A kötelesrészre vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hetedik könyve szabályozza. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrész tehát egy minimum részesedést jelent a hagyatékból. 

A kötelesrész alapvetően egy kötelmi jogi igény, amely az örökhagyó halálával keletkezik, elévülési ideje öt év.  A kötelesrészre jogosult tulajdonképpen hagyatéki hitelezőnek tekinthető, akinek elsősorban pénzkövetelésre irányuló igénye támad az örökösökkel – végső esetben bizonyos megajándékozottakkal – szemben. 

Kik jogosultak a kötelesrészre? A törvényes öröklés rendje

Ahogyan már fentebb is említésre került az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét illeti meg, amennyiben az örökhagyó halálakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A családtagok az alábbi sorrendben jogosultak kötelesrészre:

1) a leszármazók a kiesés sorrendjében, a helyettesítés elve szerint;

2) a házastárs:

 a.) a leszármazók vagy ági örökösök mellett korlátozott haszonélvezeti jog formájában
 b.) leszármazók hiányában és az ági vagyon kivételével az egész hagyatékkal szemben

3.) a szülők:
a.) leszármazók hiányában: az ági vagyonnal szemben a házastárs haszonélvezeti jellegű köteles részével együtt
b.) leszármazók és házastársak hiányában: az egész hagyatékkal szemben

Hogyan lehet valakit kizárni a köteles részből?

Az öröklésből történő kiesés azzal a következménnyel jár, hogy a kötelesrészre jogosult a továbbiakban kötelesrészre sem tarthat igényt, amelynek eszköze a kitagadás. 

Az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét is kizárólag végintézkedésben tudja kitagadni és csak a törvényben felsorolt valamelyik ok megjelölésével. Ha kitagadásról beszélünk, akkor az örökös kötelesrészre sem lesz jogosult. 

Fontos hangsúlyozni, hogy a kitagadás relatív kiesési ok, ezért ha az örökhagyó a kitagadott személy leszármazóját is meg kívánja fosztani a kötelesrésztől, úgy az örökhagyónak a végintézkedésben a leszármazót is érvényesen ki kell tagadnia. 

Mi minősül kitagadási oknak?

A kitagadás oka lehet, hogy a kötelesrészre jogosult:

– az örökhagyó után öröklésre érdemtelen,
– az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el,
– az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el,
– az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette,
– erkölcstelen életmódot folytat,
– akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetését még nem töltötte ki,
– a tőle várható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá,
– nagykorú leszármazót az örökhagyó kitagadhatja a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is,
– A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot,
– a házastárs akkor is kitagadható, ha házastársi kötelességét durván sértő magatartást tanúsított az örökhagyóval szemben.

Hangsúlyozandó, hogy a kitagadási oknak a valóságban is fenn kell, hogy álljon. A kitagadás alapjául megjelölt ok alaptalanságát annak kell bizonyítania, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni kíván vagy egyébként tehertől mentesülne. Amennyiben az örökhagyó valamely törvényes örökösét ki kívánja tagadni, akkor a végintézkedésben a kitagadás okát egyértelműen és kifejezetten meg kell jelölnie. 

Kitagadást követően mégis csak van bocsánat?

Az örökösnek kötelesrészre van joga amennyiben az örökhagyó megbocsátja a kitagadás okát. Ha az örökhagyó az örököst végrendeletében kitagadja, majd később megbocsátja a kötelesrészre jogosult magatartását, ezzel a kitagadás hatálytalanná válik. 

Mi a különbség a kitagadás valamint a kizárás között? Jogosultság a kötelesrészre

Gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a különbség a végrendelkezésben tett kitagadás, valamint a kizárás között. Fontos különbség a kettő között, hogy míg a kizárás esetében a törvényes örökös kötelesrészre igényt tarthat, addig a kizárás esetében az örökös kötelesrészre sem jogosult. A végrendeletben a kizárást az örökhagyónak nem kell indokolni, azonban, ahogyan fentebb is feltüntetésre került, a kitagadás esetében az örökhagyónak kötelessége megindokolni. 

Hogyan tudom kiszámítani a rám eső kötelesrész összegét?

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.

Mi nem lehet a kötelesrész alapja?

Az alábbiakban felsoroltakat nem kell figyelembe venni a kötelesrész alapjának a kiszámításánál:

– az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke (ingatlan esetén ez az időpont az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéstől számít)
– az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott
– a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke
– a házastárs, az élettárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke
– az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
– az érvényes tartási (életjáradéki) szerződéssel lekötött vagyontárgy a köteles rész alapjának kiszámításánál nem vehető figyelembe.

Mekkora a kötelesrész mértéke?

Szintén gyakran felmerülő kérdés, hogy mekkora a kötelesrész mértéke. Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti, ami neki, mint törvényes örökösnek jutna. 

Kitől követelheti a kötelesrészre jogosult a kötelesrész kiadását?

A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek. A kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek. Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke határozza meg. Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel. Ez vonatkozik mind az örökösök, mind a megajándékozottak felelősségére.

A kötelesrész kielégítéséért tehát az örökösök is juttatásaik arányában felelnek és nem egyetemlegesen. Ugyanakkor, aki juttatásban részesült, a kötelesrész kielégítéséért a juttatás egész értékével felel. A kötelesrészre jogosult azonban a juttatásnak csak azzal a részével felel, amely törvényes örökrészét meghaladja.

Ha 10 éven belül kaptam az örökhagyótól ajándékot, akkor kötelesrész kiadását tőlem is követelhetik?

Abban az esetben igen előfordulhat, ha a hagyatékból nem tudja/tudják kielégíteni a kötelesrészre jogosultat / jogosultakat. Gyakori példa, hogy az örökhagyók a végrendelet mellett, olykor ajándékozási szerződést is kötnek a végrendeleti örökössel, remélve azt, hogy ezzel majd csökkenthetik a kötelesrész alapját, illetve az örökhagyók saját maguknak holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítanak az ingatlanon, ezzel is csökkentve az ingatlan forgalmi értékét. A bírói gyakorlat alapján viszont ez a körülmény nem tekinthető értékcsökkentőnek, a kötelesrész alapját a holtig tartó haszonélvezeti jog nem csökkenti, hiszen a hagyaték megnyílásának az időpontjában az adomány már minden tehertől és korlátozástól mentes lesz, így a forgalmi értéket is ez alapján szükséges megállapítani. 

Összefoglalva tehát a kötelesrész alapjának meghatározása során ingyenes juttatást a hagyaték megnyíltakor kell számításba venni.

Hogyan érvényesíthetem köteles rész iránti igényemet?

Mivel a köteles részre jogosult nem lesz törvény szerinti jogutódja az örökhagyónak, ezért követelését külön kell érvényesítenie a hagyatéki eljárásban vagy szükség esetén külön perben. A peres eljárás esetén azonban szem előtt kell tartanunk az 5 éves elévülési időt, tekintettel arra, hogyha az 5 év eltelik anélkül, hogy igényünket nem érvényesítettük, akkor az a bíróság előtt 5 éven túl érvényesíthetetlen követeléssé válik. 

Milyen formában kaphatom meg az engem illető kötelesrészt?

A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti bíróság előtt, peres eljárás útján. Természetben akkor jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata. Ritka eset, de előfordulhat, hogy a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre nézve sérelmes, a bíróság ilyenkor az összes körülmény mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását. Megjegyezendő, hogy a kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. 

Öröklési jog kapcsán felmerülő kérdése van?

Keresse az Újváry Zsolt Ügyvédi Irodát! Mi segítünk Önnek!