Végrehajtás indult ellenem – mire számítsak?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Eladósodni nem kellemes dolog, és igyekszünk mindent megtenni, hogy szabaduljunk a hiteltől. Sajnos azonban néha előfordul, hogy már nem tudunk tovább törleszteni, vagy valamely régi elfeledett adósságot próbálnak behajtani rajtunk, és az ügy a végrehajtóhoz kerül. Ilyenkor sem árt tudni, hogy milyen jogaink vannak, mire számítsunk a végrehajtási eljárásban. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Hogyan értesülünk az eljárásról

A végrehajtási eljárások megindulását minden esetben megelőzi valamilyen okirat kiállítása, amely tartalmazza a végrehajtást kérőre, az adósra és a tartozásra vonatkozó adatokat. A szaknyelvben ezeket nevezik végrehajtható okiratoknak. A végrehajtható okiratok lehetnek közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződések, jogerős bírósági ítéletek, de a leggyakoribb eset az, amikor a közjegyzőtől fizetési meghagyás kibocsátását kérik az adós ellen, amely jogerőre emelkedik – ilyenkor a fizetési meghagyás lesz a végrehajtható okirat. Ezek alapján az okiratok alapján aztán a hitelező végrehajtási kérelmet nyújt be, amely eljut az adós lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes végrehajtóhoz.

A végrehajtó első lépésként értesíti az adóst a végrehajtási eljárásról, arról, hogy kinek és milyen követelése van vele szemben, és felszólítja a fizetésre. Sokan csak ilyenkor szereznek tudomást arról, hogy tartoznak valakinek, aki már nem ad további haladékot. Azonban az is előfordul, hogy a végrehajtói felszólítás kézbesítése nem sikeres, mivel a címzett ténylegesen nem ott lakik, ahová hivatalosan be van jelentkezve, és így az iratot nem kapja meg. Ilyen esetben sokszor csak az egyes végrehajtási cselekmények (pl. bankszámla inkasszó, munkabér letiltás) alapján szereznek tudomást az ellenük folyó eljárásról.

Ha tudomást szerzünk egy ellenünk folyó végrehajtási eljárásról, a legjobb, ha mielőbb felkeressük a végrehajtót, hogy pontos információkat szerezzünk a tartozásunk összegéről és annak jogalapjáról. Ehhez javasoljuk, hogy személyesen keressük fel az eljáró végrehajtót, mivel telefonon sokszor nem adnak tájékoztatást, illetve a személyes látogatás alkalmával az iratokba is betekinthetünk. Minden végrehajtó hetente egyszer vagy kétszer fogadónapot tart, ennek pontos időpontjáról a Végrehajtói Kamara honlapján is tájékozódhatunk, de telefonon is kérhetünk információt.

Mit tehet a végrehajtó

A végrehajtási eljárás célja értelemszerűen az, hogy a hitelező követelése megtérüljön, tehát a végrehajtó igyekszik azt az adós vagyonából behajtani. Ehhez természetesen fel kell mérni az adós vagyoni helyzetét, tehát a végrehajtó különböző nyilvántartásokból, illetve hatóságoknak, bankoknak, egyéb szervezeteknek küldött megkeresések útján szerzi meg a szükséges információkat. Ha pedig van vagyon, azt a végrehajtó lefoglalja – a törvény ugyanakkor előírja, hogy a foglalást az úgynevezett fokozatosság elvének szem előtt tartásával kell megtenni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha valaki csak néhány százezer forinttal tartozik, akkor nem árverezhetik el rögtön a házát a feje fölül, hiszen ez nem lenne méltányos. Ezért a törvény előírja, hogy a pénzkövetelést elsősorban az adós bankszámláján, bankbetétjén lévő összegből, vagy a munkabéréből, illetve egyéb rendszeres jövedelméből kell behajtani.

A bankszámla inkasszó úgy működik, hogy a végrehajtó megkeresést küld a banknak, aki a számlát vezeti, hogy az adós bankszámláján lévő összegből a tartozás mértékének megfelelő részt utaljon át a végrehajtó letéti számlájára. Természetesen az adós bankszámlája nem nullázható ki, ezért a törvény szabályozza a maximálisan behajtható összeget. Az öregségi nyugdíj mindenkori legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul behajtható. Az öregségi nyugdíj négyszerese és az öregségi nyugdíj minimuma közötti rész pedig 50%-ban vonható el az adóstól.

A pénzkövetelések behajtásának másik gyakori módja a munkabér, vagy nyugdíj letiltása. Ilyenkor a végrehajtó a munkáltatónak, illetve a nyugdíjfolyósítónak küld megkeresést, hogy az adóst illető összegből vonja le minden hónapban a törvény szerint levonható részt, és utalja át a végrehajtó letéti számlájára, vagy a végrehajtást kérő által megadott számlaszámra. Természetesen a munkabér letiltásnak is van egy maximuma, hiszen a végrehajtási eljárásnak nem lehet célja, hogy teljesen kisemmizze az adóst, és lehetetlenné tegye a megélhetését. Ezért a letiltás – amelynek alapja az adós nettó munkabére – csak a munkabér 33%-ig, kivételes 50%-áig terjedhet. A levonás során pedig mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (amely 2018-ban 28.500,- Ft)

Mivel így leírva kicsit nehéz megérteni, hogyan is számol a végrehajtó, lássuk ezt egy példán keresztül. Adott egy havi 100.000,- Ft-os nettó munkabér, tehát az adós ennyit kapna kézhez minden hónapban, ha nem folyna ellene végrehajtás. Ha az alapesetet vesszük, akkor 33%-ot, tehát 33.000,- Ft-ot vonnak le az adós fizetéséből minden hónapban, ha pedig több végrehajtási eljárásban is letiltást adtak ki a munkabérére, akkor kivételesen 50%-ot, tehát 50.000,- Ft-ot. Az így fennmaradó összeg nagyobb, mint 28.500,- Ft, tehát rendben van. Ha viszont az adós munkabére nettó 40.000,- Ft, akkor a végrehajtó nem vonhatja le ennek 33%-át, 13.200,- Ft-ot, mivel így a fennmaradó összeg kevesebb lesz, mint 28.500,- Ft. Így tehát alacsonyabb jövedelem esetén csak annyit lehet levonni, hogy legalább 28.500,- Ft maradjon minden hónapban az adósnál – ami természetesen még így is borzasztóan kevés a megélhetéshez.

Ha nincs pénz az adós bankszámláján, vagy nincs rendszeres jövedelme, vagy a jövedelem olyan csekély, hogy abból csak beláthatatlanul hosszú idő alatt térülne meg a végrehajtást kérő követelése, a végrehajtó ingóságokat, vagy ingatlant is lefoglalhat. Az ingóságok közül a végrehajtók általában a gépjárműveket, esetleg nagyobb értékű elektronikai cikkeket foglalják le, hiszen ezek képviselnek tényleges értéket. Ha pedig nincs ingóság, vagy az értéke jelentéktelen, sor kerülhet az ingatlan foglalásra is. A lefoglalt ingatlant azonban a törvény szerint csak akkor lehet ténylegesen árverezni, ha a lefoglalt egyéb vagyontárgyakból nem térül meg a követelés. Ha a tőkekövetelés nem haladja meg az 500.000,- Ft-ot, akkor pedig az adósnak elsődlegesen részletfizetési lehetőséget kell biztosítani, és csak akkor kerülhet sor árverésre, ha a részletfizetési feltételeket nem teljesíti.

A részletfizetés szabályai

A végrehajtás alatt álló adósok bármikor kérhetnek részletfizetési lehetőséget a végrehajtótól. A végrehajtó erről a kérelemről jegyzőkönyvet vesz fel, és megküldi a végrehajtást kérőnek, akinek azonban ehhez hozzá is kell járulnia. A gyakorlatban ezért érdemes a jegyzőkönyvbe olyan körülményeket is felvetetni a végrehajtóval, amelyek a részletfizetésre hatással vannak, például kiskorú eltartottak, alacsony jövedelem, vagyon hiánya, rossz egészségi állapot stb., hiszen ezek a körülmények megfontolásra késztethetik a végrehajtást kérőt, hogy beleegyezzen a részletekben történő teljesítésbe.

Van azonban olyan eset is, amikor a végrehajtást kérő hozzájárulása nélkül is lehetőséget biztosíthat a végrehajtó a részletfizetésre. Ennek feltételei a következők:

  • bankszámla inkasszóból, munkabér letiltásból és ingóságok lefoglalásából a tartozás nem térült meg
  • korábban a végrehajtó még nem engedélyezett részletfizetést az adósnak
  • az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba

Amikor tehát elkerülhetetlennek tűnik az ingatlan árverés, a végrehajtó még utolsó lehetőségként részletfizetést engedélyez az adósnak. Mint arról korábban szó volt, árverésre csak akkor kerül sor ilyen esetben, ha a részletfizetési feltételeket az adós nem teljesíti.

Fontos tudni, hogy amennyiben a végrehajtó az adósnak részletfizetést engedélyez, ennek tartama alatt a végrehajtási eljárás szünetel, tehát más végrehajtási cselekményre, például foglalásra vagy árverésre ez idő alatt nem kerül sor.

Milyen jogok illetnek meg adósként

A már említett részletfizetési lehetőségen túl más fontos jogok is megilletik az adósokat. A legfontosabb, hogy joguk van tájékoztatást kérni arról, hogy mikor, milyen összegeket hajtottak be tőlük, azt mire számolták el, hogyan csökkent ezáltal a tartozásuk, illetve természetesen minden végrehajtási cselekményről: inkasszóról, foglalásról, árverés kitűzéséről is tájékoztatást kell részükre küldeni. A folyamatos tájékoztatás biztosítja az adósok számára azt a jogot, hogy észrevételeket és kifogásokat tegyenek, ha valamivel nem értenek egyet – hiszen mégiscsak az ő vagyonukról van szó.

A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. A kifogást a sérelmezett intézkedéstől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, ahhoz a bírósághoz címezve, aki a végrehajtó székhelye szerint illetékes. Ha tehát adósként úgy gondoljuk, hogy a végrehajtó valamely intézkedése nem volt jogszabályszerű, vagy egyébként jogsértő volt, végrehajtási kifogást nyújthatunk be, melyet a bíróság fog elbírálni. Fontos tudni azonban, hogy a kifogás benyújtása illetékköteles, tehát 15.000, Ft-ot is mellékelnünk kell a beadványunkhoz. Ha a bíróság a kérelmünknek helyt ad, akkor megsemmisíti a végrehajtó megkifogásolt intézkedését, és utasítja a végrehajtót arra, hogyan járjon el jogszerűen.

 

A végrehajtási eljárásban tehát ugyan az adósnak van nehezebb dolga, hiszen őt terheli a fizetési kötelezettség, ami miatt az eljárás folyik, mégsem mondhatjuk azt, hogy semmilyen jog nem illeti meg, hiszen a végrehajtás lefolytatásának is vannak szabályai, amelyeket be kell tartani. Ha adósként úgy látjuk, hogy nem biztosítják megfelelően jogaink gyakorlását, kérjük szakértő ügyvéd segítségét, aki felvilágosíthat minket arról, mi az amit meg lehet tenni, és mi az amit nem.

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest