A törvényes öröklés általános szabályai
A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerinti törvényes öröklés szabályai abban az esetben érvényesülnek, ha az örökhagyó nem hagyott maga után végintézkedést, vagy a végintézkedés nem terjedt ki a hagyaték egészére. Jelen cikkünkben az öröklési jog ezen részével foglalkozunk.
Ki a törvény örökös?
A Ptk. felsorolásszerűen határozza meg a törvényes örökösöket, így az öröklés rendjére iránymutatást ad a részünkre. Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke, de ide tartozik továbbá a házastárs, szülő, nagyszülő, dédszülő, sőt, bizonyos esetekben akár az állam és az önkormányzat is örököl.
A rokonok fogalmát a Ptk. családjogi könyve határozza meg, amely alapján elkülöníthetjük az egyenesági és az oldalági rokonságot:
– egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik;
– oldalágon rokonok azok a nem egyenesági rokonok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van.
A törvényes örökösök sorrendje
Ahogyan azt korábban említettük, a törvény felsorolásszerűen határozza meg a törvényes örökösöket. Ezzel együtt a Ptk. felállít egy szigorú sorrendiséget is, amelytől nem lehet eltérni. ez határozza tehát meg az öröklés rendjét. A törvényben előbb álló személyek az öröklés tekintetében megelőzik a mögöttük állókat. Eszerint a törvényes öröklési rend a következő:
A gyermekek öröklése, a távoli leszármazó törvényes öröklése
Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke, több gyermek esetén egyenlő részben örökölnek. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek, ezt nevezzük helyettesítési elvnek.
A házastárs törvényes öröklése
Az öröklési jog alapján a házastárs (özvegy) három módon örökölhet:
- Egyedüli örökösként: Az egyetlen módja, hogy az özvegy önálló örökösként örökölhessen, akkor lehetséges, ha nincs egy olyan leszármazó vagy szülő sem, aki még örökölhet. Ebben az esetben az egész hagyaték őt illeti az ági vagyon kivételével (az ági öröklés lejjebb kerül kifejtésre). Összefoglalva leszármazó és felmenő hiányában a házastárs örökli a hagyatéki vagyont.
- Leszármazók melletti örökösként: Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési tárgyakon, emellett megilleti továbbá egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. A házastárs egyébként bármikor igényelheti haszonélvezeti jogának megváltását pénzben vagy természetben. Ebben az esetben további egy gyermekrész illeti meg.
- Szülő melletti örökösként: Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Az ezen kívüli hagyaték felét szintén az örökhagyó házastársa örökli, másik felét pedig az örökhagyó szülei, fejenként egyenlő arányban. Bármelyik szülő öröklésből kiesése esetén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. De – ahogy fent is írtuk – a házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.
Összefoglalva a leszármazók és a házastárs az öröklési sorrendben elsőbbséget élveznek.
Speciális szabály
Nem szerepelhet törvényes örökösként, az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
Felmenők és oldalági rokonok törvényes öröklés rendje
Felmenők esetén a szabályozás és a sorrendiség csoportokra osztható a magyar öröklési jog szabályai szerint. Az azonos felmenői fokon lévő egyenesági rokonok és azok leszármazói egyetlen és ugyanazon öröklési csoportba (parentélákba) kerülnek beosztásra. Ezek a csoportok a következők:
- Szülői csoport: az első csoportba tartozók az örökhagyó szülei és azok leszármazói tartoznak. Szülők és leszármazói akkor örökölnek egyenlő részben, ha az örökhagyónak nincs se leszátmazója, se házastársa. Az öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek.
- Nagyszülői csoport: Az ebbe a csoportba tartozó személyek akkor örökölhetnek, ha az előző csoportból minden szülő és azok leszármazói is kiestek. Ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint az előző csoportra.
- Dédszülői csoport: Ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint az előző csoportokra.
A fenti csoportokról elmondható, hogy mindhármat a rokoni kapcsolat megléte alapozza meg, nem pedig a hozzátartozói viszony. A felmenők akkor is örökölhetnek, ha nem éltek egyáltalán házastársi kapcsolatban korábban.
- Csonka csoport: Ebbe a csoportban a távolabbi felmenők tartoznak. A csoport különlegességét az adja, hogy itt már az oldalági rokonok nem örökölnek, a felmenők viszont továbbra is törvényes örökösnek számítanak.
Az állam és az önkormányzat törvényes öröklési rendje
Más örökös hiányában főszabályként az állam örököl. Ez a szabály 2023. július 1. napjától annyiban változott, hogy az állam örökléséhez szükség van arra, hogy előtte a települési önkormányzat az örökséget visszautasítsa. Az államot ez a jog nem illeti meg. Az örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlan esetén más örökös hiányában főszabály szerint az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat lesz a törvényes örökös.
Az ági öröklés szabályai
A felmenők és oldalági rokonok törvényes öröklésének kiegészítéséül szolgál az ági öröklés. Ennek a célja, hogy leszármazó hiány esetén családon belül maradjon az ági vagyon. Ági vagyonon értendő az az ági vagyontárgy, amely az örökhagyó hagyatékában természetben, fizikai formájában megvan. Az öröklési szabályok alapján ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ingyenesen kapta. A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt. Az ági vagyont azon felmenői ágon lévő rokonok, illetve az ő leszármazóik öröklik, amely felmenői ágról a vagyontárgy az örökhagyó hagyatékába került.
Öröklési jog kapcsán kérdése merült fel?
Az öröklési jogban számos kérdés és probléma merülhet fel. Keresse az Újváry Zsolt Ügyvédi Irodát! Mi segítünk a problémája megoldásában!
Már lehetőség van telefonos vagy online jogi tanácsadás igénybevételére is!