Okozott már Önnek gondot egy rosszul megírt szerződés? Vagy bizonytalan egy kivitelező megbízásakor? Sokan kerülnek hasonló helyzetbe. Egy jól előkészített vállalkozási szerződés megvédi Önt a későbbi vitáktól és anyagi veszteségtől. Ebben a cikkben segítünk eligazodni a legfontosabb tudnivalók között. Olvasson tovább, és tudja meg, hogyan kössön biztonságos megállapodást.
A vállalkozási szerződés fogalma és az eredménykötelem
Biztosan hallott már a megbízási szerződés típusáról. Ott a megbízott fél a rábízott feladat gondos ellátására köteles (gondossági kötelem). Ezzel szemben a vállalkozási szerződés egy „eredménykötelem”. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó egy konkrét eredmény létrehozására vállalkozik. Ilyen eredmény lehet egy ház felépítése, egy weboldal lefejlesztése vagy egy autó megjavítása. A lényeg a végeredményen van, nem csupán a ráfordított időn és energián.
Amikor Ön megbíz egy szakembert, a célja egy adott munka elvégzése. A vállalkozó köteles ezt az eredményt szakszerűen létrehozni. A megrendelő pedig ezért az eredményért fizet. Nem elég, ha a vállalkozó csak megpróbálja elvégezni a feladatot, azt sikeresen be is kell fejeznie. A polgári jog pontosan szabályozza ezt a jogviszonyt, hogy mindkét fél érdekei védve legyenek.
Mire figyeljünk a szerződés megkötésére irányuló ajánlat során?
Minden szerződés egy ajánlattal kezdődik. Fontos, hogy ez az ajánlat minden lényeges részletre kiterjedjen. Mielőtt elfogadná, alaposan olvassa át. A későbbi viták elkerülése érdekében a felek már itt tisztázhatják elvárásaikat. Egy pontosan megfogalmazott ajánlat mindkét fél számára biztonságot nyújt.
Az ajánlatból érdemes kiemelni a munka leírását és a költségeket. Kérhet tételes költségvetést, amely részletezi az anyagköltséget és a munkadíjat. Ez segít átlátni, mire fizet pontosan. Ezzel az alapossággal tudja a leghatékonyabban előkészíteni a végleges szerződést. Ne habozzon kérdezni, ha valami nem egyértelmű az ajánlatban.
A felek alapvető jogai és kötelezettségei
A szerződésben két fő szereplő van. A szerződő felek a megrendelő és a vállalkozó. Mindkettőjüknek vannak jogai és kötelezettségei is. A megrendelő legfőbb kötelezettsége a díj megfizetése. A vállalkozó legfőbb kötelezettsége pedig a munka hibátlan teljesítése. A jogok és kötelezettségek egyensúlya biztosítja a korrekt üzleti kapcsolatot.
A vállalkozó azért dolgozik, hogy létrehozza a megállapodás szerinti eredményt. Ezzel vállal kötelezettséget a munka elvégzésére. A megrendelő pedig azért fizet, hogy megkapja a kívánt szolgáltatást vagy terméket.
A megrendelő és a megrendelő utasítási joga
A megrendelő nem csupán passzív szereplője a folyamatnak. Joga van utasításokat adni a vállalkozónak a munka során. A megrendelő utasítása irányt mutathat a kivitelezés részleteire vonatkozóan. Ez a jog biztosítja, hogy a végeredmény megfeleljen a megrendelő elképzeléseinek.
Ez a jog azonban nem korlátlan. Ha a megrendelő utasítása szakszerűtlen vagy a munkát veszélyeztetné, a vállalkozónak erre figyelmeztetnie kell a megrendelőt. Ha a megrendelő figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az utasításhoz, a munka a megrendelő kockázatára folytatódik. Tehát az ezzel összefüggő károk és költségek a megrendelőt terhelik.
Mi történik, ha a vállalkozó hibásan vagy késedelmesen teljesít?
Sajnos előfordul, hogy a munka nem sikerül tökéletesre. Mit tehet, ha a vállalkozót felelősség terheli a hibás teljesítésért? Ilyenkor a megrendelőnek több lehetősége van. Kérheti például a hiba kijavítását vagy a díj arányos csökkentését. Fontos, hogy a hibát időben jelezze, és írásban rögzítse azt.
A másik gyakori probléma a késedelem. A szerződésben rögzített teljesítési határidő köti a vállalkozót. Ha a vállalkozó saját hibájából késik, az szerződésszegésnek minősül. Ilyen esetben akár kötbért is követelhet, ha ezt előre rögzítették a szerződésben.
A vállalkozói díj megfizetése és a visszatartási jog
A vállalkozói díj a munka ellenértéke, amelyet a megrendelő a szerződés szerint fizet. A díj általában a munka átadása és átvétele után esedékes. Ekkor győződhet meg arról, hogy minden az elvárásainak megfelelően készült-e el. A fizetési feltételeket mindig pontosan és részletesen szükséges rögzíteni a szerződésben.
Gyakori megoldás, hogy a megrendelő előleget fizet a munka megkezdése előtt. Ez a vállalkozónak nyújt biztosítékot, és segít az anyagbeszerzésben. A vállalkozási díj fennmaradó részét pedig a munka befejezésekor kell kifizetni. Fontos tudnia, hogy ha a megrendelő nem fizet, a vállalkozónak joga van visszatartani a munka eredményét, amíg a teljes díjazás meg nem térül.
