkezés megvalósulhat úgy, hogy például a sértett átutal bizonyos összeget az elkövető számlájára.
A Btk. kiemeli a (7) bekezdésben, hogy kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. Ez azt jelenti, hogy csalásnak minősül, ha a sértett például igénybe vesz egy szállodai szoba szolgáltatást, és fizetés nélkül távozik (amennyiben a szolgáltatás igénybevétele idején sem volt szándékában a teljesítés).
A bűncselekmény típusai
Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás:
A csalás ezen formája megvalósulhat úgy, hogy az elkövető adatot visz be az információs rendszerbe, kezelt adatokat változtat meg, töröl, vagy az adatot hozzáférhetetlenné teszi. Avagy aki hamis, vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénzhelyettesítő fizetési eszközt használ fel ( csekket, elektronikus pénzt).
Hitelezési csalás:
A hitelezési csalás megvalósulhat a sértett részéről nyújtott kölcsönösszeg visszafizetésének elmaradásával, ha az elkövetőnek már akkor sem volt szándékában a hitelt szerződésszerűen törleszteni, amikor a hitelt felvette. Legtöbbször az elkövető a tévedésbe ejtéssel vagy tévedésben tartással titkolja el fizetésképtelenségét.
Gazdasági csalás:
Az elkövető a jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenység végezésével is elkövetett csalást, ha ezzel vagyoni hátrányt okoz. Ez a büntetés kifejezetten a gazdasági szereplők egymás közötti összejátszása végett került szövegezésre, akik egymással összejátszva kötöttek gazdasági hatású szerződéseket, akiknek kifejezett célja az volt, hogy egy adott társaságnak vagyoni hátrányt okozzanak.
Költségvetési csalás:
Költségvetési csalást követ el, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatban mást tévedésbe ejt / tévedésben tart, vagy kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.
A csalás büntetése, csalás minősített esetei, okozott kár fontossága
A csalás büntetési tétele változik az okozott kár összegétől, valamint a magatartás minősésétől.
A Btk. § (2) bekezdése alapján a büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.
(3) bekezdése alapján a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(4) bekezdése alapján a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy
c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
(5) bekezdése alapján a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(6) bekezdése alapján a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meg határozott valamely módon követi kel.
A csalás elévülése
A csalás, hasonlóan a legtöbb bűncselekményhez elévülhet. A Btk. kimondja, hogy a csalás elévülésének ideje a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év.
A csalás bizonyítása
A csalás vonatkozásában a legfontosabb vizsgálni az elkövető szándékát, hiszen a csalás tényállását csupán szándékosan lehet elkövetni. Tegyük fel, ha az elkövető bizonyos összeget kér valakitől kölcsön, és már annak az átvételekor már hiányzik a teljesítési szándék, akkor megvalósul a csalás bűncselekménye, hiszen jogtalan haszonszerzés céljából cselekedett. Önmagában az a tény viszont, hogy az adós a kölcsönt kellő időben visszafizetni nem tudja, nem valósul meg a csalás tényállása. Bizonyítani kell, hogy a kölcsönösszeg felvételekor is ez volt a szándéka. A csalás csak egyenes szándékkal lehet elkövetni, ami azt jelenti, hogy az elkövető kívánja cselekménye következményeit, és ennek megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja. Tökéletesen tisztában van a sértett megtévesztett állapotával és a károkozás létrejöttével.
Magánindítvány, ha a sértett hozzátartozó
Speciális szabály, hogy ha a csalás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.
Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a csalás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.
Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda segítsége
A kiszabható büntetés súlyossága miatt nem tanácsos arra várakozni, hogy a hatóság tegye meg az első lépéseket, nem érdemes az időt húzni, hiszen minden egyes mondatnak, bizonyítási eszköznek hatalmas jelentősége lehet az ügy szempontjából. Akár pozitív, akár negatív szempontból. Ennek okán az első legfontosabb lépés az, hogy egy erre szakosodott ügyvéd segítségét kérje akár a sértett, akár az elkövető.
Ennek megfelelően az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda kész megbirkózni az ügy sikeressége érdekében az ezzel járó feladatok ellátásával. Keressen minket, ha csalás elkövetésével gyanúsítják, vagy szeretne csalás miatt feljelentést tenni.
