Mi minősül munkahelyi balesetnek?

Minden munkavégzés veszélyekkel járhat, még akkor is, ha egész nap csak a számítógép előtt ülünk: ilyenkor is előfordulhat ugyanis, hogy megráz minket az áram, vagy meghibásodik valamilyen elektromos szerkezet, és tűz keletkezik. Mivel a munkahelyünkön azért vagyunk, hogy a munkáltató érdekében munkát végezzünk, a törvény szerint ilyenkor az egészségünkért és a biztonságunkért bizonyos keretek között a munkáltató felelős. Ezért, ha munkavégzés közben balesetet szenvedünk, a munkáltatót kártérítési kötelezettség terheli, emellett pedig természetesen igénybe vehetjük a társadalombiztosítási ellátásokat is, ha szükséges. Ebben a cikkben azt mutatjuk be röviden, mi minősül munkahelyi balesetnek, és mi nem, továbbá milyen juttatásokra lehetünk jogosultak.

A munkahelyi baleset fogalma

A munkahelyi balesetet, és az annak bekövetkezésekor kötelező teendőket a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szabályozza. Eszerint munkabaleset (azaz munkahelyi baleset) az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

A fenti fogalom meghatározás alapján tehát munkahelyi baleset minden olyan baleset, amely a munkavállalót azért éri, mert éppen munkát végez, vagy egyébként a munkahelyén tartózkodik. Nem minden baleset esetén jár azonban kártérítés a munkáltatótól, hiszen minden esetnél vizsgálni kell a felelősség kérdését.

Kártérítés a munkáltatótól

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Nem felelős azonban, ha

• a kárt olyan ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és semmiképpen nem tudta volna elhárítani
• a kárt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Nézzünk néhány példát a fenti szabályra. Ha a munkahely épületén van villámhárító, de mégis belecsap a villám, emiatt egy gép felrobban, és ez okozza a munkavállaló sérülését, ezért a munkáltató nem felelős. Ugyanígy nem felelős a munkáltató akkor sem, ha a munkavállaló azért szenvedett balesetet, mert ittas volt. Ha azonban a munkavállaló ittassága nem függ össze a balesettel, hiszen akkor is bekövetkezett volna, ha nem fogyaszt alkoholt, akkor természetesen jár a kártérítés. Például ha a munkavállaló leesik a létráról, mert ittassága miatt leszédül, akkor nem kaphat kártérítést, de ha azért esik le a létráról, mert az összetörik alatta, akkor jár neki a kártérítés még akkor is, ha részeg volt. Ilyen esetben ugyanis a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a kár a munkavállaló magatartása miatt következett be, hiszen egyértelmű, hogy a munkaeszköz volt rossz minőségű. Ugyanígy járhat kártérítés a munkavállalónak akkor is, ha előzetes felszólítás ellenére „belenyúlkál a gépbe” és emiatt megsérül, ha a munkáltató nem tartott munkavédelmi oktatást, vagy például a gép nem volt megfelelő védőráccsal ellátva.

Milyen kártérítést kérhetünk?

Ha munkahelyi balesetet szenvedünk, fontos, hogy azonnal jelentsük a közvetlen felettesünknek. A munkavédelmi törvény ugyanis előírja, hogy ha nem jelentjük azonnal az esetet, akkor később nekünk kell bizonyítanunk, hogy a sérülésünk munkahelyi baleset következménye. Fontos, hogy kérjük jegyzőkönyv felvételét, amelyben rögzítsük minél részletesebben az eseményeket. Ha a baleset bekövetkezésekor nem vagyunk olyan állapotban, hogy a jegyzőkönyvről gondoskodhassunk, ezt később is kérhetjük, amint felgyógyulunk – ekkor is fontos, hogy mindent rögzítsünk, amire emlékszünk.

A munkáltatónak valamennyi tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkahelyi balesetnek tekinti-e, azaz elismeri-e a felelősségét. Ha igen, ezt követően fel kell hívni a károsultat arra, hogy jelentse be a kárigényét. Ha a munkáltató álláspontja szerint a baleset nem tekinthető munkahelyi balesetnek, akkor tájékoztatnia kell a munkavállalót arról, hogy ez ellen a döntés ellen jogorvoslattal élhet, mégpedig úgy, hogy az illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. Ugyanígy a hatósághoz lehet fordulni akkor is, ha a munkáltató nem vizsgálja ki az esetet kérésünk ellenére, vagy nem megfelelően.

Ha a munkáltató elismeri a felelősségét, akkor megkezdődik az egyezkedés a felek között. A főszabály, hogy olyan helyzetbe kell hozni a munkavállalót, mintha a baleset meg sem történt volna. Meg kell tehát téríteni a balesetben megrongálódott tárgyainak értékét (pl. elszakadt ruha, összetört eszközök stb.), a kórházi ellátás költségét, és természetesen azt a munkabérét is, amelyet betegsége alatt megkereshetett volna. Amennyiben a betegség a közeli hozzátartozóknak is kárt okozott, például bizonyos időre kiestek a munkából, illetve az utazással költségük merült fel, amikor a kórházba kellett járniuk, a munkáltatónak ezt a kárt is meg kell térítenie.

