Károkozás a munkahelyen – a munkavállalói kártérítési felelősség szabályai

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

A munkaviszonyban általában a munkavállaló van alárendelt helyzetben a munkáltatóval szemben, ezért a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályok igyekeznek a munkavállalói jogokat védeni és erősíteni. Vannak azonban olyan szabályok, melyeket a munkavállalóknak is kötelességük betartani munkavégzésük során, és amennyiben szándékosan vagy gondatlanul kárt okoznak a munkáltatójuknak, viselniük kell ennek következményeit.

 

A munkavállalói kártérítési felelősség alapszabálya

 

A törvény megfogalmazása szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A károkozás lehet szándékos vagy gondatlan, tehát a törvény – néhány kivételtől eltekintve – az objektív felelősséget nem ismeri. Azt, hogy a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, illetve a munkavállaló magatartása és a kár bekövetkezése közötti okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

 

A jog a munkavállaló kárfelelőssége körében nem csupán azt írja elő a munkavállaló számára, hogy a károk előidézésére alkalmas hiányosságokat a munkáltatónak bejelentse, hanem azt is, hogy a váratlanul előálló, azonnali intézkedést és kisebb anyagi ráfordítást igénylő hibaelhárítási munkákat maga is elvégezze, tehát akár a költségeket is előlegezze ilyen esetben a munkáltató helyett.

 

De mit is jelent az általában elvárható magatartás? Ezt legegyszerűbben úgy fogalmazhatjuk meg, hogy ha a munkavállaló tudja, hogy hogyan kellene cselekednie, és nincs semmilyen olyan külső körülmény, ami ebben megakadályozná, akkor ha mégsem a szabályok szerint jár el, felelős lesz az ebből eredő kárért. Nézzünk erre egy példát: adott egy távolsági busz vezető, aki minden nap ugyanazon az útvonalon jár. Az út egyik szakaszán az úton egy nagy kátyú található, amely azonban megfelelő sebességgel biztonságosan kikerülhető. Ha a vezető ennek megfelelően irányítja a buszt, akkor a kátyú nem okoz gondot a járműben. Ha viszont tudja, hogy hol találhat az úthiba, mégis nagyobb sebességgel hajt át rajta, mint kellene, és ez megrongálja az általa vezetett buszt, akkor a bekövetkező kárt meg kell térítenie a munkáltatónak.

 

Mit jelent a jogellenes károkozás?

 

A fenti szabály szerint a munkavállaló akkor vonható felelősségre, ha megszegi a kötelességét, és ennek eredményeként keletkezik kár a munkáltatónál. Jogellenes egy magatartás, ha azzal jogszabályt sértünk, vagy bármilyen módon megszegjük munkaviszonyból eredő kötelezettségünket. Előfordulhat azonban, hogy valaki kárt okoz, de az mégsem jogellenes. Ilyen helyzetek lehetnek az alábbiak:

 

  • a kárt a munkavállaló a károsult beleegyezésével okozta: ilyen eset például, ha a munkáltató bár tud a hibásan elvégzett munkáról, azt mégis elfogadja
  • a munkavállaló a kárt jogos védelmi helyzetben okozta
  • a munkavállaló a kárt szükséghelyzetben okozta, feltéve hogy az elhárító magatartás arányban van a fenyegető kárral
  • a munkavállaló a kárt jogszabály által megengedett tevékenységgel okozta (például a rendőr betöri az ajtót azért, hogy életet mentsen)

 

 

 

A károkozás és az okozati összefüggés

 

Nincs okozati összefüggés olyan kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott, és nem is kellett látnia előre. Ezt a munkavállalónak kell bizonyítania. Ilyen, az is, ha a munkáltató – felek együttműködésének tükrében – az általa ismert kockázati tényezőkről nem ad tájékoztatást a munkavállalónak. Szintén nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Ha például a munkavállaló azért okoz kárt, mert a munkáltató nem tájékoztatta korábban az általa használt eszköz veszélyeiről, vagy nem tartott munkavédelmi oktatást, a munkáltató felelősségét és közrehatását is vizsgálni kell. Ilyenkor tehát előfordulhat, hogy a munkáltató és a munkavállaló együttesen lesz felelős a kárért, illetve az is megtörténhet, hogy a felelősséget csak a munkáltatónak kell viselnie.

 

A kártérítés mértéke

 

A kártérítés általános mértéke a munkavállaló négyhavi távolléti díjának erejéig terjedhet. Ha azonban valaki szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okoz kárt munkáltatójának, a teljes kárt meg kell térítenie. Ahhoz tehát, hogy meghatározhassuk, milyen mértékben lehet felelősségre vonni egy munkavállalót az általa okozott kárért, tisztáznunk kell a munkavállalói vétkesség egyes fokozatait:

 

  • Szándékos károkozásnak minősül, ha a munkavállaló előre látja cselekménye károsító következményeit, és azokba belenyugszik, vagy egyenesen kívánja bekövetkezésüket.
  • Gondatlan a károkozás, ha valaki előre látja magatartása lehetséges következményeit, de bízik azok elmaradásában. Esetleg azért nem látja előre, mert figyelmetlen, nem kellőképpen körültekintő.
  • Súlyosan gondatlan a károkozás, akinek a kár keletkezésekor magatartását a teljes közömbösség, nemtörődömség, hanyagság, előre látás teljes hiánya jellemzi.

 

A súlyos gondatlanság fogalmát a bírói gyakorlat alakította ki: általában súlyos a gondatlanság, ha sorozatos, ha bűncselekményt valósít meg, vagy ha a munkavállaló abban bízik, hogy a felismert következmény elmarad. Ha például a munkavállaló magával viszi a céges laptopját, és a kocsijában hagyja, amellyel az utcán parkol – az autót feltörik, és elviszik a laptopot, akkor a munkavállaló cselekménye súlyos gondatlanságnak minősül, ha azonban autójával a saját lezárt garázsában parkolt, amelyet felnyitnak, majd feltörik az autót és kiveszik a laptopot – ez az eset csak enyhe fokban minősülhet gondatlanságnak.

 

Amikor a munkavállaló felelőssége objektív

 

Egyes munkakörök, illetve feladatkörök olyan tevékenységgel járnak, amelynél a törvény a munkavállalók számára szigorúbb feltételeket állapít meg: ha bekövetkezik a kár, akkor is felelnek, ha a vétkességük nem állapítható meg. Ilyen a megőrzésre átadott dolgokért való felelősség, amely az alábbi feltételek esetén áll fenn:

 

  • Ha a megőrzésre átadott dolgot visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel vette át a munkavállaló. Ez a fajta felelősség csak a munkáltató utasítása, vagy a munkavállalóval történt megállapodás alapján jöhet létre. Mivel a munkáltatónak tájékoztatási kötelezettsége van a megőrzéssel, elszámolással kapcsolatosan, ezért ennek elmulasztása esetén – amennyiben ez közrejátszott a kár bekövetkeztében – a munkavállaló mentesül a kár megfizetése alól.

 

  • Amennyiben a dolgot átvételi elismervény, jegyzék alapján, aláírásával igazoltan vette át a munkavállaló. A dolog átadásakor aláírt elismervény átadás-átvételét a munkáltatónak kell bizonyítania.

 

  • Ha az átvett dolgot a munkavállaló állandóan őrizetben tartotta, kizárólagosan használta, kezelte. Azonban a munkáltató felelőssége, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételekről gondoskodjon, tehát neki kell megteremteni a megőrzés feltételeit. (például: zárható szekrény)

 

Fenti 3 feltétel meglétét a munkáltatónak kell bizonyítania, miszerint ő jogszerűen járt el: a tájékoztatást megadta, az átadás-átvétel az előírásoknak megfelelően zajlott, illetve az állandó őrizetben tartás, kizárólagos használat és kezelés feltételeit megteremtette. Ellenben kár esetén a munkavállalónak kell bizonyítania, ha esetlegesen a hiányt külső elháríthatatlan ok idézte elő. (például: munkáltató nem biztosított zárható szekrényt)

 

Nem kell azonban sem jegyzék, sem aláírás, ha valaki pénztárosi, pénzkezelői vagy értékkezelői tevékenységet lát el – a hiányért ilyen esetben mindenképpen felel a munkavállaló.

 

Felelősség a leltárhiányért

 

A leltárhiányért való felelősség a megőrzésre átvett dolgokért való felelősséggel megegyezik – itt is objektív felelősségről beszélhetünk. A leltárhiányért fennálló felelősség azonban csak az alábbi 5 feltétel egyidejű, együttes fennállása esetén keletkezik:

 

  1. A munkáltató a munkavállalóval leltárfelelősségi megállapodást kötött az előírt formában és tartalmi követelményekkel
  2. A leltári készlet átadása és átvétele szabályszerűen történt, melyet a munkáltatónak kell bizonyítania.
  3. A leltárhiány megállapítása, amivel kapcsolatban a munkavállaló csak akkor vonható felelősségre, ha leltári készlet átadás-átvétele nyitó leltár alapján történt. Továbbá a kezelésre átadott és átvett dolgokat számba vették, kimutatás készült róla, és a leltáridőszak végén a teljes leltári készlet hiányt mutat.
  4. Fontos követelmény a leltáridőszak legalább felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.
  5. Leltárhiányért nem felelős munkavállaló – amennyiben a leltári készletet ő is kezeli – csak a leltárhiányért felelős munkavállaló írásos beleegyezésével foglalkoztatható.

 

A leltárhiányért való felelősség esetében is érvényes a munkáltatóra a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, miszerint neki kell gondoskodni arról, hogy a leltári készlet kezelése, használata és őrzése a munkavállaló részére biztosított, és kizárólagos legyen. Leltározásnál minden esetben jelen kell lennie a munkavállalónak vagy képviselőjének, ellenkező esetben a munkáltató egy – a szakmában jártas – érdektelen képviselőt köteles kijelölni. A munkavállalóval a leltárelszámolás eredményét ismertetni kell, aki betekinthet a leltári iratokba, nyilvántartásokba és észrevételt tehet.

 

***

A munkavállalói kártérítési felelősség elbírálásakor tehát a legfontosabb annak tisztázása, hogy milyen vétkességi fokozatról beszélhetünk, illetve a munkavállalói tevékenység jellegéből nem következik-e esetleg objektív felelősség. Ezt követően a munkáltató feladata a kár és a munkavállaló magatartása közötti összefüggés bizonyítása, a munkavállaló feladata pedig az, hogy a munkáltató közrehatását, vagy más okból fennálló vétlenségét bebizonyítsa. Láthatjuk tehát, hogy a munkajogi kártérítési szabályok között nehéz az eligazodás, így ha segítségre van szükségünk, mindenképpen forduljunk munkajogi tapasztalattal rendelkező ügyvédhez.

 

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest