A magyar jogrendszerben a bírói és a közjegyzői végrehajtás közötti alapvető különbség nem a végrehajtást foganatosító személyében (hiszen mindkét esetben önálló bírósági végrehajtó jár el), hanem az eljárást megindító okirat típusában, az elrendelésre jogosult hatóságban és az eljárás sebességében rejlik.
Összefoglaltuk a legfontosabb különbségeket a magyarországi szabályozás (elsősorban az 1994. évi LIII. törvény, a Vht.) alapján:
1. Az eljárás alapja (A végrehajtható okirat)
Ez a legfontosabb gyakorlati különbség. A végrehajtáshoz minden esetben szükség van egy ún. végrehajtható okiratra, de ez máshogy keletkezik:
- Bírói végrehajtásnál: Jellemzően egy hosszadalmas peres eljárás előzi meg. A bíróság ítéletet hoz, és ha az jogerőre emelkedik (és az adós nem fizet), a hitelező kéri a bíróságtól a végrehajtási lap kiállítását.
- Közjegyzői végrehajtásnál: Nincs szükség perre. Ha a felek korábban közokiratba foglalták a szerződést (pl. kölcsönszerződés, bérleti szerződés közjegyző előtt), vagy fizetési meghagyásos eljárás folyt le, a közjegyző közvetlenül elláthatja az okiratot végrehajtási záradékkal. Ez azonnal végrehajthatóvá válik, megspórolva a pereskedést.
2. Ki rendeli el?
- Bírói úton: A járásbíróság vagy törvényszék állítja ki a végrehajtási lapot.
- Közjegyzői úton: Az a közjegyző rendeli el (állítja ki a záradékot), aki az eredeti okiratot készítette vagy a fizetési meghagyást kibocsátotta.
- Fontos: Bár közjegyző rendeli el, a végrehajtást nem a közjegyző végzi, hanem ő is továbbítja az ügyet az önálló bírósági végrehajtónak.
3. Gyorsaság és időtényező
- Közjegyzői (Gyorsabb): Mivel a közjegyzői okirat bizonyító ereje miatt nem kell lefolytatni a bizonyítási eljárást (hogy kinek van igaza), a nemfizetés esetén szinte azonnal (néhány héten belül) megindulhat a végrehajtás. Ezért nevezik a közjegyzői okiratot „perhelyettesítő” eszköznek.
- Bírói (Lassabb): Itt meg kell várni a per végét, ami Magyarországon hónapokig vagy évekig is tarthat, mire jogerős ítélet születik, és csak ezután indulhat a végrehajtás.
4. Költségek (Elrendelési szakasz)
Az eljárás kezdeti költségei eltérőek:
- Bírói: A végrehajtás elrendeléséért (végrehajtási lap kiállítása) illetéket kell fizetni az államnak (az ügyérték 1%-a, de min. 5.000 Ft).
- Közjegyzői: A közjegyzőnek munkadíjat kell fizetni a záradékolásért. Ennek mértéke szintén a követelés 1%-a (min. 5.000 Ft, max. 150.000 Ft), de ez magánjogi díj, nem állami illeték.
5. Ami KÖZÖS: A végrehajtás foganatosítása
Fontos tévhit eloszlatása: amikor az eljárás elindul (akár bíró, akár közjegyző rendelte el), az ügy ugyanoda, az Önálló Bírósági Végrehajtóhoz kerül.
- A bankszámla inkasszót, a munkabér letiltást vagy az ingóság/ingatlan árverezését mindkét esetben ugyanaz a végrehajtó végzi, ugyanazon szabályok szerint. Az adós szempontjából tehát a végrehajtás „keménysége” nem különbözik, csak az, hogy milyen gyorsan jutottak el idáig.
Összefoglaló táblázat
| Szempont | Bírói végrehajtás | Közjegyzői végrehajtás |
|---|---|---|
| Alapja | Bírósági ítélet (peres eljárás után) | Közokirat (szerződés) vagy fizetési meghagyás |
| Indító dokumentum | Végrehajtási lap | Végrehajtási záradék |
| Előnye | Bármilyen jogvita eldöntésére alkalmas | Sokkal gyorsabb, nincs pereskedés |
| Ki végzi a behajtást? | Önálló bírósági végrehajtó | Önálló bírósági végrehajtó |
Gyakorlati tanács: Ha Ön hitelező (pl. bérbeadó vagy kölcsönadó), a közjegyzői okiratba foglalás azért előnyös, mert nemfizetés esetén hónapokkal vagy évekkel hamarabb juthat a pénzéhez a „közjegyzői végrehajtás” (záradékolás) lehetőségével.
Felhívjuk figyelmét, hogy ez csak általános tájékoztatás. A válasz nem teljeskörű, és nem tudja figyelembe venni az Ön egyedi körülményeit.
Annak érdekélben, hogy az Ön egyedi körülményeit figyelembe vevő teljes szakvéleményt kapjon, vegye fel a kapcsolatot az Újvári Ügyvédi Iroda Budapest szakjogászaival.
Irodánk személyre szabott megoldást tud nyújtani az Ön helyzetére.