Az üzleti élet és az emberi kapcsolatok alapja a másikba vetett bizalom, nevezetesen az, hogy a felek között kötött megállapodást mindkét fél teljesíti. Előfordul azonban, hogy a másik fél valamilyen jogos vagy jogosnak vélt indokra hivatkozva nem tartja a megállapodásban foglaltakat. Sajnos egyre többször tapasztaljuk azt is, hogy nem csak a magánszemélyek, hanem az építőipari vállalkozások között kötött szerződések is csak egyoldalúan kerülnek teljesítésre, és a kivitelezést elvégző vállalkozás hónapokig hiába vár a jogosan követelt pénzére.
Annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a vállalkozásunk kintlévősége, továbbá azért, hogy akár magánszemélyként jóhiszeműen a barátunknak kölcsön adott pénzünket visszakapjuk, jelen cikkünkben röviden azt mutatjuk be, hogy milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre annak érdekében, hogy a pénzkövetelésünket érvényesítsük.
Felszólító levél
A követelésünk behajtása során az első lépés mindig az, hogy megvizsgáljuk a másik féllel kötött szerződésünk tartalmi elemeit, és amennyiben a másik fél rendelkezik általános szerződési feltételekkel, úgy az ÁSZF-ben szereplő rendelkezéseket is.
Fontos, hogy a követelés alapját képező teljesítésről szerződés, számla, esetlegesen a teljesítésről készült fényképek és / vagy jegyzőkönyv rendelkezésünkre álljanak, ugyanis ezek szükségesek a követelésünk bizonyításához, illetve megkönnyíthetik azt.
Ezt követően a másik fél részére felszólító levelet javasolt megküldeni, ügyelve arra, hogy a levél átvételét mindig igazolni tudjuk. Ennek érdekében a felszólító levelet minden esetben tértivevényes levélként küldjük meg, vagy amennyiben az elektronikus utat választjuk, állítsuk be a levelet úgy, hogy annak átvételéről elektronikus igazolást kapjunk.
A felszólító levelet akár írhatjuk mi magunk is, ugyanakkor tanácsosabb ügyvédet megbízni a levél megírására, méghozzá a felszólító levél javasolt tartalmi elemeire való tekintettel:
- Előzmények leírása: elő kell adni, hogy milyen teljesítésre, mikor és hol került sor, miben állapodtak meg a felek.
- Meg kell jelölni a követelés jogcímét és mellékelni kell a követelés alátámasztásául szolgáló bizonyítékokat.
- Ezt követően jogszabályi rendelkezésekkel kell alátámasztani a követelést.
- Célszerű tájékoztatni a másik felet, hogy vele szemben mekkora követelésünk áll fenn, és hogy ennek megfizetésére köteles.
- Majd fel kell szólítani, hogy a meghatározott jogcímen fennálló tartozását a megjelölt határidőben milyen módon teljesítse (készpénz, banki átutalás).
- Végezetül fel kell hívni a másik fél figyelmét arra, hogy amennyiben a meghatározott határidőn belül a felszólító levélben foglaltaknak nem tesz eleget, haladéktalanul megtesszük vele szemben a szükséges jogi lépéseket.
Ahogy a felszólító levél javasolt tartalmi elemeiből is kitűnik, a követelésünket minden esetben szükséges bizonyítékokkal és jogszabályi rendelkezésekkel alátámasztani, ezért annak elkerülése érdekében, hogy mással szemben helytelen jogszabályi hivatkozással támasszunk követelést, mindenképpen javasolt legalább a saját magunk által írt felszólító levelet egy ügyvéd által ellenőriztetni.
Tapasztalatunk szerint egy jogilag megalapozott felszólító levél növeli a fizetési hajlandóságot, továbbá tekintettel arra, hogy egy rosszul megírt felszólító levél alapján a követelés behajtása érdekében indított jogi eljárás lefolytatása nagyobb költséggel és kockázattal járhat, a veszteségek elkerülése érdekében mindenképpen ajánlott egy ügyvéd által szerkesztett felszólító levél megküldése.
Fizetési meghagyásos eljárás
Amennyiben megküldtük a felszólító levelet a másik fél részére, de ő határidőben nem teljesített, attól függően, hogy mekkora a követelés összege, következő lépésként választhatjuk a fizetési meghagyásos eljárás (továbbiakban: „FMH”), vagy polgári peres eljárás megindítását.
Fizetési meghagyásos eljárást abban az esetben indíthatunk, ha a követelés összege nem haladja meg a 3 millió forintot, egyéb esetben kizárólag polgári peres úton érvényesíthető a követelésünk.
- Az FMH kibocsátása
A fizetési meghagyást a közjegyző bocsátja ki a kötelezettel szemben, amelyre egy erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltését és az eljárási díj megfizetését követően kerül sor.
A formanyomtatványon többek között ki kell tölteni a jogosult (a pénzkövetelő személy) és a kötelezett (adós) személyes adatait, illetve meg kell adni a pénzkövetelés összegét, a követelés jogalapját (pl.: ha a bérlő nem fizet bérleti díjat, akkor a jogcím bérleti díj), továbbá amennyiben kamatot is kívánunk érvényesíteni például késedelembe esés miatt, a tőkekövetelés után felszámított szerződéses vagy törvényes kamatot is megjelölhetjük.
Az eljárási díj összegét az irányadó fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 44.-45. §-ában foglaltak alapján számíthatjuk ki. Ennek értelmében az eljárási díj a tőkekövetelés után számított 3%, de legalább 8.000,- Ft legfeljebb 300.000,- Ft.
- Az eljárás folyamata
Miután kitöltöttük a formanyomtatványt és megfizettük a díjat, a közjegyző megküldi a fizetési meghagyást a kötelezett általunk megadott lakcímére. Amennyiben a kötelezett átveszi azt, 15 napja van a meghagyással szemben ellentmondással élni. Fontos, hogy az ellentmondásban nem kell indokolni az ellentmondás okát.
Amennyiben a kötelezett ellentmondással él és határidőben ezt megküldi a közjegyzőnek, a közjegyző megállapítja az eljárás perré alakulását. Ilyenkor a közjegyző felhív minket arra, hogy az illetékes bíróságnál nyújtsuk be a követelés érvényesítésére vonatkozó határozott kereseti kérelmünket, és fizessük be az illetékkülönbözetet.
Az eljárás ettől kezdődően az illetékes bíróság előtt polgári peres eljárás keretében folytatódik tovább. E perre vonatkozóan további részleteket a következő cikkünkben olvashatnak.
- Kötelezett átvette a fizetési meghagyást, nincs ellentmondás, az FMH jogerős lett
Amennyiben a kötelezett az ellentmondásra nyitva álló határidőben nem élt e lehetőségével, a közjegyző a 15 nap leteltét követően megállapítja, hogy a fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható.
Ezt követően a fizetési meghagyás „kvázi ítéletként” alkalmas arra, hogy ennek alapján az adóssal szemben végrehajtást indíthassunk.
Jogerős FMH-t követően végrehajtási lap kiállítását lehet kérni a közjegyzőtől, amely kiállítását követően megindul a végrehajtási eljárás. A végrehajtási lap kiállítása is költséggel jár, méghozzá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. § (1) bekezdés d) pontja alapján a tőkekövetelés 1%-a, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 350.000,- Ft.
A fentiek alapján tehát látható, hogy a fizetési meghagyással és/vagy peres eljárással kapcsolatban felmerülő költségek akár megelőzhetőek egy olyan ügyvédi felszólító levéllel, amely nyomatékosítja a követelésünket, és hangsúlyozza adós felé azt, hogy amennyiben jogi lépés megtételére kerülne sor, az ezzel járó költségeket végül szintén neki kell majd megfizetnie.
Amennyiben tartoznak Önnek, a követelése érvényesítésével forduljon hozzánk bizalommal!
