Mit jelent a kötelesrész az öröklési jog világában?
A kötelesrész egy fontos fogalom az öröklési jog területén. Ez egy olyan minimum részesedés a hagyatékból, amit az örökhagyó halála esetén bizonyos személyek – így az örökhagyó leszármazói, házastársa és szülői – követelhetnek. Azaz a kötelesrészre jogosult személyek joga, hogy legalább egy bizonyos részt kapjanak az örökhagyó vagyonából.
A kötelesrészre vonatkozó részletes szabályokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Hetedik könyve tartalmazza. Ezek a rendelkezések garantálják, hogy az örökhagyó végakarata ellenére is jussanak valamennyit a hozzá legközelebb álló személyek a hagyatékból. Így a kötelesrészre jogosult nem lesz teljesen kizárva az öröklési jogból.
Kik jogosultak a kötelesrészre? A törvényes öröklés rendje
A kötelesrészre elsősorban az örökhagyó leszármazói, házastársa és szülei lehetnek jogosultak. Ez a törvényes öröklés rendje szerinti sorrendben érvényesül.
Ha vannak leszármazók, ők kapják meg elsőként a kötelesrészt. Amennyiben nincsenek leszármazók, akkor a házastárs jogosult rá. Leszármazók és házastárs hiányában pedig az örökhagyó szülei kapják meg a kötelesrészt.
Fontos kiemelni, hogy a kötelesrészre jogosult személyek csak akkor tarthatnak rá igényt, ha az öröklés megnyílásakor ők lennének az örökhagyó törvényes örökösei vagy végintézkedés hiányában azok lennének.
Hogyan lehet valakit kizárni a köteles részből?
Előfordulhat, hogy az örökhagyó nem akarja, hogy bizonyos személyek részesedjenek a hagyatékából. Ebben az esetben lehetősége van arra, hogy őket a kötelesrészből kizárja, ez a kitagadás intézménye.
Az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét kizárólag végintézkedésben tudja kitagadni, és csak a törvényben felsorolt valamelyik ok megjelölésével. Ilyen ok lehet például, ha a kötelesrészre jogosult bűncselekményt követett el az örökhagyó sérelmére, vagy erkölcstelen életmódot folytat.
A kitagadás az erre jogosult személyt nemcsak a törvényes öröklésből, de a kötelesrészből is kizárja. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kitagadás alapjául szolgáló oknak valósnak kell lennie, ezt annak kell bizonyítania, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni kíván.
Mi minősül kitagadási oknak?
A törvény taxatív módon sorolja fel azokat az eseteket, amikor az örökhagyó kitagadhatja a kötelesrészre jogosultat. Ilyen ok lehet például, ha a kötelesrészre jogosult:
- öröklésre érdemtelen
- az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el
- az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el
- az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette
- erkölcstelen életmódot folytat
- végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetését még nem töltötte ki
- a tőle várható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá
- nagykorú leszármazót az örökhagyó kitagadhatja a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is
- a szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot
- a házastárs akkor is kitagadható, ha házastársi kötelességét durván sértő magatartást tanúsított az örökhagyóval szemben
Összességében elmondható, hogy a kitagadás alapjául szolgáló oknak a valóságban is fenn kell állnia. Amennyiben ez nem teljesül, a kitagadás érvénytelen.
Kitagadást követően mégis csak van bocsánat?
Igen, előfordulhat, hogy az örökhagyó megbocsátja a kitagadás okát. Ebben az esetben a kitagadás hatálytalanná válik, és a kötelesrészre jogosult újra jogosulttá válik a kötelesrész igénylésére.
Mi a különbség a kitagadás, valamint a kizárás között? Jogosultság a kötelesrészre
Fontos különbség a kitagadás és a kizárás között, hogy míg a kizárás esetében a törvényes örökös kötelesrészre igényt tarthat, addig a kitagadás esetében az örökös kötelesrészre sem jogosult.
A végrendeletben a kizárást az örökhagyónak nem kell indokolnia, a kitagadás esetében viszont köteles megjelölni annak okát a végintézkedésben.
Hogyan tudom kiszámítani a rám eső kötelesrész összegét?
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
Fontos tudni, hogy a hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni. Emellett az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni a kötelesrész alapjához.
Mi nem lehet a kötelesrész alapja?
Bizonyos juttatások nem tartoznak a kötelesrész alapjához, így nem vehetők figyelembe a kötelesrész kiszámításakor. Ide tartozik például:
- az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke
- az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott
- a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke
- a házastárs, az élettárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben
- az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben
- az érvényes tartási (életjáradéki) szerződéssel lekötött vagyontárgy
Mekkora a kötelesrész mértéke?
A kötelesrész mértéke az, ami a törvényes örökös részéből őt, mint kötelesrészre jogosultat megilletné, ennek egyharmada.
Kitől követelheti a kötelesrészre jogosult a kötelesrész kiadását?
A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek, juttatásaik arányában.
Ha a hagyatékból nem lehet kielégíteni a kötelesrészre jogosultat, akkor az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak is felelnek adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül.
Fontos tudni, hogy aki a juttatástól önhibáján kívül esett el, az a kötelesrészért nem felel.
Ha 10 éven belül kaptam az örökhagyótól ajándékot, akkor kötelesrész kiadását tőlem is követelhetik?
Igen, előfordulhat, hogy Öntől is követelhetik a kötelesrész kiadását, ha a hagyatékból nem tudják kielégíteni a kötelesrészre jogosultat.
Gyakran előfordul, hogy az örökhagyók a végrendelet mellett ajándékozási szerződést is kötnek a végrendeleti örökössel, abban reménykedve, hogy ezzel csökkenthetik a kötelesrész alapját. Azonban a bírói gyakorlat szerint ez a körülmény nem tekinthető értékcsökkentőnek, a kötelesrész alapját a holtig tartó haszonélvezeti jog sem csökkenti.
Hogyan érvényesíthetem kötelesrész iránti igényemet?
Mivel a kötelesrészre jogosult nem lesz törvény szerinti jogutódja az örökhagyónak, ezért követelését külön kell érvényesítenie a hagyatéki eljárásban vagy szükség esetén külön perben.
A peres eljárás esetén szem előtt kell tartani az 5 éves elévülési időt. Ha ez az idő eltelt anélkül, hogy igényét érvényesítette volna, akkor az a bíróság előtt 5 éven túl érvényesíthetetlen követeléssé válik.
A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti a bíróság előtt. Természetben akkor jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.
Remélve, hogy ezek a részletes információk segítséget nyújtanak Önnek az öröklési jog és a kötelesrész témakörében, kérem, ne habozzon felkeresni egy szakértő jogászt, ha további kérdései vagy problémái lennének.
Öröklési jog kapcsán felmerülő kérdése van?
Keresse az Újváry Zsolt Ügyvédi Irodát! Mi segítünk Önnek!