Annak ellenére, hogy mindannyian számos alkalommal találkozunk a birtoksértés különböző formáival – például túl zajos a szomszéd, a lakótársaink elfoglalják a közös biciklitárolót, vagy a bérbeadónk tudtunk nélkül zárat cserél – mégis a legtöbben nincsenek tisztában azzal, mit is jelent a birtokvédelem intézménye, mire jó, és hogyan kell igénybe venni. Ezért az alábbiakban azt fogjuk bemutatni, mikor tudjuk igénybe venni a birtokvédelmet ügyes-bajos problémáink megoldásához, mi minősül birtoksértő magatartásnak és mi nem.
Ki a birtokos és mi a birtok
A jog a birtoklás fogalmát úgy határozza meg, hogy az a dolog feletti uralmat jelenti. Köznapi nyelven ezt úgy fordíthatnánk le, hogy az a birtokos, akinél az adott dolog éppen abban a pillanatban van, vagy joga van arra, hogy nála legyen. Természetesen sokszor előfordul, hogy több embernek is joga van arra, hogy egy adott dolog „nála legyen”, tehát hogy birtokolja azt. Ilyen esetben mérlegelni kell, hogy kinek van úgymond „erősebb joga” a birtokláshoz, vagy amennyiben minden jogosultnak egyforma joga van, akkor bizony mindenki úgy köteles használni az adott dolgot, hogy ahhoz más is hozzáférjen.
Nézzük a fentieket konkrét példákon keresztül. Az első esetben adott egy lakástulajdonos, aki bérbe adja az ingatlanát egy másik személynek. A bérlő rendesen fizet, és nem is rongálja az ingatlant, a bérlet zavartalanul telik. Kérdés, hogy ilyenkor kinek van erősebb joga a birtokláshoz? Habár az mindenki számára egyértelmű, hogy a lakás tulajdonosa az a személy, aki rendelkezhet a lakással, tehát logikusnak tűnik a feltételezés, hogy az ő joga mindig erősebb a birtoklás kérdésében is, mint bárki másé. A bérleti szerződésnél azonban ez nem így van. Ha ugyanis a bérlő lakbért fizet, és cserébe a tulajdonos átengedi neki az ingatlanának a használatát, a bérlőnek van erősebb joga a birtokláshoz – hiszen a bérlő éppen azért fizet, hogy ideiglenesen a lakás birtokában lehessen, azt használhassa. Ha tehát a bérlő rendesen fizet, és a tulajdonos nem is mondja fel a szerződését, akkor nem találhatja ki egyik napról a másikra, hogy ő is beköltözne. Ilyen esetben a birtokvédelmet a bérlő kapja meg, és kötelezni fogják a tulajdonost arra, hogy hagyja el a lakását.
Mi a helyzet akkor, ha mindenkinek egyforma joga van? Ezzel az esettel találkozhatunk akkor, amikor például szomszédok közösen használják egy társasház közös kertjét, a közös tárolót, vagy más helyiségeket. Ezeknek a helyiségeknek a célja, hogy mindegyik tulajdonostárs érdekét együttesen szolgálják, tehát senki sem sajátíthatja ki azok használatát. Ha például egyik szomszédunk úgy telepakolja a közös használatú tárolót, hogy a mi biciklink már biztosan nem fér be, akár birtokvédelmet is kérhetünk ellene, és kérhetjük a jegyzőt, hogy kötelezze a kipakolásra, ily módon helyet biztosítva nekünk is.
Mit jelent a birtoksértés
A birtoksértés, a fenti birtok fogalmat figyelembe véve, azt jelenti, hogy valaki megfoszt annak a lehetőségétől, hogy birtokoljak valamit, vagy ugyan birtoklom az adott dolgot, de nem úgy, ahogy szeretném. A törvény ezt úgy fogalmazza meg, hogy akit birtokától jogalap nélkül megfosztanak, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítanak, birtokvédelemre jogosult.
A fenti esetek közül az elsőt könnyű eldönteni: ha jogosult vagyok birtokolni valamit, és azt a valamit tőlem elveszik, megvalósult a birtoksértés. A második eset azonban már komplikáltabb. A legkönnyebben úgy fogalmazhatjuk meg, hogy birtoksértő minden olyan magatartás, amely által nem tudom úgy élvezni, nem tudom úgy használni a dolgomat, amit birtokolok, mint azt egyébként tenném. Az alábbiakban konkrét példákon keresztül is bemutatjuk a leggyakrabban előforduló birtoksértő magatartásokat.
Tipikus birtoksértő magatartások
- a tulajdonos és a bérlő viszonya
Mint azt a fentiekben már elmagyaráztuk, mindaddig, míg a bérlő rendesen fizet, és nem mondják fel a szerződését, neki van erősebb joga az ingatlan birtoklásához. Ezért birtoksértő, ha egyik napról a másikra felmondás nélkül ki akarják rakni a lakásból, vagy zárat cserél a tulajdonos és nem engedi be. De birtoksértés valósul meg akkor is, ha a tulajdonos rendszeresen bejelentés nélkül látogatja, zaklatja a bérlőt. A tulajdonos ugyanis jogosult ellenőrizni a lakás használatát – hogy rendeltetésszerű-e – azonban ezt csak előre egyeztetett időpontban teheti meg, és havonta legfeljebb egyszer-kétszer.
Fontos tudni, hogy a bérlőt akkor is megilleti a birtokvédelem, ha felmondják a szerződését, azonban ezt a felmondást a bérlő nem fogadja el, és nem költözik ki. Ilyen esetben ugyanis – ha a tulajdonos előre nem gondoskodott arról, hogy olyan bérleti szerződést írjon alá, amelyben már a kiürítési nyilatkozat is szerepel – csak a bíróság előtt lehet követelni, hogy a bérlő hagyja el az ingatlant. Mindaddig azonban, míg a bíróság nem dönt, szükségtelen azzal próbálkozni, hogy mi magunk rakjuk ki volt bérlőnket. A bérlő ugyanis birtokvédelmet fog kapni, nekünk pedig vissza kell őt engednünk a lakásba.
- közös használatú helyiségek kisajátítása
A fentiekben már volt szó arról, hogy ha többen közösen jogosultak használni egy helyiséget, akkor azt csak úgy tehetik meg, hogy ezzel más használati jogát ne sértsék, vagy ne akadályozzák. A közös tárolóról már volt szó, de ide tartozik például a házakhoz tartozó közös autóbeálló hely is. Vannak olyan társasházak ugyanis, ahol szabályozzák, hogy mindenki használhatja a közös udvart parkolásra – de csak egyetlen gépjárművel. Értelemszerűen ha valaki kettővel parkol, valaki másnak nem jut hely – és máris megvalósult a birtoksértés.
A birtoklás akadályozására is számos példát találhatunk. Ha például valaki rendszeresen – tiltás ellenére – a közös használatú kertben sétáltatja a kutyáját, és nem szedi össze az ürüléket, akkor a többi szomszéd már nem tudja olyan zavartalanul élvezi a kertet, mint ahogyan szeretné. Ez is birtoksértő magatartás. Mint ahogyan az is, ha valaki a közös használatú lépcsőházban helyezi el a saját szemetét, ahelyett, hogy a szeméttárolót használná. A lépcsőház büdös és szennyezett lesz, a többi lakó pedig kellemetlenül érzi magát.
Birtoksértés valósul meg akkor is, ha a földszinten lakó a társasház közös használatában álló kert egy részét elkeríti, és azt kizárólagosan használja. Vannak ugyanis olyan társasházat, ahol valóban jár egy kis kertrész a földszinten lakónak, és ezt az alapító okirat tartalmazza. Ahol azonban nincs ilyen rendelkezés a társasházi alapító okiratban, ott senki sem jogosult elkeríteni a közös kertet és azt egymaga használni – akármennyire is kényelmesnek tűnik. Ilyen esetben ugyanis a tulajdonostársak birtokvédelmet kérhetnek.
- zavaró zajok, szagok
Kevesen tudják, hogy az úgynevezett szomszédjogi szabályok megsértése esetén is birtokvédelmet lehet kérni. Tehát ha például a szomszédom rendszeresen este 10 órakor áll neki lenyírni a füvet, vagy lyukat fúrni a falba, nem csupán a rendőrséget hívhatjuk szabálysértés miatt, hanem birtokvédelmi eljárást is indíthatunk, ahol a zavaró szomszédot kártérítésre is kötelezhetik.
A zajos tevékenység mellett a kellemetlen szagokkal járó tevékenység is zavaró tud lenni. Ha például első emeleti lakásunk alá a földszintre egy étterem költözik, és a lakásunkat elönti a zsírszag és a kellemetlen ételszag, szintén kérhetünk birtokvédelmet. A jegyző ilyenkor arra kötelezheti az éttermet, hogy máshogyan oldja meg a szellőzését.
Hol lehet birtokvédelmet kérni
A birtokvédelmi eljárás két fórum előtt indítható: a jegyző, vagy a bíróság előtt. A jegyzői birtokvédelmi eljárás gyorsabb és hatékonyabb, azonban ha bonyolult kérdés annak eldöntése, hogy kinek van joga a birtokláshoz, a jegyző erről nem fog tudni dönteni – jobb, ha bírósághoz fordulunk. Emellett a jegyző határozatát is meg lehet támadni – ekkor szintén a bíróság fog dönteni.
A legtöbb esetben azonban a jegyző előtti eljárással a birtokvédelmi ügy lezárul, és nem kerül sor bírósági perre. A birtokvédelmi eljárást annál a jegyzőnél kell megindítani, aki területileg illetékes ott, ahol a birtoksértés történt. A birtokvédelmi eljárás megindítása egy formanyomtatvány kitöltésével és az illeték befizetésével történik meg. A formanyomtatvány a polgármesteri hivatalok honlapjáról letölthető, de személyesen is lehet kérni ilyen papírt.
A formanyomtatványon ki kell tölteni a felek adatait – ki a panaszos, illetve ki követte el a birtoksértést – továbbá le kell írni azt is, hogy mivel valósult meg a birtoksértés, és ha vannak bizonyítékaink ezzel kapcsolatosan, azt is csatolni kell.
A jegyző eljárási határideje 15 nap, tehát ezen idő alatt kell döntést hoznia. Az eljárásban lehetőség van szemlére, személyes meghallgatásra, szükség esetén akár tanúmeghallgatásra is. Szemle esetén a jegyző kimegy a birtoksértés helyszínére, és megállapítja, hogy valóban megtörtént-e a panaszos által bejelentett cselekmény. A szemle mellett gyakori a személyes meghallgatás is – a jegyző legtöbbször együttesen idézi meg a feleket, és igyekszik megismerni a felek álláspontját. A meghallgatásról jegyzőkönyv készül.
A jegyzői eljárás rövid, azonban minden kérdésre nem nyújthat megoldást. A jegyzői határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, tehát azonnal végrehajtható, azonban jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságon meg is lehet támadni. Fontos tudni, hogy a jegyző előtt az eljárást csak a birtoksértést követő egy éven belül indíthatjuk meg, egy év elteltével közvetlenül a bírósághoz kell fordulnunk.
A birtokvédelem tehát a jognak egy olyan területe, melyet kevesen ismernek, annak ellenére, hogy számos, a mindennapi életben előforduló problémára nyújthat megoldást. Amennyiben gyors és hatékony megoldást szeretnénk szomszédjogi vitáinkra, kérjünk tanácsot egy szakértő ügyvédtől, hogy sikeresen lefolytathassuk a birtokvédelmi eljárást.
