Kitagadlak! Vagy mégsem?

Előfordul, hogy a családi kapcsolatok megromlanak, és ez az állapot helyrehozhatatlan. A családi kötelék viszont több különböző jogi következménnyel jár. Többek között például azzal, hogy az öröklés a törvény alapján családtagok közt történik. Az emberek azonban nem szeretnék a vagyonukat olyanoknak adni, akikkel ellenséges a viszony. Erre szolgál a végrendelkezés – ebben ugyanis meghatározhatjuk, hogy kinek szeretnénk adni a vagyonunkat, és kinek nem. Valakit kitagadni ugyanúgy végrendeleti formában lehet, mint valakit örökössé nevezni. Ebben a cikkben a kitagadás feltételeit mutatjuk be.

Kitagadás szóban, tanúk előtt

Előfordulhat, hogy egy családi vitában elkiabálja magát az egyik fél: Kitagadlak! Azonban le kell szögezni, hogy ez csak akkor érvényes, ha az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, hogy írásbeli végrendeletet nem tud tenni. Például halálos ágyán jut eszébe, hogy nem végrendelkezett, és csak percei vannak hátra. Vagy baleset érte, amit valószínűleg nem él túl. Ehhez két tanúnak együtt jelen kell lenni a kijelentés elejétől a végéig.

Emellett az is szükséges, hogy elmondja a kitagadás indokát, aminek meg kell felelnie a törvényben foglaltaknak.

Ha a veszélyhelyzetet az illető mégis túléli, akkor a szóbeli végrendelet 30 napig van hatályban. Ha nem foglalja írásba, és letelik az idő, akkor olyan, mintha nem is mondott volna semmit.

Nagyon ritka az, hogy valaki megfeleljen ezeknek a feltételeknek, tehát ha valaki szóban kijelenti, hogy kitagadja a másikat, az az esetek többségében érvénytelen.

A kitagadás formaiságai

Ahogy említettük, a kitagadás is egy végrendeletbe foglalt rendelkezés, tehát a végrendelet formaiságai vonatkoznak rá. Főszabály szerint írásban érvényes. Ennek a formája többféle lehet:

• elejétől a végéig valaki saját kezével írja és aláírja
• géppel írja, kinyomtatja, aláírja, majd két tanúval is aláíratja (a tanúzásról bővebben itt írtunk)
• kézzel vagy géppel írja, aláírja, és közjegyzőnél, ügyvédnél letétbe helyezi
• közjegyzőnél tesz nyilatkozatot, amit a közjegyző ír le és foglal okiratba.

Akármelyiket is választjuk, vigyázni kell arra, hogy az írásbeli formán kívül vannak még más külsőséggel kapcsolatos követelmények is (aláírás minden oldalon, oldalszámozás stb). Ezért annak érdekében, hogy érvényesen ki tudjunk valakit tagadni, mindenképp kérjük ügyvéd vagy közjegyző segítségét.

Kitagadás vagy kizárás?

Amellett, hogy a kitagadást jogilag helyes formába kell önteni, a tartalmára is figyelni kell. Különösen arra, hogy indok nélkül nem lehet senkit kitagadni. Ha valaki leírja, hogy kitagad valakit, de nem indokolja meg, vagy az indok nem felel meg a jogszabálynak, akkor az a kitagadás kizárásként értelmezendő.

A kitagadás és a kizárás nagyon hasonló, de nem ugyanaz. A kizárás azt jelenti, hogy valakit kihagyunk az örökösök listájából a végrendeletben, vagy pedig kifejezetten kimondjuk, hogy nem szeretnénk, ha örökölne. Ezt a döntésünket nem kell indokolni. Eddig úgy hangzik, mint a kitagadás. Mi akkor mégis a különbség?

A kitagadás a kizárásnál sokkal több. A törvény alapján létezik ugyanis egy úgynevezett kötelesrész, ami bizonyos örökösöknek mindenképpen jár. Akkor is, ha kizárták az öröklésből.

Tehát, ha egy végrendeletben az szerepel, hogy „Fiamat, Kovács Jánost kitagadom.”, de nem szerepel mellette indoklás, akkor ez kitagadásként érvénytelen, azt kizárásként kell értelmezni. Ez azt jelenti, hogy Kovács János megkapja annak a vagyonnak az egyharmad részét, amit egyébként örökölt volna.

Ha valaki azt szeretné, hogy az örököse a köteles részt se kapja meg, arra a kizárás nem elég, ilyen esetben ki kell tagadni, törvényben szereplő, valós indok alapján.

A kitagadás indokai

A kitagadás indoka csak olyan ok lehet, ami a törvényben szerepel. Nézzük sorban ezeket az indokokat:

• Érdemtelenség

Az érdemtelenség nem azt jelenti, hogy valaki szerintünk „nem érdemli meg”, hogy örököljön. A törvény szerencsére egyértelműen megmagyarázza, hogy mi az az érdemtelenség. Három magatartást sorol fel, ami ezt megvalósíthatja:

• • Az örökhagyó életére tört, tehát megpróbálta megölni
  • Végrendelkezés megakadályozása, vagy ennek megkísérlése
  • A törvényes örökös, vagy végrendeleti örökös életére tört

Ami a fenti hármas felsorolásban nem szerepel, azt nem lehet jogilag érdemtelenségnek hívni.

• Bűncselekmény elkövetése az örökhagyó ellen

Fontos, hogy bűncselekmény elkövetését csak és kizárólag bíróság állapíthatja meg. Ha valaki szerintünk bűncselekményt követett el ellenünk, pl. becsületsértést, vagy testi sértést, stb. nem elegendő. Ha nem tudjuk bizonyítani, és bíróság nem állapítja meg hivatalosan, hogy az illető bűncselekményt követett el, akkor az nem ér semmit.

• Örökhagyó rokonai életére törés vagy ellenük más, súlyos bűncselekmény

A rokonok alatt csak bizonyos közeli hozzátartozókat érthetünk: az egyenesági rokonokat, tehát gyereket, unokát, szülőt, nagyszülőt, illetve a házastársat és élettársat. Az életére törésről fentebb már volt szó – magyarra lefordítva: megpróbálja megölni. A súlyos bűncselekmény elkövetése azt jelenti, hogy a Büntető Törvénykönyv szerint bűntettként minősített cselekményt kell elkövetni, amit csak szándékosan lehet, és a kiszabható büntetés több, mint 2 év.

• Törvényes tartási kötelezettség súlyos megszegése

A törvény bizonyos esetekben tartási kötelezettséget ír elő a rokonokkal szemben. A tartási kötelezettség függ az eltartó és az eltartandó személy jövedelmi és vagyoni helyzetétől, az eltartásra szorulók sorrendjétől stb., hiszen ha például valakinek kiskorú gyermeke van, elsődlegesen róla köteles gondoskodni, és nem a szülőjéről. Ha mindent körülményt megvizsgálva az derül ki, hogy van tartási kötelezettség és ezt nem teljesíti, akkor ki lehet tagadni.

• Erkölcstelen életmód

A jog szerint az erkölcsösség egy általános társadalmi mérce, úgyhogy nem azt kell nézni, hogy ha valaki például szigorú vallásos életmódot él, neki mi számít erkölcstelennek. Nem számít erkölcstelennek, ami jogilag elismert: például a homoszexuális kapcsolat vagy az abortusz. Az italozás is csak akkor erkölcstelen, ha züllött életmód is társul hozzá.

• Letöltendő szabadságvesztésre ítélt, és még nem töltötte le

Egyértelmű, hogy ha valaki bent ül a börtönben, az ide tartozik. A felfüggesztett szabadságvesztés azonban nem tartozik ide, mivel nem letöltendő. Érdekesség, hogy a szabadlábra helyezés ide tartozik, tehát az letöltendő szabadságvesztés, amit még nem töltött le.

• Nem nyújtott elvárható segítséget az örökhagyónak, amikor szükség lett volna rá

Ez egy erkölcsi elvárás, a törvény szövegében nem fogunk bő definíciót találni. Minden egyes esetben külön kell elemezni, hogy kitől mi az elvárható, illetve hogy mennyire van szükség az adott segítségre. Például egy másik városban élő nagykorú gyermektől nem várható el, hogy a szüleit egy nyaralásuk miatt hajnali 4 órakor vigye ki a reptérre.

• Nagykorú gyermek durva hálátlansága

Hasonló az első ponthoz, nem a szülő egyéni követelményrendszere az iránymutató, hanem egyfajta általános társadalmi mérce. Lehet, hogy a szülőnek magas elvárásai vannak a gyermekével szemben, de ha a gyermek nem tudja teljesíteni, akkor az nem lesz kitagadási ok. Például, ha a gyermek nem a szülő által kinézett egyetemre megy továbbtanulni, az nem hálátlanság – bár a szülőnek tűnhet úgy.

• Szülő olyan magatartása, ami miatt a szülői felügyeleti jog megszűnhetne

Ez az előző pont fordítottja. Tehát, ha a szülő súlyosan sértette vagy veszélyeztette a saját gyereke javát, főleg a testi jólétét, fejlődését, akkor a gyerek is kitagadhatja a szülőt.

• Házastársi kötelezettség megszegése

A házastársak első és legfontosabb egymás felé vállalt kötelessége a hűség. De nem csak a megcsalás minősül kitagadási oknak. A közös vagyon nem megfelelő kezelése, a másik nyilvános lejáratása, vagy akár otthoni terrorizálása is olyan viselkedés, ami a házastársi kötelezettség megszegésének számít.

A törvény tehát pontosan meghatározza, mi minősülhet kitagadási oknak. Ami ezekbe az esetekbe nem fér bele, amiatt nem lehet kitagadni. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ha a kitagadási okot megbocsájtják, akkor a kitagadás is automatikusan hatálytalanná válik.

Ha a fentiek ismeretében még mindig úgy gondoljuk, hogy valakit mindenképp ki akarunk tagadni, előtte konzultáljunk ügyvéddel vagy közjegyzővel, mert az indok helytelen megjelölése csak kizárást eredményez.