Jogorvoslathoz való jogról röviden
Az alkotmányos alapjogok közül az egyik legfontosabb a jogorvoslathoz való jog, azaz, hogy az érintett személy a hatóság vagy bíróság döntésével szemben fellebbviteli szervhez fordulhasson.
A jogorvoslat a hazai jogrendszerünkben eltérő megnevezésekkel szerepel. Ilyen például a fellebbezés, panasz, kifogás, felülvizsgálat, perújítás vagy a jelen cikkben tárgyalandó végrehajtási kifogás.
A végrehajtási kifogás megjelenése
A végrehajtási kifogást a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: „Vht) szabályozza. Végrehajtási kifogást a bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedésével vagy mulasztásával szemben lehet előterjeszteni.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a törvény kizárólag a bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedéséről szól, tehát abban az esetben, ha a követelés jogosságát vitatnánk, nem a végrehajtási kifogás a megfelelő eszköz a kezünkben. A végrehajtási kifogás benyújtásával tehát nem érhetjük el azt, hogy a végrehajtási eljárás megszüntetésre kerüljön!
Mire kell odafigyelni az előterjesztésnél?
A végrehajtási kifogás benyújtását a törvény határidőhöz köti. Alapesetben a végrehajtói intézkedéstől számított 15 naptári napunk van benyújtani az illetékes bírósági végrehajtón keresztül a végrehajtási kifogást a bíróság részére. Azonban, ha valamilyen oknál fogva akadályozva voltunk a benyújtásban, akkor ez a határidő már 3 hónap. Ebben az esetben az akadályozás tényét megfelelően igazolni kell és természetesen az akadályozásnak fennálló és a kifogás benyújtásában valóban gátoló körülménynek kell lennie. A leggyakrabban előforduló eset például a kórházi fekvőbeteg gyógykezelés.
Hol kell előterjeszteni
Gyakori hiba a végrehajtási kifogást előterjesztők körében, hogy azt közvetlenül a végrehajtást foganatosító bíróság részére terjesztik elő, tekintet nélkül arra, hogy a Vht.-ban egyértelműen rögzítésre kerül, hogy azt a bírósági végrehajtó útján kell előterjeszteni. Az előterjesztést követően a végrehajtó pedig a részére kézbesített végrehajtási kifogást, az ügy releváns irataival együtt továbbítja az illetékes bíróság részére elbírálás céljából.
Figyelemmel arra, hogy a végrehajtási kifogásról a végrehajtó a bíróság előtt szerez tudomást, így részére lehetőség van, hogy a kifogásban foglalt esetleges törvénysértő kijavítsa.
Ki dönt a kifogásról?
Ahogy fentebb említettük a végrehajtási kifogás alaposságát a végrehajtást foganatosító bíróság vizsgálja. Abban az esetben, ha valamelyik fél (végrehajtást kérő, adós vagy költségek tekintetében a végrehajtó) nem értene egyet a bíróság végzésében foglaltakkal, akkor a törvény alapján további jogorvoslat áll rendelkezésre. A végzéssel szemben már fellebbezést lehet előterjeszteni, amit már az illetékes törvényszék – három bíróból álló tanácsban – bírál el.
Mit tehet a Bíróság, ha jogszabálysértő intézkedést észlelt?
Abban az esetben, ha a bíróság a végrehajtási kifogással foglaltakkal egyetért, azaz törvénysértő intézkedést észlelt a végrehajtói intézkedést megsemmisítheti, és a végrehajtót új eljárásra utasíthatja.
A bíróság mindezeken kívül a végrehajtót kötelezheti, hogy az ügyértéknek megfelelő munkadíjának 20%-át, ismételt szabálysértés esetén pedig 50%-át fizesse meg. A végrehajtó által teljesített befizetés a végrehajtás során befizetett összeget növeli, vagyis ezen összeggel is kevesebbet kell már az adósnak megfizetnie a végrehajtási eljárásban. Kifizetés részére nem történik, azonban a tartozásának összege a végrehajtó által teljesített összeggel csökken.
A megfizetendő illeték
A végrehajtási kifogás előterjesztésével egyidejűleg 15.000,- Ft illetéket kell illetékbélyeg vagy átutalás formájában megfizetnünk. Ezen összegről minden végrehajtói irat legalján olvashatunk, ahol a végrehajtó „kioktatja” az érintett felet a jogorvoslathoz fordulás lehetőségéről.
Szeretne a munkahelyére történő utazás során vagy egyéb szabadidejében érdekes jogi esetekről hallani?
Ebben az esetben keresse fel YouTube csatornánkon található LawTime elnevezésű műsorainkat, ahol az itt található témához hasonló tartalmakat talál: