Ugrás a tartalomhoz
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Ingatlan adásvételi szerződés
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Végrehajtási ügyvéd
      • Felszámolási eljárás
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Követeléskezelés
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
      • Feljelentés
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
      • Munkajogi tanácsadás
      • Online ügyvéd, online jogi tanácsadás
      • Telefonos jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
    • Bejelentővédelmi ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
  • Ügyvédi díjak
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Ingatlan adásvételi szerződés
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Végrehajtási ügyvéd
      • Felszámolási eljárás
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Követeléskezelés
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
      • Feljelentés
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
      • Munkajogi tanácsadás
      • Online ügyvéd, online jogi tanácsadás
      • Telefonos jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
    • Bejelentővédelmi ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
  • Ügyvédi díjak
TELEFON: 06 1 365 1000
TELEFON: 06 1 365 1000
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Ingatlan adásvételi szerződés
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Végrehajtási ügyvéd
      • Felszámolási eljárás
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Követeléskezelés
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
      • Feljelentés
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
      • Munkajogi tanácsadás
      • Online ügyvéd, online jogi tanácsadás
      • Telefonos jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
    • Bejelentővédelmi ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
  • Ügyvédi díjak
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Ingatlan adásvételi szerződés
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Végrehajtási ügyvéd
      • Felszámolási eljárás
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Követeléskezelés
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
      • Feljelentés
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
      • Munkajogi tanácsadás
      • Online ügyvéd, online jogi tanácsadás
      • Telefonos jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
    • Bejelentővédelmi ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
  • Ügyvédi díjak
  • Szerző: Dr. Újváry Zsolt

Mit jelent a kötelesrész az öröklési jog világában?

Mit jelent a kötelesrész az öröklési jog világában?

A kötelesrész egy fontos fogalom az öröklési jog területén. Ez egy olyan minimum részesedés a hagyatékból, amit az örökhagyó halála esetén bizonyos személyek – így az örökhagyó leszármazói, házastársa és szülői – követelhetnek. Azaz a kötelesrészre jogosult személyek joga, hogy legalább egy bizonyos részt kapjanak az örökhagyó vagyonából.

A kötelesrészre vonatkozó részletes szabályokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Hetedik könyve tartalmazza. Ezek a rendelkezések garantálják, hogy az örökhagyó végakarata ellenére is jussanak valamennyit a hozzá legközelebb álló személyek a hagyatékból. Így a kötelesrészre jogosult nem lesz teljesen kizárva az öröklési jogból.

Kik jogosultak a kötelesrészre? A törvényes öröklés rendje

A kötelesrészre elsősorban az örökhagyó leszármazói, házastársa és szülei lehetnek jogosultak. Ez a törvényes öröklés rendje szerinti sorrendben érvényesül.

Ha vannak leszármazók, ők kapják meg elsőként a kötelesrészt. Amennyiben nincsenek leszármazók, akkor a házastárs jogosult rá. Leszármazók és házastárs hiányában pedig az örökhagyó szülei kapják meg a kötelesrészt.

Fontos kiemelni, hogy a kötelesrészre jogosult személyek csak akkor tarthatnak rá igényt, ha az öröklés megnyílásakor ők lennének az örökhagyó törvényes örökösei vagy végintézkedés hiányában azok lennének.

Hogyan lehet valakit kizárni a köteles részből?

Előfordulhat, hogy az örökhagyó nem akarja, hogy bizonyos személyek részesedjenek a hagyatékából. Ebben az esetben lehetősége van arra, hogy őket a kötelesrészből kizárja, ez a kitagadás intézménye.

Az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét kizárólag végintézkedésben tudja kitagadni, és csak a törvényben felsorolt valamelyik ok megjelölésével. Ilyen ok lehet például, ha a kötelesrészre jogosult bűncselekményt követett el az örökhagyó sérelmére, vagy erkölcstelen életmódot folytat.

A kitagadás az erre jogosult személyt nemcsak a törvényes öröklésből, de a kötelesrészből is kizárja. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kitagadás alapjául szolgáló oknak valósnak kell lennie, ezt annak kell bizonyítania, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni kíván.

Mi minősül kitagadási oknak?

A törvény taxatív módon sorolja fel azokat az eseteket, amikor az örökhagyó kitagadhatja a kötelesrészre jogosultat. Ilyen ok lehet például, ha a kötelesrészre jogosult:

  • öröklésre érdemtelen
  • az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el
  • az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el
  • az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette
  • erkölcstelen életmódot folytat
  • végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetését még nem töltötte ki
  • a tőle várható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá
  • nagykorú leszármazót az örökhagyó kitagadhatja a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is
  • a szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot
  • a házastárs akkor is kitagadható, ha házastársi kötelességét durván sértő magatartást tanúsított az örökhagyóval szemben

Összességében elmondható, hogy a kitagadás alapjául szolgáló oknak a valóságban is fenn kell állnia. Amennyiben ez nem teljesül, a kitagadás érvénytelen.

Kitagadást követően mégis csak van bocsánat?

Igen, előfordulhat, hogy az örökhagyó megbocsátja a kitagadás okát. Ebben az esetben a kitagadás hatálytalanná válik, és a kötelesrészre jogosult újra jogosulttá válik a kötelesrész igénylésére.

Mi a különbség a kitagadás, valamint a kizárás között? Jogosultság a kötelesrészre

Fontos különbség a kitagadás és a kizárás között, hogy míg a kizárás esetében a törvényes örökös kötelesrészre igényt tarthat, addig a kitagadás esetében az örökös kötelesrészre sem jogosult.

A végrendeletben a kizárást az örökhagyónak nem kell indokolnia, a kitagadás esetében viszont köteles megjelölni annak okát a végintézkedésben.

Hogyan tudom kiszámítani a rám eső kötelesrész összegét?

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.

Fontos tudni, hogy a hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni. Emellett az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni a kötelesrész alapjához.

Mi nem lehet a kötelesrész alapja?

Bizonyos juttatások nem tartoznak a kötelesrész alapjához, így nem vehetők figyelembe a kötelesrész kiszámításakor. Ide tartozik például:

  • az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke
  • az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott
  • a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke
  • a házastárs, az élettárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben
  • az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben
  • az érvényes tartási (életjáradéki) szerződéssel lekötött vagyontárgy

Mekkora a kötelesrész mértéke?

A kötelesrész mértéke az, ami a törvényes örökös részéből őt, mint kötelesrészre jogosultat megilletné, ennek egyharmada.

Kitől követelheti a kötelesrészre jogosult a kötelesrész kiadását?

A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek, juttatásaik arányában.

Ha a hagyatékból nem lehet kielégíteni a kötelesrészre jogosultat, akkor az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak is felelnek adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül.

Fontos tudni, hogy aki a juttatástól önhibáján kívül esett el, az a kötelesrészért nem felel.

Ha 10 éven belül kaptam az örökhagyótól ajándékot, akkor kötelesrész kiadását tőlem is követelhetik?

Igen, előfordulhat, hogy Öntől is követelhetik a kötelesrész kiadását, ha a hagyatékból nem tudják kielégíteni a kötelesrészre jogosultat.

Gyakran előfordul, hogy az örökhagyók a végrendelet mellett ajándékozási szerződést is kötnek a végrendeleti örökössel, abban reménykedve, hogy ezzel csökkenthetik a kötelesrész alapját. Azonban a bírói gyakorlat szerint ez a körülmény nem tekinthető értékcsökkentőnek, a kötelesrész alapját a holtig tartó haszonélvezeti jog sem csökkenti.

Hogyan érvényesíthetem kötelesrész iránti igényemet?

Mivel a kötelesrészre jogosult nem lesz törvény szerinti jogutódja az örökhagyónak, ezért követelését külön kell érvényesítenie a hagyatéki eljárásban vagy szükség esetén külön perben.

A peres eljárás esetén szem előtt kell tartani az 5 éves elévülési időt. Ha ez az idő eltelt anélkül, hogy igényét érvényesítette volna, akkor az a bíróság előtt 5 éven túl érvényesíthetetlen követeléssé válik.

A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti a bíróság előtt. Természetben akkor jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.

Remélve, hogy ezek a részletes információk segítséget nyújtanak Önnek az öröklési jog és a kötelesrész témakörében, kérem, ne habozzon felkeresni egy szakértő jogászt, ha további kérdései vagy problémái lennének.

Öröklési jog kapcsán felmerülő kérdése van?

Keresse az Újváry Zsolt Ügyvédi Irodát! Mi segítünk Önnek!

 

  • ÖRÖKLÉS

Legfrissebb tartalmak

Részmunkaidő: A munkaviszony legfontosabb szabályai részmunkaidő esetén

Közös megegyezés: munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

Chatgpt használata jogi segítségként? – itt van öt ok, hogy miért NE tedd!

Teljesítménybér, teljesítménybérezés legfontosabb szabályai

Távolléti díjjal kapcsolatos tudnivalók: Szabályok és a távolléti díj számítása

Behajthatatlan követelés, értékvesztés a behajthatatlan követelések után

Elévülés – elévülési idő számítása, ügyvéd segítsége a tartozás elévülése kapcsán

Fogyasztóvédelmi bejelentés és panasz, fogyasztóvédelmi hatóság

MBH Banki csalások: Nem reménytelen a helyzet, van jogi megoldás

Kötelező szülőtartás szabályai (szülő tartási kötelezettség)

Kérdése van? Személyes konzultációért hívja a 06-1-365-1000-es telefonszámot!

Lakásvásárlás ügyvédi díj: Ügyvédi díj adásvételi szerződés

Lakásvásárlás ügyvédi díj: Ingatlan adásvétel ügyvédi díjak és ingatlan adásvételi szerződés

2025.06.02.
A használati megosztás és használati megosztási szerződés

Használati megosztás: ingatlan használati megállapodás osztatlan közös tulajdon esetén

2025.05.14.
Önkormányzati lakás bérleti jog átruházása: Tudnivalók, feltételek

Önkormányzati lakás bérleti jog átruházása: Tudnivalók, feltételek

2025.04.28.
Balatoni ingatlan árak - nem érthető piaci folyamatok

Balatoni ingatlan árak – nem érthető piaci folyamatok

2025.03.25.
Folyamatos ingatlanárverési hirdetmények, ingatlan végrehajtás

Folyamatos ingatlan árverés, végrehajtás szabályai

2025.03.07.
Ingatlan tulajdonjog-fenntartás és függőben tartás: változások 2025-től

Ingatlan tulajdonjog-fenntartás és függőben tartás: változások 2025-től

2025.01.27.
Villamos biztonsági felülvizsgálat adásvétel esetén

Villamos biztonsági felülvizsgálat adásvétel esetén

2024.11.29.
A visszavásárlási jog ingatlanpiaci jelentősége, hogy lehetőséget ad eladónak és vevőnek, hogy rugalmasan kezeljék az ingatlanok adásvételét.

A visszavásárlási jog ingatlanpiaci jelentősége

2024.11.21.
Facebook-f

Facebook oldalunk

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

Adatkezelési tájékoztató

© 2022 – Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda

A jobb felhasználói élmény érdekében az oldalon cookie-kat használunk. Oldalunk használatával, Ön elfogadja a cookie-k használatát.