A legtöbb ember már megkapta az adóhatóságtól azt a nyilatkozatot, amelynek elfogadásával és visszaküldésével teljesíthetjük személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségünket. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az előző évi jövedelmünkről történő nyilatkozat mellett lehetőségünk van arra is, hogy adónk 1%-át valamely technikai számmal rendelkező egyháznak vagy a Nemzeti Tehetség Programnak, egy másik 1%-át pedig valamelyik regisztrált civil szervezetnek ajánljuk fel. Az 1+1%-os nyilatkozatot akár a személyi jövedelemadó bevallással együtt, akár attól elkülönítve is benyújthatjuk, fontos azonban tudni, hogy ezt csak 2019. május 20-ig tehetjük meg. Éljünk hát ezzel a lehetőséggel, hogy minél több jó ügyet támogathassunk.
Milyen egyházak kaphatnak támogatást?
Mindazon egyházak és vallásfelekezetek és vallási közösségek, melyek technikai számmal rendelkeznek – melyet az adóhatóság ad ki – jogosultak arra, hogy a magánszemélyek által felajánlott személyi jövedelemadó 1%-át támogatásként elfogadják. Az egyházként történő működés elismeréséről a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény rendelkezik. A törvény alapján a nyilvántartásba vett egyházak jogosultak az 1%-os támogatás elfogadására.
Az egyházi törvény szerint a nyilvántartásba vett egyházi státusz elérésének a következő feltételei vannak:
A vallási egyesületet – kérelmére – nyilvántartásba vett egyházként kell nyilvántartásba venni, ha
- a) részére a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását megelőző 3 év átlagában legalább ezer magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint meghatározott részét, és
- b) legalább
- ba) 5 éve vallási egyesületként működik, vagy
- bb) 100 éves szervezett formában történő önálló nemzetközi működéssel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a vallási egyesületet – kérelmére – nyilvántartásba vett egyházként akkor is nyilvántartásba kell venni, ha
- a) legalább ezer, Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező nyilvántartott tagja van,
- b) legalább 5 éve vallási egyesületként működik, és
- c) nyilatkozik arról, hogy hitéleti tevékenysége vagy közcélú tevékenysége érdekében az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást a kérelem benyújtását követően nem vesz igénybe.
A technikai számmal rendelkező egyházakat az adóhatóság minden évben közzéteszi, ezek listája az alábbi honlapon tekinthető meg: https://www.nav.gov.hu/nav/szja1_1/technikai_szamos_kedv
Ha nem kívánunk egyház részére támogatást adni, akkor is van választásunk: támogathatjuk az „egyházi 1%-al” azt a kiemelt költségvetési előirányzatot, melyet az adott évben erre kiválasztanak: ez a szervezet idén a Nemzeti Tehetség Program.
Az SZJA másik 1%-áról a 2019-es évre előzetesen regisztrált civil szervezetek és kedvezményezettek jogosultak.
Mik azok a civil szervezetek?
A civil szervezeteket az alapítóik azért hozzák létre, hogy valamely közös, általuk fontosnak tartott cél érdekében együtt tevékenykedjenek, amely cél lehet akár közhasznú is. A törvényi megfogalmazás szerint a civil szervezetek közé tartoznak a civil társaságok, az egyesületek és az alapítványok. Ezeknek a szervezeteknek a célja tehát nem a meggazdagodás, a pénzcsinálás valamilyen tevékenység folytatása által, hanem a közös cél szolgálata. Ezért írja elő a törvény, hogy bár a civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, de elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a civil szervezetek egyáltalán nem végezhetnek vállalkozási tevékenységet (pl bérbe adják a tulajdonukban álló ingatlant), csupán azt, hogy az ebből származó vagyon nem az alapítók vagyonának gyarapodását, hanem a közhasznú célt kell, hogy szolgálja.
Mitől közhasznú egy szervezet
Nem minden civil szervezet egyben közhasznú is, ez függ a szervezet által meghatározott céltól. A civil szervezeteknek külön közhasznúsági minősítést kell szerezniük ahhoz, hogy a közhasznú szervezetekre vonatkozó kedvezményekkel élhessenek. Ehhez az szükséges, hogy az alapító okiratban valamilyen közfeladat ellátását határozzák el. A törvény szerint közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja. A törvény meghatározza a közfeladatok listáját, hiszen nem tekinthető bármi közfeladatnak. A közhasznú minősítés megszerzésének a közfeladat ellátásán kívül más feltételei is vannak: például bizonyos anyagi erőforrásokkal kell rendelkeznie a szervezetnek, továbbá kell, hogy a tagjain kívül is legyen egy bázisa, akiknek a szervezet tevékenysége fontos és előnyös – ezt a törvény társadalmi támogatottságnak nevezi.
A közhasznúsági minősítés megszerzését a civil szervezeteket nyilvántartó bíróság jegyzi be. A közhasznú minősítés előny lehet számos támogatást nyújtó pályázatnál, továbbá bizonyos esetekben adókedvezménnyel is jár. Emellett a közhasznú szervezetek részére nyújtott támogatással adókedvezményt vehet igénybe a támogató is (erről alább részletesen is lesz szó).
Hogyan működnek az alapítványok
Az alapítvány lényege, hogy az alapító egy általa meghatározott célra (például gyermekek gyógyítása, állatmentés stb.) egy bizonyos összegű vagyont rendel, és ez a vagyon szolgál arra, hogy megvalósítsa az alapító által kitűzött célt. Ezt a vagyont az alapító később nem kérheti vissza, és ha az alapítvány megszűnik, arra az esetre is meg kell határozni, hogy milyen civil szervezet kapja a megszűnő alapítvány vagyonát. Természetesen az alapítvány nem csupán az eredetileg az alapítótól kapott vagyonnal működik, hanem ugyanúgy gyűjthet támogatásokat, mint más civil szervezetek.
Alapítványok esetében általában van egy kedvezményezetti csoport, amelynek javára az alapítványok a tevékenységüket végzik (pl beteg gyermekek, kóbor, gazdátlan állatok, stb.) Fontos, hogy a kedvezményezett nem lehet az alapító, vagy valamely családtagja, kivéve, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása.
Az alapítvány ügyvezetését az úgynevezett kuratórium látja el, ennek tagjait az alapító nevezi ki. Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja, továbbá az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. A kuratórium dönti el lényegében, hogy kinek a részére nyújtson támogatást az alapítvány, továbbá milyen módon kezelje a vagyonát.
Milyen feltételei vannak a civil szervezeteknél az 1%-ra való jogosultságnak?
A nonprofit szervezetek közül az 1%-os felajánlás kedvezményezettje lehet:
- az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerintiegyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel,
- alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá
- közhasznú alapítvány, egyesület és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel – vagy ez idő letelte előtt, amennyiben jogszabályi feltételeknek egyébként megfelel -, közhasznú szervezetként
- jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül – Civil törvénybenmeghatározott – közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;
Kedvezményezett lehet továbbá a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), egyes országos közgyűjtemények és a pontosan meghatározott egyéb kulturális intézmények, könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezetek, felsőoktatási intézmények.
Az 1%-ra való jogosultsághoz további feltétel a nonprofit szervezettel szemben:
- belföldi székhelyű legyen
- magyarországi közösség, illetőleg a határon túli magyarság érdekében működjön
- folyamatosan közhasznú tevékenységet folytasson
- közvetlen politikai tevékenységet ne végezzen
- szervezete legyen a pártoktól független és azoknak anyagi támogatást ne nyújtson.
A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról is, hogy esedékes köztartozása nincsen, vagy ha van, akkor az őt megillető összegből hozzájárul köztartozásainak kiegyenlítéséhez, pontosan megjelölve az összeg címzettjeit és a kiegyenlítés sorrendjét. Meg kell felelni a további szigorú törvényi előírásoknak is és nyilatkozni a jogszabály által részletesen előírt további kérdésekben is.
Az adó 1 + 1 %-áról való rendelkezés menete
A személyi jövedelemadó bevallási adatlapnak minden esetben mellékletét képezi az úgynevezett 18EGYSZA nyomtatvány, itt lehet megjelölni, milyen egyházat és civil szervezetet kívánunk támogatni. A nyomtatvány akár elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül, akár papír alapon benyújtható az adóhatósághoz, 2019. május 20. napjáig. Ha nem tudjuk használni az ügyfélkaput, és nyomtatványt sem kaptunk, bármelyik helyi NAV ügyfélszolgálatot felkereshetjük, és ott rendelkezésünkre bocsátják a szükséges nyomtatványokat. Fontos tudni, hogy csak egy egyházat, és csak egy civil szervezetet támogathatunk, nem választhatunk ki tehát többet a listából. Az 1%-ról való rendelkezés menetéről a NAV alábbi honlapján lehet részletes tájékoztatást kapni:
https://www.nav.gov.hu/nav/szja1_1/hogyan_rendelkezhet
Ne felejtsük el, hogy ha nem rendelkezünk erről az összegről, akkor a pénz a központi költségvetésbe kerül. Kár lenne tehát kihagyni a lehetőséget arra, hogy egy jó ügyet, egy hasznos tevékenységet végző szervezetet támogassunk.