Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda jelen cikkében az árstop jogi lehetőségét, valamint az alkalmazható szankciókat mutatja be.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy az intézkedés jogalapját képező jogszabályi hivatkozásokat a cikkünk közepétől érik el!
Amit tudni érdemes az árrésstop intézkedésről
Az intézkedés 30 különböző alapvető élelmiszerre vonatkozik, amelyeket a legtöbb magyar háztartás rendszeresen vásárol. Érdemes tudnia, hogy ez az intézkedés nem egy „klasszikus” árstop. Azaz nem a végső árat rögzítik, hanem azt, hogy az adott termék vonatkozásában mennyi lehet az árrés – vagyis a kereskedő haszna a termékeken. A szabályozás célja az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében történik, hogy az átlagemberek könnyebben meg tudják vásárolni a mindennapi élelmiszereket.
Orbán Viktor bejelentette: árrésstop 30 alapvető élelmiszerre
Orbán Viktor miniszterelnök kedden egy rövid videóban jelentette be az új, fogyasztókat védő lépést. A bejelentés lényege, hogy 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők maximum 10 százalékos haszonkulcsot alkalmazhatnak. Ezt az új szabályozást a magyar családok megélhetésének könnyítése érdekében vezették be.
A kormányfő kiemelte, hogy az élelmiszerárak alakulása miatt szükségessé vált a beavatkozás. Ön is tapasztalhatta bevásárlásai során, hogy egyes termékek ára jelentősen megemelkedett az utóbbi időben. A miniszterelnök konkrét példákat is említett: az elmúlt időszakban a tojás esetében 40 százalékos, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalékos árrést alkalmaztak a kereskedők, amit a kormány túlzottnak ítélt meg.
A kormány tehát lényegében haszonárstopot vezet be március közepétől
A szabályozás március közepétől lép életbe és egy új típusú árkorlátozásnak számít. A kormány lényegében haszonárstopot vezet be, ami annyit jelent, hogy nem a végső árat maximalizálják, hanem azt, hogy mennyi hasznot tehetnek rá az alapvető élelmiszer esetében a kereskedők a beszerzési árra. Ez eltér a korábbi, hagyományos árstop intézkedésektől.
Önnek vásárlóként fontos tudnia, hogy ez a szabályozás azt célozza, hogy a kiskereskedelmi üzletek ne alkalmazhassanak túlzott haszonkulcsot. A kormány beavatkozásának célja, hogy a vásárlók érzékeljék a különbséget a kasszánál. Érdemes lesz figyelnie, hogy a felsorolt 30 termék ára hogyan változik az intézkedés bevezetése után. A kereskedelmi láncok már most készülnek az új szabályok betartására.
Természetesen tagadhatatlan tény, hogy ennek az intézkedésnek is egyes termékek vonatkozásában árfelhajtó, inflációnövelő hatása lehet.
Árrésstop jogi lehetősége
A Kormány részére maga az Alaptörvény 53. cikke ad felhatalmazást arra, hogy ilyen tartalmú Kormányrendeletet hozzon.
Eszerint:
Kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti. Továbbá törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Az Alaptörvény előbb említett cikke a különleges jogrend esetén ruházza fel eredeti jogalkotói hatáskörrel a Kormányt. (Jelen esetben az Ukrajna területén fennálló háborúra hivatkozik.)
Az Ukrajnai háborúra tekintettel bevezetett különleges jogrend egyébként 2022. május hónapja óta van hazánkban „bevezetve”.
A „különleges jogrend” ideje alatt a Kormány hozhat olyan intézkedéseket, amellyel a Fogyasztóvédelmi törvényt, valamint egyes törvényeket módosítanak. Így történt az jelen esetben is.
Meddig lehetséges különleges jogrend alkalmazása?
Sokakban – teljesen jogosan – merül fel az a kérdés, hogy meddig lehet a különleges jogrendet alkalmazni?
Az Alaptörvény szerint addig, amíg az Országgyűlés ezt meg nem szünteti.
Az előbbiek alapján jelenleg senki sem tudja azt megmondani, hogy az Országgyűlés a különleges jogrendet meddig kívánja fenntartani.
Szankciók, betartatás
A 42/2025. (III.11.) Kormányrendelet tartalmazza a kilátásba helyezett szankciókat.
A Rendelet szerint az ellenőrzéseket a fogyasztóvédelmi hatóság foganatosítja.
Az árrésre vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként főszabályként 5 000 000 forint bírságot szab ki a hatóság.
Továbbá a saját márkás termékek arányára vonatkozó eltérés (az érintett kategóriákban ezen termékek arányának növekedése) is szankciót von maga után. Ennek vizsgálatakor a saját márkás termékek 2025. január és februári arányait veszik alapul.
Amennyiben a saját márkás termék aránya – az adott termékkörben – legfeljebb 10 százalékponttal haladja meg a korábbi arányt, 500 000 forint bírságot szab ki a hatóság. Ha 10 százalékpont feletti, de 50 százalékpontnál nem nagyobb az eltérés, abban az esetben 1 000 000 forint bírságot szab ki a hatóság. 50 százalékpont feletti eltérés esetén pedig 2 000 000 forint bírság kerül kiszabásra.
Legnagyobb szankcióként pedig megjelenik az a lehetőség, hogy a kereskedelmi tevékenység is felfüggesztésre kerülhet. A felfüggesztés időtartama 1 naptól 365 napig terjedhet.
Mikor volt ilyen utoljára?
Legutoljára 1948-ban – ide nem értve az „Ársapka rendeletet” került hasonló tartalmú – rendelet közlésre.
Ekkor a 8800/1946. (VII. 28.) ME rendelet próbált meg fellépni az árdrágító kereskedelmi gyakorlattal szemben. Ebben az esetben azonban büntetőjogi szankciókat helyeztek kilátásba.
Ekkor még így került a „jogsértés” megfogalmazásra:
„Árucikkért a hatóság részéről megszabott legmagasabb árnál magasabb árt – illetőleg a legmagasabb árt meghaladó értékü egyéb ellenszolgáltatást – követel, köt ki vagy fogad el vagy aki árucikket továbbeladás céljából a legmagasabb árnál magasabb áron – illetőleg a legmagasabb árt meghaladó értékü egyéb ellenszolgáltatásért – vásárol vagy ilyen árt – illetőleg ellenszolgáltatást – ajánl vagy igér.”
Összefoglalás
Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda nem foglal állást a frissen bevezetett Kormányrendelet vonatkozásában.
Ezen cikk arra figyelemmel született, hogy az Ügyvédi Iroda pusztán olvasóinak segítséget szeretett volna nyújtani a fenti intézkedés jogi aspektusainak megértéséhez.
