Mi minősül munkahelyi balesetnek?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Minden munkavégzés veszélyekkel járhat, még akkor is, ha egész nap csak a számítógép előtt ülünk: ilyenkor is előfordulhat ugyanis, hogy megráz minket az áram, vagy meghibásodik valamilyen elektromos szerkezet, és tűz keletkezik. Mivel a munkahelyünkön azért vagyunk, hogy a munkáltató érdekében munkát végezzünk, a törvény szerint ilyenkor az egészségünkért és a biztonságunkért bizonyos keretek között a munkáltató felelős. Ezért, ha munkavégzés közben balesetet szenvedünk, a munkáltatót kártérítési kötelezettség terheli, emellett pedig természetesen igénybe vehetjük a társadalombiztosítási ellátásokat is, ha szükséges. Ebben a cikkben azt mutatjuk be röviden, mi minősül munkahelyi balesetnek, és mi nem, továbbá milyen juttatásokra lehetünk jogosultak.

 

A munkahelyi baleset fogalma

 

A munkahelyi balesetet, és az annak bekövetkezésekor kötelező teendőket a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szabályozza. Eszerint munkabaleset (azaz munkahelyi baleset) az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

 

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

 

A fenti fogalom meghatározás alapján tehát munkahelyi baleset minden olyan baleset, amely a munkavállalót azért éri, mert éppen munkát végez, vagy egyébként a munkahelyén tartózkodik. Nem minden baleset esetén jár azonban kártérítés a munkáltatótól, hiszen minden esetnél vizsgálni kell a felelősség kérdését.

 

Kártérítés a munkáltatótól

 

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Nem felelős azonban, ha

  • a kárt olyan ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és semmiképpen nem tudta volna elhárítani
  • a kárt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

 

Nézzünk néhány példát a fenti szabályra. Ha a munkahely épületén van villámhárító, de mégis belecsap a villám, emiatt egy gép felrobban, és ez okozza a munkavállaló sérülését, ezért a munkáltató nem felelős. Ugyanígy nem felelős a munkáltató akkor sem, ha a munkavállaló azért szenvedett balesetet, mert ittas volt. Ha azonban a munkavállaló ittassága nem függ össze a balesettel, hiszen akkor is bekövetkezett volna, ha nem fogyaszt alkoholt, akkor természetesen jár a kártérítés. Például ha a munkavállaló leesik a létráról, mert ittassága miatt leszédül, akkor nem kaphat kártérítést, de ha azért esik le a létráról, mert az összetörik alatta, akkor jár neki a kártérítés még akkor is, ha részeg volt. Ilyen esetben ugyanis a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a kár a munkavállaló magatartása miatt következett be, hiszen egyértelmű, hogy a munkaeszköz volt rossz minőségű. Ugyanígy járhat kártérítés a munkavállalónak akkor is, ha előzetes felszólítás ellenére „belenyúlkál a gépbe” és emiatt megsérül, ha a munkáltató nem tartott munkavédelmi oktatást, vagy például a gép nem volt megfelelő védőráccsal ellátva.

 

Milyen kártérítést kérhetünk?

 

Ha munkahelyi balesetet szenvedünk, fontos, hogy azonnal jelentsük a közvetlen felettesünknek. A munkavédelmi törvény ugyanis előírja, hogy ha nem jelentjük azonnal az esetet, akkor később nekünk kell bizonyítanunk, hogy a sérülésünk munkahelyi baleset következménye. Fontos, hogy kérjük jegyzőkönyv felvételét, amelyben rögzítsük minél részletesebben az eseményeket. Ha a baleset bekövetkezésekor nem vagyunk olyan állapotban, hogy a jegyzőkönyvről gondoskodhassunk, ezt később is kérhetjük, amint felgyógyulunk – ekkor is fontos, hogy mindent rögzítsünk, amire emlékszünk.

 

A munkáltatónak valamennyi tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkahelyi balesetnek tekinti-e, azaz elismeri-e a felelősségét. Ha igen, ezt követően fel kell hívni a károsultat arra, hogy jelentse be a kárigényét. Ha a munkáltató álláspontja szerint a baleset nem tekinthető munkahelyi balesetnek, akkor tájékoztatnia kell a munkavállalót arról, hogy ez ellen a döntés ellen jogorvoslattal élhet, mégpedig úgy, hogy az illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. Ugyanígy a hatósághoz lehet fordulni akkor is, ha a munkáltató nem vizsgálja ki az esetet kérésünk ellenére, vagy nem megfelelően.

 

Ha a munkáltató elismeri a felelősségét, akkor megkezdődik az egyezkedés a felek között. A főszabály, hogy olyan helyzetbe kell hozni a munkavállalót, mintha a baleset meg sem történt volna. Meg kell tehát téríteni a balesetben megrongálódott tárgyainak értékét (pl. elszakadt ruha, összetört eszközök stb.), a kórházi ellátás költségét, és természetesen azt a munkabérét is, amelyet betegsége alatt megkereshetett volna. Amennyiben a betegség a közeli hozzátartozóknak is kárt okozott, például bizonyos időre kiestek a munkából, illetve az utazással költségük merült fel, amikor a kórházba kellett járniuk, a munkáltatónak ezt a kárt is meg kell térítenie.

 

Mivel a vagyoni kártérítés alapja a ténylegesen bekövetkezett kár, ezért fontos, hogy minél alaposabban igazoljuk a bennünket ért kárt. Ezért őrizzük meg a számlát, amit az orvostól vagy a kórháztól kapunk, ugyanígy a gyógyszer számlákat is, továbbá minden papírt a felmerült költségekről (pl. buszjegy, vonatjegy, benzinszámla stb.) Ha ugyanis a munkáltatóval nem sikerül megegyezni és perre kerül a sor, a munkavállalónak kell igazolnia a bíróság előtt a felmerült kárának összegét, és az egyszerű „bemondást” a bíróság nem fogja elfogadni.

 

A fenti vagyoni kártérítésen túl a baleset miatti lelki megrázkódtatás kompenzálására sérelemdíjat is lehet kérni. Ha ugyanis a baleset miatt a károsult élete jelentősen nehezebbé válik, például azért, mert levágták a karját, a bíróságok nem vagyoni kártérítési összeget is megállapítanak.

 

Ha a munkáltatóval nem lehet önként megegyezni, marad a bírósági út. Általános tapasztalat, hogy a bíróságok általában a munkavállalók érdekeit védik ilyen esetekben, de a munkáltató anyagi lehetőségeihez is igazítják a megítélt kártérítés összegét. Ha perre kerül a sor, mindenképpen javasoljuk a jogi képviselő igénybe vételét, hiszen az ügyvédek ismerik az irányadó bírósági gyakorlatot, és segítenek meghatározni azt, hogy milyen követelés tekinthető reálisnak.

 

 

Társadalombiztosítási juttatások

 

Munkahelyi baleset esetén nem csupán a munkáltató kártérítésére, hanem a társadalombiztosítás baleseti ellátásaira is igényt tarthatunk – amennyiben nem feketén dolgoztunk. Fontos tudni, hogy ha nem vagyunk bejelentve, a munkáltatói kártérítés akkor is jár, a társadalombiztosítási ellátások azonban természetesen nem.

 

A baleseti ellátások körét a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény határozza meg. A törvény szerint a baleseti ellátások üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén járnak. Fontos tudni, hogy az üzemi baleset tágabb fogalom, mint a munkahelyi baleset. Az üzemi balesethez tartozik ugyanis a munkahelyi baleset, továbbá az a baleset is, amely a munkavállalót a lakhelye és a munkahelye közötti utazás során éri (úti baleset). Előfordulhat tehát, hogy a munkáltató nem fizet kártérítést, mert akkor ér minket baleset, amikor busszal munkába megyünk (és ahogyan azt fentebb kifejtettük, ez nem munkahelyi baleset, csak akkor, ha a munkáltató által üzemeltetett busszal megyünk munkába), a társadalombiztosítási ellátásokra azonban jogosultak vagyunk.

 

A társadalombiztosítás keretében az alábbi egészségügyi juttatásokat vehetjük igénybe:

 

  • baleseti egészségügyi szolgáltatás: támogatás jár az üzemi baleset miatti egészségkárosodás gyógyításához szükséges gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök kiváltásához
  • baleseti táppénz: arra az időre jár, ami alatt a munkavállaló keresőképtelen a baleset következtében, azonban legfeljebb 1 évig, ami további 1 évvel meghosszabbítható
  • baleseti járadék: akinek az üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, azonban a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg, baleseti járadékra jogosult

 

Mikor nem járnak a baleseti ellátások?

 

Ahogyan arról fentebb szó volt, a baleseti ellátások üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járnak. A törvény azonban meghatározza azokat az eseteket, amelyek nem minősülnek üzemi balesetnek:

 

Nem üzemi baleset az a baleset, amely

  1. a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,
  2. b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
  3. c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során

történt.

 

A fenti eseteken túl nem jár baleseti ellátás akkor sem, ha valaki szándékosan okozta a sérülését, vagy a baleset bejelentésével, illetve az orvosi segítség igénybevételével indokolatlanul késlekedett.

 

***

Munkahelyi baleset tehát bármikor bekövetkezhet, és ilyen esetben jó, ha tisztában vagyunk azzal, milyen jogi lehetőségeink vannak, hogy a kárt minél inkább csökkentsük. A baleseti ellátások igénybevételéhez, az ügyintézés menetéhez részletes tájékoztatót találhatunk a https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/ oldalon, ha pedig a munkáltatói kártérítéssel akadnak problémáink, kérjük jogi szakértő segítségét. A legfontosabb azonban, hogy lehetőleg kerüljük el a baleseteket, és vigyázzunk magunkra a munkahelyen is.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest