Mi a különbség a bírói és a közjegyzői végrehajtás között?

A magyar jogrendszerben a bírói és a közjegyzői végrehajtás közötti alapvető különbség nem a végrehajtást foganatosító személyében (hiszen mindkét esetben önálló bírósági végrehajtó jár el), hanem az eljárást megindító okirat típusában, az elrendelésre jogosult hatóságban és az eljárás sebességében rejlik.

Összefoglaltuk a legfontosabb különbségeket a magyarországi szabályozás (elsősorban az 1994. évi LIII. törvény, a Vht.) alapján:

1. Az eljárás alapja (A végrehajtható okirat)

Ez a legfontosabb gyakorlati különbség. A végrehajtáshoz minden esetben szükség van egy ún. végrehajtható okiratra, de ez máshogy keletkezik:

• Bírói végrehajtásnál: Jellemzően egy hosszadalmas peres eljárás előzi meg. A bíróság ítéletet hoz, és ha az jogerőre emelkedik (és az adós nem fizet), a hitelező kéri a bíróságtól a végrehajtási lap kiállítását.
• Közjegyzői végrehajtásnál: Nincs szükség perre. Ha a felek korábban közokiratba foglalták a szerződést (pl. kölcsönszerződés, bérleti szerződés közjegyző előtt), vagy fizetési meghagyásos eljárás folyt le, a közjegyző közvetlenül elláthatja az okiratot végrehajtási záradékkal. Ez azonnal végrehajthatóvá válik, megspórolva a pereskedést.

2. Ki rendeli el?

• Bírói úton: A járásbíróság vagy törvényszék állítja ki a végrehajtási lapot.
• Közjegyzői úton: Az a közjegyző rendeli el (állítja ki a záradékot), aki az eredeti okiratot készítette vagy a fizetési meghagyást kibocsátotta.
  • Fontos: Bár közjegyző rendeli el, a végrehajtást nem a közjegyző végzi, hanem ő is továbbítja az ügyet az önálló bírósági végrehajtónak.

3. Gyorsaság és időtényező

• Közjegyzői (Gyorsabb): Mivel a közjegyzői okirat bizonyító ereje miatt nem kell lefolytatni a bizonyítási eljárást (hogy kinek van igaza), a nemfizetés esetén szinte azonnal (néhány héten belül) megindulhat a végrehajtás. Ezért nevezik a közjegyzői okiratot „perhelyettesítő” eszköznek.
• Bírói (Lassabb): Itt meg kell várni a per végét, ami Magyarországon hónapokig vagy évekig is tarthat, mire jogerős ítélet születik, és csak ezután indulhat a végrehajtás.

4. Költségek (Elrendelési szakasz)

Az eljárás kezdeti költségei eltérőek:

• Bírói: A végrehajtás elrendeléséért (végrehajtási lap kiállítása) illetéket kell fizetni az államnak (az ügyérték 1%-a, de min. 5.000 Ft).
• Közjegyzői: A közjegyzőnek munkadíjat kell fizetni a záradékolásért. Ennek mértéke szintén a követelés 1%-a (min. 5.000 Ft, max. 150.000 Ft), de ez magánjogi díj, nem állami illeték.

5. Ami KÖZÖS: A végrehajtás foganatosítása

Fontos tévhit eloszlatása: amikor az eljárás elindul (akár bíró, akár közjegyző rendelte el), az ügy ugyanoda, az Önálló Bírósági Végrehajtóhoz kerül.

• A bankszámla inkasszót, a munkabér letiltást vagy az ingóság/ingatlan árverezését mindkét esetben ugyanaz a végrehajtó végzi, ugyanazon szabályok szerint. Az adós szempontjából tehát a végrehajtás „keménysége” nem különbözik, csak az, hogy milyen gyorsan jutottak el idáig.

Összefoglaló táblázat

Gyakorlati tanács: Ha Ön hitelező (pl. bérbeadó vagy kölcsönadó), a közjegyzői okiratba foglalás azért előnyös, mert nemfizetés esetén hónapokkal vagy évekkel hamarabb juthat a pénzéhez a „közjegyzői végrehajtás” (záradékolás) lehetőségével.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez csak általános tájékoztatás. A válasz nem teljeskörű, és nem tudja figyelembe venni az Ön egyedi körülményeit.

Annak érdekélben, hogy az Ön egyedi körülményeit figyelembe vevő teljes szakvéleményt kapjon, vegye fel a kapcsolatot az Újvári Ügyvédi Iroda Budapest szakjogászaival.

Irodánk személyre szabott megoldást tud nyújtani az Ön helyzetére.