A hétköznapi gondolkodás szerint az ügyvezetők a társaságok irányítói, a „nagyfőnökök”, hiszen a társaságok képviseletét ők látják el, ők írnak alá a társaság nevében. Ez a felfogás azonban téves, hiszen a társaságokat alapvetően a tagok, az alapítók vagy a részvényesek irányítják, az ügyvezetők pedig csupán olyan kérdésekben dönthetnek, amikre a tényleges döntéshozók feljogosítják őket. Szintén téves azt gondolni, hogy ügyvezető bárki lehet – az ügyvezetői feladatok ellátása ugyanis felelősséggel jár, ezért a tisztség viselésének szigorú törvényi feltételei vannak, továbbá az ügyvezető mind a társaság által, mind pedig külső harmadik személyek által felelősségre vonható, ha nem jól látja el a feladatait.
Az alábbiakban bemutatjuk a vonatkozó törvényi szabályok ismertetésével, kiből lehet ügyvezető, milyen feladatokat kell ellátni az ügyvezetés során, hogyan lehet az ügyvezetőket felelősségre vonni, és mit jelent az ügyvezetéstől való eltiltás.
Kiből lehet ügyvezető?
Mivel egy társaság ügyvezetése felelősségteljes feladat, így természetesen megfelelő érettség szükséges hozzá. A törvény ezért előírja, hogy csak nagykorú és teljes cselekvőképes személyek tölthetnek be ilyen tisztséget, továbbá azok, akiknek cselekvőképességét esetleg részben korlátozták, de nem az ügyvezetői tevékenység ellátásához szükséges körben.
Érdekesség továbbá, hogy bizonyos társasági formák esetén (például Kft-nél) nem kizárt, hogy az ügyvezetői feladatok ellátására a társaság egy jogi személyt, például egy másik társaságot jelöljön ki. Ebben az esetben a vezető tisztségviselői feladatok ellátására kijelölt jogi személy köteles megjelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat a nevében ellátja. Fontos ugyanis, hogy az ügyvezetés olyan feladat, melyet csak személyesen lehet ellátni.
Kiből nem lehet ügyvezető?
Amellett, hogy nyilvánvalóan nem lehet ügyvezető az, aki kiskorú vagy más okból cselekvőképtelen, az ügyvezetői tisztség ellátásának további kizáró feltételei is vannak.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
- Nem lehet továbbá vezető tisztségviselő az sem, akit a bíróság eltiltott az ügyvezetéstől, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig. Ez az eltiltás nem azonos a 2. pontban meghatározott foglalkozástól eltiltással. A foglalkozástól eltiltás ugyanis büntetőjogi szankció, és valamilyen bűncselekmény elkövetésének következménye. A bírósági eltiltás azonban polgári jogi szankció, és annak a következménye, hogy az ügyvezető nem megfelelően, hanyagul vezette a céget, és emiatt például a hitelezői követelések kielégítetlenül maradtak, vagy a cég adószámának törlésére került sor.
Eltiltás az ügyvezetéstől
Az eltiltás tehát egy polgári jogi szankció, és a cég törvényes működését felügyelő cégbíróság dönt arról, ha valakivel szemben eltiltást kell alkalmazni. Ilyen esetben a cégbíróság eltiltást kimondó határozata nem csupán azt teszi lehetetlenné, hogy valaki ügyvezető legyen, de egyúttal nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, és nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává sem. A törvény az eltiltás alábbi eseteit nevesíti:
- Felelősség a ki nem elégített hitelezői követelésekért
Akinek felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, azt a cégbíróság 5 évre eltiltja az ügyvezetéstől.
- A társaság tartozásaiért fennálló korlátlan felelősség megszegése
Úgyszintén 5 évre tiltja el a cégbíróság azt a személyt, aki a társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget.
- Pénzbírság megfizetésének elmulasztása
A cégbíróság 5 évre eltiltja azt az ügyvezetőt, akivel a szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki, azonban ezt nem fizette meg.
- Ismeretlen székhelyű cégek illetve törölt adószámmal rendelkező cégek ügyvezetőjének és tagjainak eltiltása
Ha a cég ellen kényszertörlési eljárás lefolytatására kerül sor arra tekintettel, hogy a cég a székhelyén nem érhető el, vagy az adószámát törölték, akkor ha a cég a kényszertörlési eljárás lefolytatásával megszűnik, a cégbíróság eltiltja a kényszertörölt cég bejegyzett ügyvezetőjét, illetve a korlátlanul felelős vagy többségi befolyással rendelkező tagját is.
A cégbíróság naprakész nyilvántartást vezet az eltiltott személyekről, így érdemes lefuttatni egy keresést a www.e-cegjegyzek.hu oldalon, mielőtt valakinek az ügyvezetői kinevezéséről döntünk.
Ügyvezető feladatai
Na de mit is csinál pontosan egy ügyvezető? Azt már tisztáztuk, hogy semmiképpen sem ő a főnök, hiszen a legfontosabb feladata, hogy a tagság vagy az egyszemélyi tulajdonos (alapító) döntéseit végrehajtsa. A törvény úgy fogalmaz, hogy a vezető tisztségviselők feladata a társaság irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapító hatáskörébe. Azokat az ügycsoportokat, amelyekben az ügyvezető önállóan is jogosult dönteni, általában a társaságok létesítő okirata határozza meg – cégalapítás esetén tehát érdemes minél részletesebben meghatározni azokat a feladatokat, amelyek ellátására az ügyvezető önállóan is jogosult.
Az ügyvezetői felelősség legfontosabb szabálya, hogy az ügyvezető köteles a társaság érdekeinek megfelelően ellátni a feladatát. Ha a társaságnak kárt okoz, akkor pedig köteles azt megtéríteni a Ptk. szerződésszegéssel okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályai szerint. Mivel a Ptk. nagyon szigorúan szabályozza a kártérítési felelősséget, ezért számos társaságnál bevett gyakorlat, hogy az ügyvezetői feladatok ellátása során felmerülő károkra vonatkozóan az ügyvezetők már előre felelősségbiztosítást kötnek.
Az ügyvezetők kinevezése és visszahívása
Egy társaság ügyvezetőit a tagok vagy az alapító nevezi ki, és ők döntenek a visszahívásról is. Az ügyvezetői kinevezés szólhat határozott vagy határozatlan időre, azonban a tagok akár a határozott idő lejárta előtt is dönthetnek az ügyvezető leváltásáról és új ügyvezető kinevezéséről – ezen döntésüket indokolni sem kell. Emellett maguk az ügyvezetők is dönthetnek úgy, hogy „idő előtt” lemondanak, illetve megszűnik az ügyvezetői megbízatás akkor is, ha a határozott idő lejár, az ügyvezető meghal, elveszíti cselekvőképességét, vagy valamely kizáró ok következik be. Jó ha tudjuk például, hogy ha egy társaságban betöltött „szerepünk” miatt a cégbíróság velünk szemben eltiltást alkalmaz, az nem csak arra a társaságra terjed ki, amely miatt az eltiltó határozat megszületett, hanem valamennyi társaságra, amelyben ügyvezetők vagy többségi befolyással rendelkező, vagy korlátlanul felelős tagok vagyunk.
Egy társaságban akár egyszerre több ügyvezető kinevezésére is sor kerülhet. Ilyen esetben az ügyvezetők akár önállóan, akár együttesen is elláthatják feladataikat. Ha egy társaság ügyvezetőinek önálló aláírási joga van, úgy bármelyik ügyvezető jogosult a társaság képviseletében önállóan eljárni és nyilatkozatot tenni, együttes aláírási jog esetén azonban a társaság nyilatkozata csak mindkét ügyvezető együttes aláírásával érvényes.
Az ügyvezetők megválasztása mellett a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében egy vagy több cégvezetőt is kinevezhet. A cégvezető feladatait munkaviszonyban látja el. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését.
Az ügyvezetők kártérítési felelőssége és a felmentvény
Mint ahogyan arról már fentebb szó volt, az ügyvezető a társaság felé a Ptk-nak a szerződésszegéssel okozott károk megtérítéséért való felelősségi szabályai szerint köteles helytállni, az ügyvezető által külső harmadik személyeknek okozott károk esetén azonban maga a társaság köteles a helytállásra.
Ez a szabály azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, de kielégítetlen hitelezői követelések maradtak. Ha ugyanis a társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.
Ha azonban az ügyvezető úgy látja, hogy megfelelően látta el a feladatait, kérheti, hogy a társaság ezt „hivatalosan is ismerje el”, azaz adjon a részére egy úgynevezett felmentvényt. A felmentvény jelentős védelmet biztosít az ügyvezetőnek a későbbi esetleges kártérítési követelésekkel szemben, ugyanis ha a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad, a társaság a vezető tisztségviselő ellen csak akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.
A felmentvény megadására nem csak az éves beszámoló elfogadásával együtt kerülhet sor. Ha ugyanis az ügyvezető megbízatása év közben szűnik meg, akkor is kérheti a társaságtól, hogy a legfőbb szerv a soron következő ülésén döntsön a felmentvény kiadásáról.
***
Egy társaság ügyvezetése tehát kívülről egyszerű feladatnak tűnik, azonban ha megfelelően és jogszerűen akarunk eljárni, akkor számos rendelkezést be kell tartanunk. Ne feledjük azonban, hogy mind a kinevezés, mind a visszahívás, mind pedig az eltiltással fenyegető helyzetek olyan jogi szakértelmet és szaktudást igényelnek, amely ügyvédi közreműködést tesz szükségessé, ezért ha ügyvezetőváltáson gondolkodunk, vagy kártérítési követelést kívánunk érvényesíteni egy volt ügyvezetővel szemben, haladéktalanul keressük fel társasági jogi szakértelemmel rendelkező ügyvédünket.
