A cégalapítás és vállalkozás iránt egyre inkább megnőtt az érdeklődés, ahogyan fokozatosan magunk mögött hagytuk a válságot. A címben szereplő szavakra rákeresve az interneten számos találatot kapunk, ugyanis a legkülönfélébb társaságok hirdetik magukról, hogy náluk a cégalapítás költsége mindössze 10-20 ezer forint, és ezért a pénzért garantálják az új céghez szükséges teljes dokumentáció elkészítését, és a cég bejegyeztetését a nyilvántartásba. A cégalapítás azonban ugyanúgy jogi szakértelmet igényel, mint más jogügyletek – például adásvételi szerződéskötés – lebonyolítása, nem véletlen, hogy a törvény kötelezően előírja az ügyvédi közreműködést. Ezért, bár egyszerűnek tűnik létrehozni egy céget, hiszen csak aláírunk néhány papírt, és aztán minden megy a maga útján, fontos, hogy jó ügyvédet válasszunk, mert ezzel megkíméljük magunkat számos kellemetlenségtől.
Cégalapítás – az első lépések
Ha vállalkozásra adjuk a fejünket, első lépésként néhány fontos kérdésre kell választ adnunk:
- mit akarok csinálni,
- mennyi pénzem van,
- egyedül vagy másokkal együtt vállalkoznék
- milyen felelősségi formában szeretnék működni (korlátlan vagy korlátozott).
A tevékenységi kör kiválasztása
Az első feladat a tevékenységi kör kiválasztása. Ennek is vannak korlátai, ezeket a jogszabályok rögzítik. Bizonyos tevékenységeket például csak a szükséges szakképzettség vagy engedélyek birtokában lehet folytatni, illetve vannak olyan tevékenységek is, amelyeket csak bizonyos cégformában lehet folytatni. Például, Bt. keretében nem lehet bankként működni, ez csak részvénytársasági formában lehetséges.
Egy hozzáértő ügyvéd már a tevékenység kiválasztásakor segítséget nyújthat. Ha körülbelül elmondjuk, hogy mit szeretnénk, az ügyvédünk meg tudja mondani, hogy kell-e hozzá valamilyen engedély, szakképzettség, vagy sem, illetve ki tudja választani, hogy az adott tevékenység milyen ágazati besorolásban szerepel. A cégbíróság ugyanis a cégek főtevékenységét úgynevezett TEÁOR szám alapján tartja nyilván, amely rövidítve a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerét jelenti. Ebben a rendszerben minden tevékenység szerepel, amelyet legálisan folytatni lehet.
Pénz beszél…
Ha tudjuk, hogy mit szeretnénk csinálni, a következő kérdés, hogy erre mennyi pénzünk van. Ha ugyanis céget szeretnénk alapítani, mindenképpen kell valamennyi tőke, amelyet a társaság rendelkezésére bocsátunk ahhoz, hogy meg tudja kezdeni a működését. Egyes vállalkozási formáknál van kötelező tőke minimum (pl. Kft.), míg más formában ez nincs (pl. Bt.). A Bt. és a Kft. napjaink két legnépszerűbb társasági formája, ezért ezek létrehozásáról bővebben is szót fogunk ejteni.
Akár egyedül, akár másokkal együtt tervezünk cégalapítást, a Kft. mindkét esetre megoldást nyújthat, viszont ha többen vagyunk, akkor előre le kell osztani a szerepeket a cégben. Tisztázni kell például, hogy ki mennyi pénzt rak bele a vállalkozásba, ki hozza majd a napi működéshez szükséges döntéseket (ki lesz az ügyvezető), és ki milyen részt vállal a felelősségből. Bt-nél például a beltag felelőssége korlátlan, tehát ha a társaság olyan kötelezettséget vállal, amelyet saját vagyonából nem tud teljesíteni, akkor a társaság tartozásáért a beltag korlátlanul felelős a saját magánvagyonával is. A kültag felelőssége korlátozott, csak addig az összegig kell helytállnia, amennyit a társaság rendelkezésére bocsátott.
Ezzel el is érkeztünk a felelősség kérdéséhez: korlátolt, vagy korlátlan. Nyilvánvalóan mindenki korlátozott felelősségben gondolkodik, hiszen egy hibás üzleti döntésért senki sem szeretné, ha a családja feje fölül is elvinnék a házat. A korlátolt felelősség legegyszerűbb módja a Kft. alapítás, csakhogy ebben az esetben vállalnunk kell, hogy a társaság rendelkezésére bocsátunk 3.000.000,- Ft tőkét – ha nem is alapításkor, de egy záros határidőn belül. Aki ezt nem tudja, vagy nem akarja vállalni, annak marad a korlátlan felelősség.
Mi kerül az alapító okiratba?
A társaságok alapítással létesülnek oly módon, hogy a tagok alapító okiratot fogadnak el. Ha jogilag pontosak akarunk lenni, akkor a létesítő okiratot csak egyszemélyes társaság esetén hívják alapító okiratnak, többszemélyes társaság esetén pedig társasági szerződés a neve – a közérthetőség kedvéért azonban a továbbiakban is alapító okiratként fogunk hivatkozni erre a dokumentumra.
Az alapító okiratot az ügyvéd szerkeszti és ellenjegyzi, de az elkészítéshez tudnia kell néhány adatot, melyek a következők:
- a társaság neve
- székhelye
- a tagok neve és személyes adatai
- az ügyvezető neve és személyes adatai
- a társaság tevékenysége
- a társaság tőkéje és ebből az egyes tagok anyagi hozzájárulása
A vállalkozás neve
A fentieket sorra véve, a cégnév tűnik a legegyszerűbb döntésnek. A cégnévnek legalább egy vezérszóból és a cégforma megjelöléséből kell állnia. A cégnév tulajdonképpen egy fantázianév, bármi lehet, egyetlen korlátozással: nem hasonlíthat más, már létező bejegyzett cég nevére. Ha megvan a kiválasztott név, kérjük ügyvédünk segítségét, aki nagy valószínűséggel előre meg tudja mondani, hogy ez a név elfogadható lesz-e majd a cégbíróságnak, vagy nagyon hasonlít már valaki máséhoz. A vezérszó mellett a cégnévben utalhatunk a társaság tevékenységére is (például építőipari, kereskedelmi, szolgáltató stb.).
Székhely
A társaság székhelye bárhol lehet, azonban fontos, hogy az ingatlan tulajdonosa ehhez hozzájáruljon. Tehát, nem jelenthetem be a cégbíróságnak, hogy a székhelyem a szomszédban van, ha erről az illető szomszéd mit sem tud. A székhely bejelentéséhez ugyanis a cégbíróságra csatolni kell egy iratot, amelyben az ingatlan tulajdonosa nyilatkozik arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlant az új társaság székhelyeként bejelentse. Fontos még, hogy az ingatlannál cégtáblával fel kell tüntetni az új céget, hogy a postás megtalálja, és kézbesítse a hivatalos iratokat. Ha a cégtábla kirakását elmulasztjuk, és emiatt valamilyen iratot nem veszünk át, még bírságra is számíthatunk.
Tagok, ügyvezető
A tagok személyes adatait fel kell tüntetni az alapító okiratban, és később ez a cégjegyzékben is szerepelni fog. A tagok személye mellett meg kell jelölni azt is, hogy milyen összegben járultak hozzá a társaság tőkéjéhez, és ennek megfelelően milyen befolyással rendelkeznek a társaság működésében (pl. minősített többség).
Az ügyvezető az a személy, aki felelős a társaság napi működéséért, amellett, hogy a legfontosabb kérdésekben mindig a tagok, vagy (egyszemélyes cég esetén) az alapító dönt. Ügyvezető lehet valamelyik tag is, vagy mindegyik, azonban az sem kizárt, hogy külső, tagsággal nem rendelkező személy lássa el ezt a feladatot. Ha több ügyvezető van, arról is dönteni kell, hogy mindannyian önállóan is jogosultak-e a céget képviselni (a cég nevében szerződéseket, illetve bármi mást aláírni), vagy csak együttesen. Együttes képviselet esetén két személy ír alá a cég nevében.
Az ügyvezető határozott vagy határozatlan időre is kinevezhető, továbbá elláthatja a feladatát munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban is. Nincs például akadálya annak, hogy valaki egyszemélyes Kft-t hoz létre, amelynek egyben ügyvezetője is lesz, és ezt a feladatát munkaviszonyban lássa el (tehát lényegében a saját cégének alkalmazottjává válik).
Gyakorlati tudnivalók a gyors és egyszerű cégalapításhoz
Ha az ügyvédnek minden szükséges információt átadtunk az alapító okirat megszerkesztéséhez, akár néhány napon belül cégtulajdonosokká válhatunk. Ehhez lehetőségünk van a szerződésmintával történő alapítást választani. Ez annyit jelent, hogy a törvényalkotók létrehoztak egy alapító okirat mintát (természetesen minden cégformára másmilyet), ahol csak be kell írnunk a szükséges adatokat a kipontozott részekre, a többi részt pedig nem módosíthatjuk. Ha ez így nekünk megfelel, tehát nem akarunk például részletesen rendelkezni arról, hogy mikor és hol legyen a taggyűlés, akkor a szerződésmintás céget a cégbíróság egy munkanapon belül bejegyzi.
Jó hír minden kezdő cégalapítónak, hogy 2017 május óta az illetékszabályok változása következtében például a Kft. és a Bt. alapítása illetékmentessé vált, emellett a cégbíróságnak fizetendő költségtérítés alól is mentesülünk.
Gyors cégalapítás szerződésmintával
Ha tehát elfogadjuk a szerződésmintában található rendelkezéseket, és aláírjuk az ügyvédnél a szükséges papírokat, a bejegyzési kérelem az aláírást követően azonnal benyújtható a cégbíróságra, a cégbíróság pedig a céget egy munkanapon belül be is jegyzi. Ezt a részt már az ügyvéd intézi, ugyanis neki kell benyújtania a bejegyzési kérelmet a cégbírósághoz. A bejegyzés után kiválaszthatjuk a könyvelőt, aki elintézi helyettünk a szükséges bevallásokat és bejelentéseket, emellett a bejegyzett cég számára már bankszámlát is nyithatunk.
Fontos tudni, hogy a cégbejegyzési eljárás elektronikus úton, interneten keresztül történik – az ügyvéd tehát beszkenneli az általunk aláírt cégiratokat, és emailben küldi meg a cégbíróságnak. Ennek megfelelően a cégbíróság is elektronikus úton küld választ – ne lepődjünk meg tehát, ha az új cégünk bejegyzését tanúsító irat csak egy nyomtatott papírlap, amelyen nincs pecsét és kézzel írott aláírás. Ha a banknak, vagy bárki másnak később szüksége lesz a végzés hiteles példányára, kérjük meg ügyvédünket, hogy küldje el a hiteles elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumot.
A cég a cégbírósági bejegyzéssel keletkezik, azonban az sem kizárt, hogy az alapító okiratának aláírása után azonnal szerződést kössön az éppen létrehozott cég, hiszen az új társaság a cégbejegyzésig is jogosult előtársaságként működni. Ha bejegyzik a céget, minden rendben van, és az előtársasági szakaszban kötött szerződés is a társaság által jogszerűen vállalt kötelezettséggé válik. Ha azonban nem jegyzik be a céget, a szerződést úgy kell tekinteni, mintha annak teljesítését csupán a tagok együttesen vállalták volna.
Ha tisztában vagyunk a fenti információkkal, és felkészülten megyünk céget alapítani, nincs akadálya annak, hogy egyszerűen és gyorsan cégtulajdonossá váljunk, és megkezdjük vállalkozási tevékenységünket. Fontos ugyanakkor, hogy hozzáértő ügyvédet válasszunk, aki segít a megfelelő cégforma és tevékenységi kör megválasztásában, és jól ismeri a cégbíróságok gyakorlatát is – ezáltal ugyanis biztosra vehetjük, hogy valóban csak néhány napot, nem pedig heteket, esetleg hónapokat fog igénybe venni a cégalapítás.