A világon jelenleg rengeteg jogrendszer létezik, amelyek más-más módon szabályozzák a felmerülő életviszonyokat. Abban az esetben, ha egy jogvita határokon átível – azaz nemzetközi elemmel rendelkezik – kollíziós normák alkalmazására kerül sor, amely szabályok alapján kerül sor annak eldöntésére, hogy melyik ország bíróságai, illetve melyik hatóság fogják azt elbírálni. Felmerülhet a joghatóság kérdése például egy olyan esetben, amikor két olyan személy pereskedik, akik külön államban rendelkeznek lakóhellyel.
1. Mi az a joghatóság?
A joghatóság nemzetközi ügymegosztást jelent, azt határozza meg, hogy egy adott jogvitában melyik állam bírósága vagy hatósága járhat el, illetve jogosult dönteni az ügyben (vagyis kinek van joghatósága).
A joghatóság megállapítására számos alkalmazandó jogszabályt találhatunk; Európai Uniós jogszabályok, nemzetközi jogi egyezmények és szerződések, valamint a joghatóságra vonatkozó belső jogszabályok segítik a nemzetközi ügymegosztás kérdésének eldöntését.
1.1. Európai Uniós jogszabályok
Az Európai Unió számos rendeletet alkotott a joghatósági kérdések szabályozása végett; ezek különös jelentősége abban áll, hogy közvetlenül alkalmazandóak valamennyi tagállamban. Az EU rendeletei közül a legjelentősebb a Brüsszel Ia, azaz 121562012/EU rendelet, amely a polgári és kereskedelmi ügyekben általános szabályokat fektet le. Szabályozási körébe tartoznak például a fogyasztói és szerződési viták, meghatározza, hogy melyik tagállam bíróságai rendelkeznek hatáskörrel.
A Brüsszel IIb, azaz a 2019/1111/EU rendelet a házassági ügyekre és a szülői felelősségre, a 650/2012/EU rendelet pedig az öröklési ügyek elbírálására irányadó joghatóságot határozza meg.
1.2. Nemzetközi jogi egyezmények és szerződések
Az államok kétoldalú (bilaterális) vagy többoldalú (multilaterális) nemzetközi szerződésben is megállapodhatnak arról, hogy az adott jogvitában melyik állam fórumai jogosultak eljárni. Ilyenek például a Luganói Egyezmény (2007), amely a Brüsszel I. rendszert terjeszti az EU és Izland, Norvégia, illetve Svájc viszonyára.
1.3. Belső jogszabályok
Hazánkban a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény az a jogszabály, amely külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszonyokban határozza meg, hogy milyen szabályok szerint állapítják meg a magyar bíróságok a joghatóságukat. Alkalmazási körét tekintve azonban fontos kiemelni, hogy ezen kódex szubszidiárius jellegű, azaz rendelkezéseit olyan kérdésekben lehet csupán alkalmazni, amelyek nem tartoznak az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai vagy nemzetközi szerződés hatálya alá.
2. Általános joghatósági szabályok a polgári jogi jogviszonyokban a Brüsszel Ia rendelet alapján
2.1. Megállapodás joghatóságról
A polgári és kereskedelmi jogviszonyokban jellemzően lehetősége nyílik a feleknek joghatóságot kikötő megállapodás megkötésére. Ez alapján, ha a felek egy bizonyos jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely állam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki, a megállapodás szerinti bíróság fog joghatósággal rendelkezni. Megjegyezzük, hogy ezen megállapodás nem kell, hogy a felek lakóhelye vagy székhelye szerinti államra vonatkozzon.
2.2. Kizárólagos joghatóság
Bizonyos ügyekben csak egy meghatározott állam bírósága járhat el, ezt nevezzük kizárólagos joghatóságnak. Ez azokra az esetekre is vonatkozik, amikor a felek más állam bíróságának joghatóságát kötötték ki. Például az ingatlan bérletével kapcsolatos perekben kizárólag annak az államnak a bírósága járhat el, ahol az ingatlan fekszik.
2.3. Általános és különös joghatósági szabályok
Ha az adott ügy esetében nincs kizárólagos joghatósággal rendelkező bíróság és a felek sem kötöttek joghatóságot kikötő megállapodást, ilyenkor az általános és különös szabályok döntik el, hogy miként kerül sor a nemzetközi ügymegosztásra.
A Brüsszel Ia. rendelet 4. cikke értelmében valamely uniós tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető. Főszabályként tehát, az alperes a lakóhelye, illetve székhelye szerinti tagállam bírósága előtt perelendő.
Rengeteg ügy esetében, az adott jogvita típusának függvényében különös joghatósági szabályokat találhatunk. Ezekben az esetekben a felperes választhat, hogy hol indítja meg a pert; az általános joghatóság (alperes lakóhelye) helyett a különleges joghatósági szabály szerinti bíróságot is választhatja. Például, ha az eljárás tárgya egy szerződés, akkor a felperes dönthet úgy, hogy a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt indítja meg a bírósági eljárást. Károkozás esetén annak a bírósága előtt is perelhető az alperes, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet.
Olyan jogvitája van, amelynek van a fentiek szerinti nemzetközi eleme? Esetleg egy külföldi adós ellen szeretne végrehajtási eljárást indítani? Ügyvédi Irodánk áll szíves rendelkezésére.