Mire figyeljünk, ha árverésen vásárolunk ingatlant?

Manapság, elsősorban köszönhetően annak, hogy az ingatlan árverés 2012. év szeptember 01. napjától elektronikussá, így átláthatóvá és minden egyes esetben jogszabályszerűvé vált, tömegesen előfordul, hogy az ingatlant vásárolni kívánó személyek – a „szokásos” adásvételt mellőzve – árverésen vásárolnak ingatlant.

Ha esetleg az olvasó számára még ismeretlen lenne ezen árverési oldal, tájékoztatjuk, hogy az oldal elérhetősége a következő:

https://arveres.mbvk.hu/arverezok/

Ezen árverési oldalon – az ingatlanokon kívül – megtalálhatóak különböző ingóságok, mint például gépjármű, festmény vagy akár üzletrész is, de minden egyes – az oldalon elérhető – ingóság tételes felsorolása lehetetlen lenne.

Jelen cikkükben szeretnénk felhívni az árverésen vásárolni kívánó személyek figyelmét, az ingatlanvásárlás buktatóira, különös figyelemmel a lakottan történő árverezés problematikájára.

Az egyéb okokról egy korábbi cikkünkben már tájékoztattuk az olvasóközönségünket, amely az alábbi címen érhető el.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény meghatározza az eljáró végrehajtó részére, hogy mikor kell az ingatlan lakottan árverezni, amely esetek a következők:

1. a) ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor.
2. b) ha abban haszonélvező lakik,

Ezen szabály alól kivételt jelent, ha a haszonélvező a követelés kielégítéséért felelős, vagy a haszonélvezeti jogot a jelzálogjog bejegyzését követően alapították. Fontos kiemelnünk, hogy egy Legfelsőbb Bírósági határozat alapján az ingatlant akkor is lakottan kell árverezni, ha a haszonélvező egyébként nem lakik az ingatlanban.

1. c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,

Ebben az esetben a végrehajtónak vizsgálnia kell, hogy a nem adós tulajdonostárs az ingatlanban bent lakik-e. Ha nem lakik az ingatlanban akkor az ingatlant – tulajdoni hányadára tekintet nélkül – beköltözhetően kell árverezni.

1. d) ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy
2. e) ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,

Ebben az esetben tehát, ha az adóssal szemben 4 különböző jogcímen folyik végrehajtási eljárás, úgy mind a 4 végrehajtást kérő lakottan történő árverezéshez történő beleegyezése szükséges.

1. f) ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.

Ha az ingatlan nem felel meg az előbb ismertetetteknek, akkor az ingatlant főszabály szerint beköltözhetően kell árverezni. Fontos kiemelni, hogy lakottság természetesen csak olyan ingatlannál állapítható meg, ami természeténél, valamint a hatósági engedélyek alapján alkalmas arra, hogy azt, mint lakóhely használják.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény pontosan meghatározza, hogy milyen esetben számít az ingatlan lakóingatlannak, erről részletesen az alábbi cikkünkben olvashat.

A beköltözhetően történő árverezés esetén a bent lakónak a bírósági végrehajtásról szóló törvény kiköltözési kötelezettséget ír elő, azzal, hogy amennyiben annak nem tesz eleget, úgy az árverési vevő a kiköltözési határidő leteltét követő 15 napos határidőn belül kérheti, hogy az ingatlant az eljáró végrehajtó adja birtokába. Ha az árverési vevő ezen határidőt elmulasztja, akkor elveszti azon jogát, hogy egyszerűsített és gyorsított eljárásban kérhesse az árverezett ingatlan birtokbaadását.

Az árverési vevő a fent említett határidő elmulasztását követően peres eljárásban kérhet az ingatlan birtokbaadását, amely gyakorlati oldaláról itt olvashat.

Most, hogy részleteztük azon pontokat, hogy mely esetben árverezhető lakottan az ingatlan kitérhetünk arra, mire számíthatunk, ha az ingatlanárverési hirdetményen az ingatlant lakottan árverezi az eljáró végrehajtó.

Többször előfordult már, hogy olyan Ügyfelet kellett képviselnünk, aki ingatlan tulajdonjogát – jogi felvilágosítás kérése nélkül – lakottan, árverezés útján szerezte meg, majd ezt követően kért jogi segítséget az ingatlan kiürítésében.

Az előbb említett esetben, illetve esetekben az árverési vevő és a régi tulajdonos, vagy az ingatlanban a fent említett jogcímek alapján bent lakó között kvázi bérleti jogviszony jön létre. Ennek során – elsősorban a felek megállapodása alapján a bent lakó bérleti díj fizetésére köteles, az árverési vevő pedig tűrni, hogy az ingatlanját – bérleti díj ellenében – használják. Az előbbiek alapján megállapítható, hogy az ingatlanban bent lakót – a felek között „kvazi” létrejövő jogviszonyban – a bérlő jogállása illeti meg. Az árverési vevő, így arra hivatkozással, hogy árverésen megszerezte az ingatlan tulajdonjogát nem kérheti az ingatlan – akár karhatalommal – történő kiürítését. Amennyiben azonban a bent lakó a bérleti díjfizetésének nem tesz eleget, így a lakásbérletre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az árverési vevőt felmondási jog illeti meg.

A lakásbérleti szerződés vonatkozásában keletkezett korábbi cikkünk az alábbi elérhetőségen találja meg.

A Bíróságok álláspontja szerint, azon okból kifolyólag jön létre a felek között kvázi bérleti jogviszony, mivel a lakottan történő árverezést egyúttal magában hordozza az ingatlan alacsonyabb értéken történő árverezését. Ezt a gyakorlatban körülbelül úgy kell elképzelnünk, hogy az ingatlan lakott értéke a beköltözhető érték 70%-a.

Összefoglalva, figyelemmel arra, hogy a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok összetettek és szerteágazóak, minden egyes esetben javasoljuk az elektronikus árverésen licitálni kívánó személyeknek, hogy még a vételi ajánlat (licitálás) előtt keressék fel az Ügyvédi Irodánkat annak érdekében, hogy a felmerülő problémákról, lehetőségekről – még mielőtt vagyoni hátrány érné – tájékoztatni tudjuk.