Mivel a vagyoni kártérítés alapja a ténylegesen bekövetkezett kár, ezért fontos, hogy minél alaposabban igazoljuk a bennünket ért kárt. Ezért őrizzük meg a számlát, amit az orvostól vagy a kórháztól kapunk, ugyanígy a gyógyszer számlákat is, továbbá minden papírt a felmerült költségekről (pl. buszjegy, vonatjegy, benzinszámla stb.) Ha ugyanis a munkáltatóval nem sikerül megegyezni és perre kerül a sor, a munkavállalónak kell igazolnia a bíróság előtt a felmerült kárának összegét, és az egyszerű „bemondást” a bíróság nem fogja elfogadni.

A fenti vagyoni kártérítésen túl a baleset miatti lelki megrázkódtatás kompenzálására sérelemdíjat is lehet kérni. Ha ugyanis a baleset miatt a károsult élete jelentősen nehezebbé válik, például azért, mert levágták a karját, a bíróságok nem vagyoni kártérítési összeget is megállapítanak.

Ha a munkáltatóval nem lehet önként megegyezni, marad a bírósági út. Általános tapasztalat, hogy a bíróságok általában a munkavállalók érdekeit védik ilyen esetekben, de a munkáltató anyagi lehetőségeihez is igazítják a megítélt kártérítés összegét. Ha perre kerül a sor, mindenképpen javasoljuk a jogi képviselő igénybe vételét, hiszen az ügyvédek ismerik az irányadó bírósági gyakorlatot, és segítenek meghatározni azt, hogy milyen követelés tekinthető reálisnak.

Társadalombiztosítási juttatások

Munkahelyi baleset esetén nem csupán a munkáltató kártérítésére, hanem a társadalombiztosítás baleseti ellátásaira is igényt tarthatunk – amennyiben nem feketén dolgoztunk. Fontos tudni, hogy ha nem vagyunk bejelentve, a munkáltatói kártérítés akkor is jár, a társadalombiztosítási ellátások azonban természetesen nem.

A baleseti ellátások körét a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény határozza meg. A törvény szerint a baleseti ellátások üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén járnak. Fontos tudni, hogy az üzemi baleset tágabb fogalom, mint a munkahelyi baleset. Az üzemi balesethez tartozik ugyanis a munkahelyi baleset, továbbá az a baleset is, amely a munkavállalót a lakhelye és a munkahelye közötti utazás során éri (úti baleset). Előfordulhat tehát, hogy a munkáltató nem fizet kártérítést, mert akkor ér minket baleset, amikor busszal munkába megyünk (és ahogyan azt fentebb kifejtettük, ez nem munkahelyi baleset, csak akkor, ha a munkáltató által üzemeltetett busszal megyünk munkába), a társadalombiztosítási ellátásokra azonban jogosultak vagyunk.

A társadalombiztosítás keretében az alábbi egészségügyi juttatásokat vehetjük igénybe:

• baleseti egészségügyi szolgáltatás: támogatás jár az üzemi baleset miatti egészségkárosodás gyógyításához szükséges gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök kiváltásához
• baleseti táppénz: arra az időre jár, ami alatt a munkavállaló keresőképtelen a baleset következtében, azonban legfeljebb 1 évig, ami további 1 évvel meghosszabbítható
• baleseti járadék: akinek az üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, azonban a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg, baleseti járadékra jogosult

Mikor nem járnak a baleseti ellátások?

Ahogyan arról fentebb szó volt, a baleseti ellátások üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járnak. A törvény azonban meghatározza azokat az eseteket, amelyek nem minősülnek üzemi balesetnek:

Nem üzemi baleset az a baleset, amely

1. a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,
2. b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
3. c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során

történt.

A fenti eseteken túl nem jár baleseti ellátás akkor sem, ha valaki szándékosan okozta a sérülését, vagy a baleset bejelentésével, illetve az orvosi segítség igénybevételével indokolatlanul késlekedett.

***

Munkahelyi baleset tehát bármikor bekövetkezhet, és ilyen esetben jó, ha tisztában vagyunk azzal, milyen jogi lehetőségeink vannak, hogy a kárt minél inkább csökkentsük. A baleseti ellátások igénybevételéhez, az ügyintézés menetéhez részletes tájékoztatót találhatunk a https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/ oldalon, ha pedig a munkáltatói kártérítéssel akadnak problémáink, kérjük jogi szakértő segítségét. A legfontosabb azonban, hogy lehetőleg kerüljük el a baleseteket, és vigyázzunk magunkra a munkahelyen is.