A végrehajtási eljárás célja, hogy az adós tartozását behajtsák, és ezáltal a hitelező jogos követelése kielégítést nyerjen. Éppen ezért a végrehajtás lényege, hogy a tartozás behajtása minél előbb megtörténjen, hiszen nyilvánvalóan nem ugyanaz az értéke egy 100.000 forintos hitelezői követelésnek ma, mint mondjuk két évvel később. Vannak azonban olyan esetek, amikor fontosabb érdek fűződik a végrehajtás átmeneti felfüggesztéséhez, mint a hitelezői követelés mielőbbi kielégítéséhez. A felfüggesztés során a végrehajtó nem intézkedhet a tartozás behajtása iránt, ez azonban természetesen nem szünteti meg és nem is csökkenti az adós tartozását. A felfüggesztés azonban adott esetben lehetőséget adhat az adósnak arra, hogy egy átmeneti türelmi időszak után már gyorsabban tudja tartozását visszafizetni.
Az alábbiakban bemutatjuk, milyen esetekben kerülhet sor a végrehajtási eljárás felfüggesztésére.
Felfüggesztés a végrehajtást kérő kérelmére
A végrehajtási eljárás „ura” a végrehajtást kérő, hiszen az eljárás azért folyik, hogy a végrehajtó eljárása révén az őt jogosan megillető, de az adós által önként ki nem fizetett tartozás behajtása megtörténjen. A végrehajtást kérő tehát bármikor kérheti a végrehajtási eljárás felfüggesztését, hiszen az eljárás mielőbbi befejezése neki áll érdekében. A felfüggesztést azonban a bíróság csak akkor rendeli el, ha ez másnak a jogát nem sérti. Ha ugyanis például több végrehajtást kérő is indított eljárást ugyanazon adós ellen, akkor elképzelhető, hogy egy felfüggesztési kérelemmel nem mindegyikük ért egyet. Ezért elképzelhető, hogy az adós elleni egyik végrehajtás fel van függesztve valamilyen okból (akár a végrehajtást kérő kérelmére), de a többi eljárás folyik. Ilyenkor ugyanúgy sor kerülhet akár az ingatlan árverésére is és a felfüggesztés után a felfüggesztett végrehajtást kérő is kielégítést nyerhet.
A végrehajtási eljárás felfüggesztése az adós kérelmére
Kivételes esetekben az adós is kérheti a végrehajtást foganatosító bíróságtól a végrehajtási eljárás felfüggesztését. Ehhez azonban szükséges, hogy az adós igazolja, hogy valamilyen méltányolható és önhibáján kívüli okból nem képes a tartozásának rendezésére, ez a körülmény azonban csak átmenetileg áll fenn, és annak megszűnése esetén a végrehajtás tovább folytatódhat. A törvény úgy rendelkezik, hogy a végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.
A méltányolható körülményeket természetesen nem lehet kimerítően felsorolni, a törvény is csak néhány példát említ. Méltányolható körülménynek tekinti például a bíróság az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, vagy a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát. Ugyanakkor a bírói gyakorlat szerint az adós hosszú ideje fennálló, tartós betegsége nem szolgálhat a felfüggesztés alapjául, ha az adós egészségi állapotában javulás nem várható. Önmagában azonban az a tény, hogy az adós rossz anyagi körülmények között él, nem szolgálhat a felfüggesztés alapjául.
Felfüggesztési okként szokta a bíróság értékelni általában, ha az adós úgy nyilatkozik, hogy átmenetileg a jövedelme jelentősen csökkent, azonban belátható időn belül jövedelem emelkedésre számít (például vendéglátóhely üzemeltetője a nyári csúcsforgalommal számol), és így ennek bekövetkezéséig kéri az eljárás felfüggesztését. A felfüggesztésről szóló döntés előtt a bíróság akár a felek személyes meghallgatását is elrendelheti, ha álláspontja szerint ez szükségesnek mutatkozik.
A felfüggesztési kérelemnek azonban vannak korlátai, amikor az adós méltányolható körülményeinél is erősebb érdeket kell a törvénynek védelemben részesíteni. Az ingatlan tulajdonosának joga tipikusan ilyennek tekinthető. Ennek megfelelően ha a végrehajtási eljárás ingatlan kiürítése iránt folyik, akkor a végrehajtási eljárás felfüggesztésére csak egy alkalommal, legfeljebb 6 hónapra kerülhet sor az adós kérelmére. Ha azonban a kiürítési kérelem olyan lakást érint, melyet az adós önkényesen foglalt el, akkor az adós egyáltalán nem kérheti az eljárás felfüggesztését.
A felfüggesztés további esetei
Bizonyos esetekben a törvény kötelezővé teszi a végrehajtás felfüggesztését, függetlenül attól, hogy ezt a végrehajtást kérő vagy az adós kéri-e. Az egyik ilyen eset, amikor a végrehajtási eljárásba zálogjogosult kíván bekapcsolódni arra tekintettel, hogy a végrehajtási eljárásban lefoglalt valamilyen ingóságon vagy ingatlanon zálogjoga áll fenn. A végrehajtási eljárásban ugyanis a lefoglalt és értékesített ingatlanok és ingóságok alapvetően tehermentesen kerülnek az árverési vevők tulajdonába (néhány kivételes jogtól eltekintve, melyek az új tulajdonosokat is terhelik), tehát az árverésen szerzett dologról a korábban bejegyzett zálogjogot is törölni kell. A zálogjogosult tehát – hogy ne veszítse el követelésének fedezetét a végrehajtási eljárás miatt – jogosult azokban a végrehajtási eljárásokban részt venni, ahol az őt illető zálogtárgyat lefoglalták, ha pedig árverési értékesítésre kerül sor, a zálogtárgyért kapott árverési vételárból először az ő követelését kell kielégíteni. Ezért amennyiben a zálogjogosult a végrehajtótól tudomást szerez arról, hogy zálogtárgyát lefoglalták, bekapcsolódási kérelmet terjeszthet elő, amelynek elbírálásáig a bíróság köteles a végrehajtási eljárás felfüggesztésére a zálogtárgy vonatkozásában.
