Minden munkavégzés veszélyekkel járhat, még akkor is, ha egész nap csak a számítógép előtt ülünk. Ilyenkor is előfordulhat ugyanis, hogy megráz minket az áram, vagy meghibásodik valamilyen elektromos szerkezet, és tűz keletkezik. A munkahelyünkön azért vagyunk, hogy a munkáltató érdekében munkát végezzünk. A törvény szerint ilyenkor az egészségünkért és a biztonságunkért bizonyos keretek között a munkáltató felelős. Ezért, ha foglalkozása körében végzett munka közben balesetet szenved, a munkáltatót kártérítési kötelezettség terheli. Emellett pedig természetesen igénybe vehetjük a társadalombiztosítási ellátásokat is, ha szükséges. Ebben a cikkben azt mutatjuk be röviden, mi minősül munkahelyi balesetnek, és mi nem, továbbá milyen juttatásokra lehetünk jogosultak.
A munkahelyi baleset fogalma, mi számít munkahelyi balesetnek?
A munkahelyi balesetet, és az annak bekövetkezésekor kötelező teendőket a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szabályozza. Eszerint munkahelyi balesetnek minősül az a baleset, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. Munkahelyi balesetnek számít a baleset függetlenül a munkavégzés helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől.
A munka végzése közben vagy azzal összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező baleset az a baleset, ami a sérültet a lakásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására menet közben éri. Ez alól kivétel, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
Tehát munkahelyi baleset minden olyan baleset, ami a munkavállalót azért éri, mert éppen munkát végez, vagy egyébként a munkahelyén tartózkodik. Nem minden baleset esetén jár azonban kártérítés a munkáltatótól, hiszen minden esetnél vizsgálni kell a felelősség kérdését.
Kártérítés munkahelyi baleset esetén
A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Nem felelős azonban, ha
-
a kárt olyan ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és semmiképpen nem tudta volna elhárítani
-
a kárt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
Nézzünk néhány példát a fenti szabályra. Ha a munkahely épületén van villámhárító, de mégis belecsap a villám, emiatt egy gép felrobban, és ez okozza a munkavállaló sérülését, ezért a munkáltató nem felelős. Ugyanígy nem felelős a munkáltató akkor sem, ha a munkavállaló azért szenvedett balesetet, mert ittas volt. Ha azonban a munkavállaló ittassága nem függ össze a balesettel, hiszen akkor is bekövetkezett volna, ha nem fogyaszt alkoholt, akkor természetesen jár a kártérítés. Például ha a munkavállaló leesik a létráról, mert ittassága miatt leszédül, akkor nem kaphat kártérítést. De ha azért esik le a létráról, mert az összetörik alatta, akkor jár neki a kártérítés még akkor is, ha részeg volt. Ilyen esetben ugyanis a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a kár a munkavállaló magatartása miatt következett be. Hiszen egyértelmű, hogy a munkaeszköz volt rossz minőségű. Ugyanígy járhat kártérítés a munkavállalónak akkor is, ha előzetes felszólítás ellenére „belenyúlkál a gépbe” és emiatt megsérül. Abban az esetben jár a kártérítés, ha a munkáltató nem tartott munkavédelmi oktatást, vagy például a gép nem volt megfelelő védőráccsal ellátva.
Munkahelyi balesetek esetén milyen kártérítést kérhetünk?
Ha munkahelyi balesetet szenvedünk, fontos, hogy azonnal jelentsük a közvetlen felettesünknek. A munkavédelmi törvény szerint ugyanis, ha nem jelentjük azonnal az esetet, akkor később nekünk kell bizonyítanunk, hogy a sérülésünk munkahelyi baleset következménye. Fontos, hogy kérjük jegyzőkönyv felvételét, amelyben rögzítsük minél részletesebben az eseményeket. Ha a baleset bekövetkezésekor nem vagyunk olyan állapotban, hogy a jegyzőkönyvről gondoskodhassunk, ezt később is kérhetjük, amint felgyógyulunk. Ekkor is fontos, hogy mindent rögzítsünk, amire emlékszünk.
A munkáltatónak valamennyi tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkahelyi balesetnek tekinti-e, azaz elismeri-e a felelősségét. Ha igen, ezt követően fel kell hívni a károsultat arra, hogy jelentse be a kárigényét. Ha a munkáltató szerint a baleset nem tekinthető munkahelyi balesetnek, tájékoztatnia kell a munkavállalót, hogy a döntés ellen jogorvoslattal élhet. Ez esetben illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. Ugyanígy a hatósághoz lehet fordulni akkor is, ha a munkáltató nem vizsgálja ki az esetet kérésünk ellenére, vagy nem megfelelően.
Ha a munkáltató elismeri a felelősségét, akkor megkezdődik az egyezkedés a felek között. A főszabály, hogy olyan helyzetbe kell hozni a munkavállalót, mintha a baleset meg sem történt volna. Meg kell tehát téríteni a balesetben megrongálódott tárgyainak értékét (pl. elszakadt ruha, összetört eszközök stb.), a kórházi ellátás költségét, és természetesen azt a munkabérét is, amelyet betegsége alatt megkereshetett volna. Amennyiben a betegség a közeli hozzátartozóknak is kárt okozott, a munkáltatónak ezt a kárt is meg kell térítenie. Például: munkából való kiesés,utazási költségek,kórházba járás.
Ha a munkáltatóval nem lehet önként megegyezni, marad a bírósági út. Általános tapasztalat, hogy a bíróságok általában a munkavállalók érdekeit védik ilyen esetekben. Azonban a munkáltató anyagi lehetőségeihez is igazítják a megítélt kártérítés összegét. Ha perre kerül a sor, mindenképpen javasoljuk a jogi képviselő igénybe vételét. Az ügyvédek ismerik az irányadó bírósági gyakorlatot, és segítenek meghatározni azt, hogy milyen követelés tekinthető reálisnak.
Társadalombiztosítási juttatások
Munkahelyi baleset esetén nem csupán a munkáltató kártérítésére, hanem a társadalombiztosítás baleseti ellátásaira is igényt tarthatunk. Fontos tudni, hogy ha nem vagyunk bejelentve, a munkáltatói kártérítés akkor is jár, a társadalombiztosítási ellátások azonban természetesen nem.
A társadalombiztosítási baleseti ellátások közé tartozik például a baleseti táppénz, a baleseti járadék, illetve súlyosabb esetben a baleseti rokkantsági nyugdíj. Ezek az ellátások a biztosított munkavállalók számára nyújtanak anyagi segítséget. Az ellátás addig jár, amíg nem tudnak visszatérni a munkába vagy csökkent munkaképességük következtében kevesebb jövedelemhez jutnak.
Társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során az is lényeges, hogy a munkahelyi baleset bekövetkezte esetén a kárenyhítés nemcsak anyagi természetű lehet. Bizonyos esetekben rehabilitációs lehetőségek, orvosi ellátás, illetve pszichológiai támogatás is járhat. Annak érdekében,hogy a sérült mielőbb visszanyerhesse munkaképességét és lelki egyensúlyát.
Üzemi baleset fogalma, valamint az úti baleset
A baleseti ellátások körét a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény határozza meg. A törvény szerint a baleseti ellátások üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén járnak. Fontos tudni, hogy az üzemi baleset tágabb fogalom, mint a munkahelyi baleset. Az üzemi balesethez tartozik ugyanis a munkahelyi baleset, továbbá az a baleset is, ami a munkavállalót a lakhelye és a munkahelye közötti utazás során éri (úti baleset). Előfordulhat tehát, hogy a munkáltató nem fizet kártérítést, mert akkor ér minket baleset, amikor busszal munkába megyünk. A társadalombiztosítási ellátásokra azonban ilyenkor is jogosoltuak
A társadalombiztosítás keretében az alábbi egészségügyi juttatásokat vehetjük igénybe:
-
baleseti egészségügyi szolgáltatás: támogatás jár az üzemi baleset miatti egészségkárosodás gyógyításához szükséges gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök kiváltásához
-
baleseti táppénz: arra az időre jár, ami alatt a munkavállaló keresőképtelen a baleset következtében, azonban legfeljebb 1 évig, ami további 1 évvel meghosszabbítható
-
baleseti járadék: akinek az üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett. Azonban a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg, baleseti járadékra jogosult
Ahogyan arról fentebb szó volt, a baleseti ellátások elszenvedett üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járnak. A törvény azonban meghatározza azokat az eseteket, amelyek nem minősülnek üzemi balesetnek:
Nem üzemi baleset az a baleset, ami
-
a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,
-
b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
-
c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során
történt.
A fenti eseteken túl nem jár baleseti ellátás akkor sem, ha valaki szándékosan okozta a sérülését. Nem jár baleseti ellátás, ha a baleset bejelentésével, vagy az orvosi segítség igénybevételével indokolatlanul késlekedett.
Jegyzőkönyv felvételének fontossága
Munkahelyi baleset tehát bármikor bekövetkezhet, és ilyen esetben jó, ha tisztában vagyunk azzal, milyen jogi lehetőségeink vannak, hogy a kárt minél inkább csökkentsük. A baleseti ellátások igénybevételéhez, az ügyintézés menetéhez részletes tájékoztatót találhatunk a https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/ oldalon. Ha pedig a munkáltatói kártérítéssel akadnak problémáink, kérjük jogi szakértő segítségét. A legfontosabb azonban, hogy lehetőleg kerüljük el a baleseteket, és vigyázzunk magunkra a munkahelyen is.
A munkáltatói kártérítés iránti igény érvényesítéséhez mindenképpen szükséges, hogy a balesetet megfelelően dokumentálják, és baleseti jegyzőkönyv készüljön. Amennyiben a munkáltató nem hajlandó együttműködni, érdemes jogi segítséget igénybe venni.
Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda segítsége
Amennyiben munkajogi vagy bármilyen polgári jogi kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal.