Nehéz helyzetbe került a cége? Nem tudja időben fizetni a számlákat? Nincs egyedül, ugyanis sok cégvezető éli át ugyanezt. A jó hír az, hogy a törvény több kiutat is kínál Önnek.
A csődeljárás és a felszámolási eljárás közös szabályai
Ha cége nem tudja fizetni a tartozásait, két fő út áll Ön előtt. Az egyik a csődeljárás, a másik a felszámolási eljárás. Mindkettőt ugyanaz a törvény szabályozza. Ez az 1991. évi XLIX. törvény, röviden Cstv.
A két út célja eltér egymástól. A csőd a cég megmentéséről szól, a felszámolás viszont a cég lezárásáról. Mindkét esetben a Bíróság felügyeli a folyamatot. A felszámolás esetében a cég megszüntetésre kerül, míg csődeljárás esetében erre nincs mód. Azonban „sikertelen” csődeljárás esetén természetesen felszámolás elrendelhető.
Mi a csődeljárás célja, és mikor kezdeményezheti?
A csődeljárás célja a cég megmentése. Az adós cég ez alatt tárgyal a hitelezőivel, és megpróbál velük megegyezni a tartozásokról. A cél egy olyan közös megállapodás kialakítása, amely mindkét félnek jó.
Mikor gondoljon erre a lehetőségre? Akkor, ha cége csak átmenetileg került bajba. Például egy nagy megrendelő nem fizetett Önnek, vagy elvesztette fő vevőjét, de már van új üzleti terve. Ha van esélye a talpra állásra, a csőd jó eszköz lehet.
Fontos tudnia, hogy csődöt csak Ön kérhet, a hitelezők ezt nem kezdeményezhetik. Minél korábban lép, annál több pénzt és időt menthet meg.
A vagyonfelügyelő szerepe és a kifogás lehetősége
Amikor a bíróság elrendeli a csődöt, kijelöl egy szakembert Ön mellé, ő lesz a vagyonfelügyelő. A vagyonfelügyelő a bíróság által kijelölt szakember, aki a csődeljárás alatt felügyeli egy adós vállalkozás gazdálkodását és védi a hitelezők érdekeit. Fontos, hogy a vagyonfelügyelő nem veszi át a cég irányítását.
A fontosabb lépésekhez viszont az ő jóváhagyására is szükség van, például egy nagyobb kifizetéshez vagy új szerződéshez. Így a hitelezők is nyugodtabbak lesznek, ugyanis tudják, hogy senki nem menti ki a vagyont titokban. A vagyonfelügyelő tehát a bizalmat erősíti.
Ha a vagyonfelügyelő hibázik vagy elmulaszt valamit, kifogást tehet ellene. A hitelezők is élhetnek ezzel a joggal.
A fizetési haladék időtartama és meghosszabbítása
A csődeljárás legnagyobb előnye a fizetési haladék. Ez alatt a hitelezők nem hajthatják be „erővel” a pénzüket.
A haladék a közzétételt követő 120. nap utáni második munkanap hajnaláig tart. Ha ez kevés, a hitelezők meghosszabbíthatják, ehhez azonban az ő egyetértésük kell. A teljes idő nem lépheti túl a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.
Hitelezői követelések bejelentése határidőben
A csődeljárás elrendeléséről szóló döntés megjelenik a Cégközlönyben. Ettől számítva a hitelezők 30 napon belül jelenthetik be követelésüket.
Ha Ön az adós, figyelje a bejelentéseket. Nézze át őket alaposan. Előfordul, hogy valaki többet követel, mint amennyi jár neki. Ilyenkor vitassa a követelést. Ez később sok pénzt spórolhat Önnek.
Hogyan köthet csődegyezség útján megállapodást a hitelezőkkel?
A haladék alatt Ön tárgyal a hitelezőkkel. Egy közös megbeszélést tart, ahol bemutatja a javaslatát, elmondja, hogyan fizetné ki a tartozásokat. Bemutatja az átszervezési tervét is. A hitelezők ezután szavaznak a javaslatáról.
Mit tartalmazhat a csődegyezség? Például engedményt vagy részletfizetést. Néhány hitelező akár el is engedheti a tartozás egy részét. Egy példa: a hitelező elenged 30 százalékot. A maradékot Ön két év alatt fizeti meg.
A megállapodás szólhat a költségek csökkentéséről is vagy arról, hogy valaki átvállal egy tartozást. Mindent beleírhatnak, ami segít a cégnek talpra állni. A végén a bíróság dönt: jóváhagyja vagy elutasítja. Ezért a tervnek szabályosnak és hihetőnek kell lennie.
Mi történik, ha nem jön létre egyezség?
Ha a tárgyalás kudarcot vall, a bíróság lép, megszünteti a csődeljárást. Saját kezdeményezésére kimondja, hogy a cége fizetésképtelen, ezután elrendeli a felszámolást.
Ugyanez történik, ha a megállapodás szabálytalan (például hiányzik a szükséges szavazat.), vagy olyan feltételt tartalmaz, amely törvénysértő. Egy apró hiba is végzetes lehet, ezért érdemes tapasztalt szakemberrel dolgoznia.
Egy jó ügyvéd segít felkészülni a tárgyalásra. Átnézi a tervét és a számokat, előre egyeztet a nagyobb hitelezőkkel.
Mikor rendelhető el a felszámolási eljárás?
A felszámolás célja más, mint a csődé, itt a fizetésképtelen cég megszűnik, és nem lesz utódja. A hitelezők a törvény szerinti sorrendben kapják meg a pénzüket.
Van még egy utolsó esélye: Ha Ön kéri, a bíróság legfeljebb 45 napot ad a fizetésre. Ha kifizeti a tartozást, és a hitelező visszavonja kérelmét, a bíróság megszünteti az eljárást, így felszámolás esetén is megmenekülhet a cége.
A felszámoló feladatai és a vagyon értékesítése
Amikor a döntés véglegessé válik, a bíróság azonnal kijelöli a felszámolót. A döntést a Cégközlönyben is közzéteszi: A hitelezők ezután 40 napon belül jelentkezhetnek a felszámolónál. A felszámoló nyilvántartásba veszi, majd sorba rendezi a követeléseket a törvény szerint.
A felszámoló átveszi a cég irányítását. Először felméri, mi a cég vagyona, és kiknek tartozik. Ezután behajtja a cég kintlévőségeit. Végül eladja a vagyont (például a raktárkészletet, a gépeket vagy a céges autókat).
Ön is ellenőrizheti a munkáját: Ha a felszámoló hibázik vagy mulaszt, kifogást tehet. Ezt a bíróságnál nyújthatja be. Ez a jog a hitelezőket is ugyanúgy megilleti.
Egyezség és tartozásrendezés a felszámolás alatt
A felszámolás alatt sem késő megegyezni. A 40 napos határidő után Ön és a hitelezők bármikor egyezséget köthetnek, amelyre egészen a zárómérleg beadásáig van lehetőség. Az egyezséget a bíróság elé viszik jóváhagyásra.
Van egy másik kiút is: Ön kifizetheti az összes elismert és nem vitatott tartozást, a vitatott tételekre és a felszámoló díjára biztosítékot ad. Ekkor a bíróság megszünteti a felszámolást. Ezt a Cstv. 45/A. §-a teszi lehetővé.
Hogyan zárul le a fizetésképtelenségi eljárás?
Előfordul, hogy sem egyezség, sem teljes kifizetés nem születik. Ilyenkor a felszámoló kéri a lezárást. Beadja a zárómérleget és a vagyon szétosztásáról szóló javaslatát. A bíróság ezek alapján dönt. Kimondja a folyamat végét és a cég megszüntetését.
A bíróság a pénzügyekről is határoz. Eldönti, ki viseli a költségeket. Meghatározza a felszámoló díját. Végül kimondja, hogy a hitelezők mennyi pénzt kapnak. Sokszor a valóságban csak a követelésük egy részét kapják vissza.
A cége megszűnik, és a cégjegyzékből törlésre kerül. Ezért érdemes időben lépni, amíg még van választása! Minél hamarabb kér segítséget, annál több lehetősége marad.
Kérdés esetén forduljon Ügyvédi Irodánkhoz bizalommal!