A végrehajtási eljárás felfüggesztésére kerülhet sor abban az esetben is, ha magát a végrehajtható okiratot vagy a végrehajtó valamely intézkedését támadják. A végrehajtás felfüggesztésének tipikus esete például, amikor az adós végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt indít pert, azt állítva, hogy a hitelező felé nem áll fenn tartozása, vagy annak összege sokkal kevesebb, mint amelyre a végrehajtást folytatják. A per megindításával egyidejűleg az adós kérheti a bíróságtól a végrehajtási eljárás haladéktalan felfüggesztését, és ha a kérelemnek a bíróság helyt ad, a végrehajtási eljárás mindaddig felfüggesztve marad, amíg a per le nem zárul.
A felfüggesztés menete
Amennyiben a végrehajtást foganatosító bíróság a felfüggesztési kérelemnek helyt ad, a végrehajtási eljárást valamennyi cselekményre kiterjedően is felfüggesztheti, vagy csak azon végrehajtási cselekmények elvégzését „tilthatja meg”, melyeket a felfüggesztés oka kifejezetten indokol. Röviden tehát: bizonyos esetekben a felfüggesztés alatt a végrehajtónak azért van lehetősége a követelés behajtása iránt intézkedni, egyes intézkedéseket azonban nem tehet meg, míg más esetekben a végrehajtó a felfüggesztés alatt semmit sem tehet. A zálogjogosult bekapcsolódási kérelme miatti felfüggesztés esetén a végrehajtó például a felfüggesztés ideje alatt a zálogjoggal érintett ingó vagy ingatlan dolog árverési értékesítése iránt nem intézkedhet, ez azonban nem akadálya annak, hogy az adós munkabérére letiltást vezessen.
A bíróságnak a felfüggesztési kérelemről a törvény szerint 15 napon belül döntenie kell, és a felfüggesztésről szóló döntést azonnal közölnie kell a végrehajtóval. Ha pedig a felfüggesztést elrendelő döntés ellen jogorvoslattal élnek, ennek nincs halasztó hatálya a felfüggesztésre – azt azonnal végre kell hajtani.
A veszélyhelyzetre tekintettel alkotott különleges szabályok
A jelenlegi veszélyhelyzetben sokan úgy tudják, hogy most „nem folynak a végrehajtások”, tehát azt a téves következtetést vonták le, hogy most nem is lehet végrehajtási eljárást indítani, hiszen úgysem hajtja be a végrehajtó a követelést. Téves azonban azt gondolni, hogy a végrehajtási törvény egyes szabályait átmenetileg módosító 57/2020 (III.23.) Korm. rendelet valamennyi végrehajtási eljárás univerzális felfüggesztéséről rendelkezett volna. A Kormányrendelet mindössze azt rögzíti, hogy egyes végrehajtási cselekmények a veszélyhelyzet ideje alatt nem foganatosíthatók, ez azonban nem jelenti azt, hogy senki ellen nem indulhat végrehajtási eljárás, és senki ellen nem foganatosíthat semmilyen végrehajtási cselekményt a végrehajtó.
Annak érdekében, hogy tisztán lássunk, az alábbiakban felsoroljuk azokat a végrehajtási cselekményeket, amelyekre a veszélyhelyzet ideje alatt nem kerülhet sor:
- A veszélyhelyzet megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható, helyszíni eljárási cselekmény nem foganatosítható. Ez azt jelenti, hogy például nem tartható ingóárverés.
- Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani csak a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet
- A végrehajtó a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt csak a veszélyhelyzet megszűnését követően intézkedhet
- A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt – az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt – legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.
- Gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat, bíróság által jóváhagyott egyezség végrehajtása esetén eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.
A fentiek alapján tehát ha valaki azt tapasztalja, hogy továbbra is inkasszó van a számláján, vagy továbbra is letiltják a munkabérét, az nem azt jelenti, hogy a végrehajtónak ne lenne tudomása a veszélyhelyzetről, és hiba van a rendszerben, hanem sajnos az a helyzet, hogy a bankszámla inkasszó és a munkabér letiltás olyan intézkedés, amelyet a végrehajtók a veszélyhelyzetben is megtehetnek.
Fontos tudni azonban, hogy eltérő szabályok vonatkoznak az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokra – ezek az eljárások ugyanis teljes egészében szünetelnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.
***
A végrehajtási eljárás felfüggesztésére tehát mind az adós, mind a végrehajtást kérő kérelmére sor kerülhet, egyes esetekben pedig maga a törvény rendelkezik a végrehajtás kötelező felfüggesztéséről. Akár adósként, akár végrehajtást kérőként veszünk azonban részt egy végrehajtási eljárásban, nem árt, ha ismerjük a bíróságok gyakorlatát ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, milyen esetben lehet sikeres egy felfüggesztési kérelem, illetve mennyiben szolgálja az a mi érdekünket. Irodánk kiemelt profilja a különböző követelésérvényesítési, azon belül is a végrehajtási eljárások megindítása és lefolytatása, így széleskörű tapasztalattal és kiemelkedő szakértelemmel rendelkező kollégáink a végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos bármely kérdésben segítséget tudnak nyújtani a hozzájuk forduló ügyfeleknek.
