A korábbi cikkünkben összefoglaltuk a munka törvénykönyvének jelentősebb változásait, jelen cikkünkben pedig azt szeretnénk az olvasóink számára bemutatni, hogy a végrehajtási törvény álláspontunk szerint hogyan és miért változott az adósokra nézve kedvezően.
A végrehajtási eljárás negatív következményeiről az alábbi cikkünkben tájékoztattuk korábban az olvasóinkat.
Az egyik legjelentősebb változás, hogy a levonásmentes rész mind a munkáltatói – vagy nyugdíj – letiltások esetében, mind a hatósági átutalási megbízás (köznyelven: inkasszó) esetében növekedett. Ennek alapján a végrehajtó a végrehajtási eljárás során az adóstól az eddiginél kisebb mértékű levonást eszközölhet, és adós így többet tud fordítani a mindennapi kiadásaira.
A levonásmentes rész mindezidáig az öregségi nyugdíjminimum összegéhez volt kötve, azonban a jogalkotó a hazai inflációs környezetre tekintettel belátta, hogy ez a jövőben tarthatatlan, hiszen ezen összegből megélni közel lehetetlen.
Letiltás
A korábbi – évekig változatlan – 28.500 Ft alatti, úgynevezett levonásmentes részt január 01. napjával felemelték 60.000 Ft összegre. Ez az jelenti, hogy az érintett adós részére legalább ekkora összegű jövedelmet, bevételt érintetlenül kell hagyni.
Fontos megjegyeznünk, hogy a jogalkotó gondolt a gyermekeket egyedül nevelő szülőkre is, így amennyiben a gyermekkel „nem törődő” szülő a gyermektartást nem fizetné, úgy az elrendelt végrehajtás során az ő esetében nincs levonásmentes rész, azaz a teljes munkabére végrehajtás alá vonható.
Letiltás esetében a 60.000,- Ft és a 200.000,- Ft közötti részből 33% vonható le, több tartozás, valamint például tartásdíj követelése esetén az előbb említett összegnek már az 50%-a vonható munkabérből történő letiltás alá.
Ha a jövedelmünk tehát magasabb, mint 200.000,- Ft összeg, úgy a végrehajtó a 200.000,- Ft összegen felüli részt korlátozásmentesen letilthatja.
Hatósági átutalási megbízás
A hatósági átutalási megbízás szabályai a letiltáshoz hasonlóan változtak.
A levonásmentes rész ebben az esetben is – az eddigi 28.500,- Ft összegről – 60.000,- Ft összegre emelkedett, azonban fontos kiemelni, hogy a jogszabály a gyermektartásdíj végrehajtására vonatkozóan itt is kivételt tartalmaz, nevezetesen azt, hogy a levonásmentes rész ebben az esetben is végrehajtás alá vonható.
Fontos felhívnunk az olvasóink figyelmét arra, hogy nem változott a végrehajtási törvény azon része, amely lehetővé teszi, hogy a bírósági végrehajtók munkáltatói letiltás mellett inkasszót is kiadhassanak, így lehetővé téve, hogy az adós havi jövedelmét (munkabér) két „helyen”, azaz a munkáltatónknál és a bankunknál is lefölözzék.
Ingatlanvégrehajtás
A médiában az elmúlt időszakban több helyen is olvashatták, hogy az adós(ok) ingatlanát pár százezer forint összegű tartozás miatt elárverezték.
Egy módosító rendelkezésnek köszönhetően azonban ezen gyakorlatnak a jogalkotó a jövőben véget vet, ugyanis amennyiben a tartozás összege nem haladja meg az 500.000 Ft összeget, úgy az ingatlan vonatkozásában becsérték nem közölhető, becsérték nélkül pedig az ingatlan árverésre sem bocsátható.
Az 500.000,- Ft összeg meghatározásánál csak a tőketartozást kell figyelembe venni, így nem fordulhat elő az, hogy egy alacsonyabb tartozás – magas késedelmi kamat miatt – eléri a törvényben rögzített minimális mértéket.
Végezetül szükségesnek látjuk megjegyezni, hogy amennyiben az adósnak több tartozása áll fenn, akkor valamennyi tartozás tőkeösszegét szükséges összeadni, és ezen összeg alapján kell megvizsgálni azt, hogy adós átlépi-e az 500.000,- Ft-os összeghatárt, avagy sem.
Amennyiben a végrehajtó egyes cselekményéről, úgy állapítjuk meg, hogy jogszabálysértő, akkor intézkedésével szemben végrehajtási kifogás benyújtására van lehetőségünk, amiről itt olvashat.
