Előző cikkünkben (LINK) összefoglaltuk, hogy a követelés érvényesítésének első lépéseként javasoljuk egy ügyvéd által szerkesztett felszólító levél megküldését, majd ezt követően attól függően, hogy a tartozás mekkora összegű, fizetési meghagyásos eljárás és/vagy polgári peres eljárás megindításának kezdeményezését.
Jelen cikkünkben a fizetési meghagyással szemben benyújtott ellentmondás következtében perré alakuló eljárásról, valamint a „klasszikus” polgári peres eljárás megindításáról lesz szó.
Az FMH-ból perré alakuló eljárásról röviden
Amennyiben a kötelezett a kibocsátott fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt, a közjegyző megállapítja az eljárás perré alakulását, majd felhív minket arra, hogy az illetékes bíróságnál – az illetékkülönbözet megfizetésével egyidejűleg – nyújtsuk be a követelés érvényesítésére vonatkozó határozott kereseti kérelmünket tartalmazó iratot.
A közjegyző a felhívás kibocsátásával párhuzamosan megküldi az illetékes bíróságnak az addig keletkezett iratokat (fizetési meghagyás, ellentmondás, perré alakulást megállapító végzés).
A közjegyző felhívásának a kézbesítéstől számított 15 napon belül kell eleget tenni, ami azért nagyon fontos, mert ezen határidő nem munkanapokban számolandó, és ha a felhívást például pénteken vesszük át, akkor a keresetet tartalmazó irat beadására nyitva álló határidőbe például 5 hétvégi nap is beleesik. Ha valamilyen oknál fogva a keresetet tartalmazó irat benyújtására határidőben nem kerül sor, úgy a bíróság az eljárást megszünteti, és a követelés érvényesítése végett a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet ismételten be kell nyújtani.
Ugyan járásbíróság előtt jogi képviselet nélkül mi magunk is eljárhatunk, a határozott kereseti kérelem megírására nyitva álló határidő szűkössége miatt ajánlott ügyvédi segítség igénybevétele.
Ahhoz tehát, hogy – immáron a bíróság előtt – érvényesíthessük a követelésünket, szükséges egy határozott kereseti kérelmet tartalmazó irat benyújtása, és az illetékkülönbözet megfizetése.
Az illetékkülönbözet összegét ugyan a közjegyzői felhívás tartalmazza, amennyiben utána szeretnénk számolni, azt az erre irányadó illetékekről szóló 1997. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. § (1) bekezdés b) pontja alapján tehetjük meg. A jogszabály szerint tehát az illetékkülönbözet összege az illetékalap után számított 3%, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 750.000,- Ft.
Amennyiben a kereseti kérelem megfelel a jogszabályi feltételeknek (ezt a következő pontban részletezzük), és az illetékkülönbözetet is megfizettük, a polgári peres eljárás szabályi szerint folytatódik az eljárás.
A polgári peres eljárásról röviden
A polgári peres eljárás – az előzőekben írtakhoz hasonlóan – egy határozott kereseti kérelem benyújtásával kezdődik. A kereseti kérelem határozottságát jelen esetben – azaz pénzkövetelés érvényesítése esetén – az adja, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 172. § (1) bekezdése alapján alperes marasztalására kérjük kötelezni a bíróságot.
A kereseti kérelmet a Pp. alaki és formai követelményeinek megfelelően kell benyújtani, az Itv. 42. § (1) bekezdés a) pontja alapján fizetendő eljárási illeték megfizetése mellett.
Amennyiben a bíróság a keresetet perre alkalmasnak találja, úgy azt megküldi az alperesnek és felhívja, hogy a követelés vitatása esetén terjesszen elő írásbeli ellenkérelmet.
Ha alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztését elmulasztja, a bíróság bírósági meghagyást bocsát ki az alperessel szemben. A bírósági meghagyás ítélettel egyező hatályú, amely azt jelenti, hogy jogerőre emelkedését követően végrehajthatóvá válik.
Amennyiben alperes ellenkérelmet terjeszt elő, úgy a peres eljárás az ügy érdemére tekintettel tárgyalás tartásával folytatódik, majd a bíróság az eljárás végén ítéletben dönt a keresetünkkel kapcsolatban.
Az ítélet jogerőre emelkedést követően válik végrehajthatóvá, azaz a jogerős ítélet végrehajtási lap kiállításának alapját képezi.
A végrehajtási lap kiállításával elérkeztünk a követelés érvényesítésének következő állomására, a végrehajtási eljárás megindításához, amellyel kapcsolatban a korábbi cikkeinkből tájékozódhat.
A két cikkünk alapján egy követelés érvényesítése bonyolultnak és költségesnek tűnhet, ugyanakkor hangsúlyozni kívánjuk, hogy a fizetési meghagyás során és/vagy a peres eljárás során felmerült költségeinket – amennyiben a fizetési meghagyásos eljárás számunka kedvező eredménnyel végződik – végül a kötelezettnek, illetve peres eljárás esetén – számunkra kedvező ítélet alapján – a pervesztes félnek kell megfizetnie.
Amennyiben tartoznak Önnek, a követelése érvényesítésével forduljon hozzánk bizalommal!