A szakszerűség mint alapvető vállalkozói kötelezettség
Amikor megbíz egy szakembert, elvárja, hogy professzionális munkát végezzen. Ez a szakszerűség alapvető vállalkozói követelmény. Ez garantálja a munka minőségét és biztonságosságát. Nem elég, ha a munka elkészül, annak jónak is kell lennie.
A szerződésben rögzített feladatokat a vállalkozónak ennek szellemében kell elvégeznie. A megrendelt munka végeredményének tartósnak és megbízhatónak kell lennie. A szakszerűség nem egy lehetőség, hanem egy kötelezettség a vállalkozó részéről.
A többletmunka és a pótmunka elszámolásának szabályai
A munka során felmerülhetnek előre nem látott feladatok. Fontos különbséget tenni a többletmunka és a pótmunka között. A többletmunka a szerződésben szereplő feladat mennyiségi növekedését jelenti. A pótmunka pedig egy olyan új feladat, amely a szerződésben nem szerepelt, de a munka elvégzéséhez szükséges.
Például egy fal lefestésekor a második réteg felvitele többletmunka. De ha a festés közben kiderül, hogy a fal vizesedik és azt is javítani kell, az már pótmunka. A két típusú munka díjazása eltérő lehet. A viták elkerülése érdekében érdemes ezeket a feladatokat is írásban rögzíteni és előre megállapodni.
A vállalkozási szerződés megszüntetése: felmondás vagy elállás a szerződéstől
Mi a teendő, ha a dolgok rosszra fordulnak, és meg akarja szüntetni a szerződést? Két fő lehetősége van: a felmondás és az elállás. A felmondás a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. Az addig elvégzett munkával és díjjal el kell számolniuk egymással. Erre általában súlyos szerződésszegés esetén kerül sor.
Az elállás ezzel szemben visszamenőleges hatályú, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. A megrendelő a munka megkezdése előtt bármikor elállhat a szerződéstől, de a vállalkozó kárát meg kell térítenie. A vállalkozó akkor elállhat, ha a megrendelő súlyosan megszegi a szerződést, például nem biztosítja a munkaterületet.
A Ptk. különös rendelkezései a vállalkozási szerződésre
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza a szerződések általános szabályait. Azonban bizonyos szerződéstípusokra különleges szabályok is vonatkoznak. A törvény külön fejezetet szentel a vállalkozási szerződésnek, mert ez egy gyakori és fontos megállapodás. Ezek a szabályok védik mind a megrendelő, mind a vállalkozó érdekeit.
Például az kivitelezési szerződés egy speciális fajtája a vállalkozási szerződésnek. Az építkezések összetettsége és magas költségei miatt erre még szigorúbb és részletesebb szabályok vonatkoznak. Ezen szabályok ismerete segít elkerülni a jogi buktatókat.
Az általános szerződési feltételek alkalmazása a szerződésre
Gyakran találkozhat azzal, hogy egy cég általános szerződési feltételeket (ÁSZF) alkalmaz. Ez egy előre megírt, szabványos dokumentum. Fontos, hogy ezt mindig olvassa el, mielőtt aláír. Az ÁSZF a szerződés alapján a megállapodás részévé válik.
Az ÁSZF nem tartalmazhat tisztességtelen feltételeket. Ha egy pontja jelentősen eltér a szokásos feltételektől, a vállalkozónak külön fel kell hívnia rá a figyelmét. Ne vegye félvállról ezeket a dokumentumokat. Az „apróbetűs rész” is fontos jogokat és kötelezettségeket tartalmazhat.
Hogyan hat a körülmények megváltozása a már megkötött szerződésre?
Az életben előfordulhatnak váratlan helyzetek. Mi történik, ha egy szerződés megkötése után a körülmények lényegesen megváltoznak? Például egy természeti katasztrófa miatt az anyagárak az egekbe szöknek. Ilyen extrém esetekben a szerződésre vonatkozó szabályok is módosulhatnak.
Ha a körülményváltozás miatt a teljesítés valamelyik fél számára aránytalanul nehézzé válik, lehetőség van a szerződés bírósági módosítására. A bíróság ilyenkor figyelembe veszi mindkét fél érdekeit. A vállalkozó ilyenkor is elláthatja a feladatait, de esetleg más feltételekkel. Ez azonban csak kivételes esetekben alkalmazható.
Összegzés
Összefoglalva tehát a vállalkozási szerződésről a ptk-ban rögzítetteket: a vállalkozási szerződés keretében a vállalkozó a szerződésben vállalt feladatot végzi el. A cél egy olyan tevékenységgel elérhető eredmény létrehozása, amely határidőre történő teljesítés után egy rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotot eredményez. A díjazásról, például az átalánydíjban történő fizetésről, a szerződéskötés során a felek állapodnak meg. A munka végi átadás-átvétel után a megrendelőnek ki kell fizetnie a megbeszélt ellenérték összegét. A megrendelő tehát a díjra vonatkozóan vállalkozói díj megfizetésére köteles.
Fontos tudni, hogy amennyiben a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozónak jeleznie kell a problémát, sőt jogszabály alapján bizonyos esetekben köteles megtagadni az utasítás teljesítését. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az utasítását illetően, a feladatot a vállalkozó a megrendelő kockázatára elláthatja. A különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló pótmunkákért a vállalkozó az átalánydíjon felül is jogosult lehet díjazásra, és kérheti annak ellenértékének megtérítését.
Kérdése van? Forduljon Ügyvédi Irodánkhoz bizalommal!
