Termőföldcsere

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Gyakori probléma a termőfölddel rendelkező gazdálkodók körében, hogy földjeik közé egy másik gazdálkodó földje ékelődik közbe, ezáltal megosztja az előző gazdálkodó földterületeit. Ésszerű megoldás lenne erre, hogy az a gazdálkodó, aki egyesíteni szeretné megosztott földterületeit megvásárolja a közbe ékelődött földterületet, a megvásárolt föld tulajdonosa pedig a kapott pénzen új termőföldet vásárol magának.

 

Azonban 2013. december 15. napjától hatályba lépett törvény, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földtv.), amely alapján a korábban hatályban lévő termőföld tulajdonjogának átszállására vonatkozó szabályok szigorodtak, így többek között a jogalkotó felállított egy elővásárlási sorrendet, amely alapján a termőföld adásvételi szerződés megkötésénél fennáll annak a lehetősége, hogy nem az a személy lesz a termőföld új tulajdonosa, aki eredetileg meg kívánta vásárolni a termőföldet.  Így az eredeti kitűzött cél nem valósul meg, az összevonást szorgalmazó gazdálkodó termőföldjei továbbra sem lesznek egyesítve.

 

Az előbb felvázolt problematikára nyújthat megoldást a Földtv. alapján szabályozott termőföld csere intézménye. Mi is a csere? A csere ügylet során a felek a tulajdonukban lévő dolgokat, amelyek lehetnek tárgyak (pl.: gépjármű, festmény) vagy jelen esetben ingatlan, elcserélik egymás között, amelynek során nem, vagy csak minimális pénzmozgás történik a felek között.

 

Figyelemmel arra, hogy termőföld csere esetén a feleknek a tulajdonukban álló termőföld területek számszerűleg kismértékben nőhetnek, avagy csökkenhetnek, így a jogalkotó a termőföld cserére külön szabályokat fogalmaz meg, valamint mentesíti a cserét lebonyolító feleket a termőföld adásvételre vonatkozó szigorú szabályok közül több alól is.

 

Jelen cikkünkben bemutatásra kerülnek azon feltételek, amelyek mentén a csere szerződés lebonyolódik, így például segítséget nyújtva ahhoz, hogy az első bekezdésben bemutatott eset vonatkozásában a termőföld területek összevonásra kerüljenek a hatékonyabb művelés érdekében.

 

Természetesen csere esetén is érvényben vannak azok a korlátozó rendelkezések, amelyek alapján a nem földműves természetes személy maximum egy hektár termőföldet tarthat tulajdonában, így lényeges, hogy nem jöhet létre olyan csere, amely alapján ezen mennyiségi korlátozást a cserepartner túllépi. Továbbá a földművesek, közeli hozzátartozók termőföld tulajdonjogának megszerzése esetén is érvényben van a maximum 300 hektáros szerzési korlát.

 

A Földtv. alapján csere akkor jöhet létre, ha:

  • az egyik termőföld az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló termőfölddel azonos településen fekszik, vagy
  • az egyik cserepartner helyben lakónak minősül, vagy
  • egyik cserepartner lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező termőföld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

 

A cserepartnerek egyikénél tehát teljesülni kell az egyik feltételnek, így csak valamely feltétel megléte esetén lehetséges elkezdeni a jogi folyamatokat.

 

Amennyiben az első vagy az utolsó feltétel közül az egyik fennáll, úgy a csere a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény alapján már birtok-összevonási célú földcserének minősül.

 

A csere szerződések különlegessége, hogy egyik fél sem ad a másik fél számára a megszerzendő dolog ellenértékeként pénzt, hanem egy másik dolgot ad, amelynek értéke pénzben kifejezve arányban áll a megszerzendő dolog értékével, ezt a fajta cserét tiszta csereszerződésnek tekintjük.

 

Előfordul azonban, hogy a csere tárgyait képező két dolog értéke eltér egymástól, és így az alacsonyabb értékkel bíró dolog tulajdonosa a különbözetet pénz formájában kívánja pótolni. Ebben az esetben már nem beszélhetünk tisztán csereszerződésről. Azonban ameddig a szerződés alapján csak minimális pénzmozgás történik a felek között, úgy a jogügylet csereszerződésnek minősül, amennyiben azonban a pénz a szerződés szerinti értéknek már meghatározó része, úgy adásvételi szerződésnek minősül, így a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja a jóváhagyását.

 

A Földtv. alapján a termőföld csereszerződésekre a termőföld adásvételre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben a Földtv. másképp nem rendelkezik, így magának a szerződés megkötésének menetére is az adásvételre vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

 

A szerződés megkötését követő folyamatban a csereszerződés leglényegesebb eltérése a termőföld adásvételi szerződéstől az, hogy nem érvényesülnek a Földtv. elővásárlásra irányadó szabályai, nem kell a szerződést az illetékes önkormányzatnál kifüggeszteni, így kizárható annak a kockázata, hogy a megszerezni kívánt termőföldet esetlegesen harmadik személy szerzi meg, aki az elővásárlásra jogosultak sorrendjében megelőzi az érintett cserepartnert.

 

A megkötését követő 8 napon belül a feleknek vagy jogi képviselőjüknek a csereszerződést meg kell küldeniük az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek jóváhagyás céljából. Az illetékes szerv a csereszerződés vizsgálatakor főként azt hivatott vizsgálni, hogy a szerződés nem irányul-e esetlegesen jogszabályi (adásvételi szerződésre vonatkozó) rendelkezések kijátszására, kikerülésére, az elcserélendő földek arányban állnak-e egymással, valamint a csereszerződés tartalmazza-e a jogszabályok alapján előírt kötelező tartalmi elemeket. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv a csereszerződést az előírásoknak megfelelőnek tálálja, úgy záradékkal látja el, amely azt hivatott tanúsítani, hogy a csereszerződés megfelel a jogszabályi előírásoknak.

 

Miután a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyta a csereszerződést, a záradékkal ellátott csereszerződés példányait be kell nyújtani az illetékes földhivatali osztályhoz, amely bejegyzi a tulajdonjog változást.

 

Birtok-összevonás esetén a jogalkotó további kedvezményt kínál annak a félnek, akinél a birtok-összevonás megvalósul, ugyanis ezen fél mentesül az adó és illetékfizetési kötelezettségek alól. Mentességet kap tovább a másik fél is, ha mint földműves vállalja, hogy 5 évig a tulajdonjogát nem ruházza másra, azon vagyoni értékű jogot (pl.: haszonélvezet) nem alapít, illetve azt hasznosítja.

 

Látható tehát, hogy földművesek esetén a felek mentesülhetnek az illetékfizetési kötelezettség alól, míg földművesnek nem minősülő természetes személy nem. Megjegyeznénk, hogy az illetékfizetésre köteles személyek köre tovább szűkülhet, mivel közeli hozzátartozók esetén általános szabály, hogy a felek mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól.

 

Termőföld csere megoldás lehet azon személyek számára, akik szeretnék a már meglévő termőföldjeik mellett vagy azok között lévő termőföldeket megszerezni, a szétszabdalt termőföldeket egyesíteni egy területté, amiért cserébe másik helyen elhelyezkedő termőföldjüket adnák cserébe.

 

Amennyiben Ön is hasonló problémával rendelkezik, és szeretné összevonni meglévő termőföld területeit a fent említett módon, úgy kérjük keresse Ügyvédi Irodánkat bizalommal, Ügyvédi Irodánk vállalja a cserével kapcsolatos jogi folyamatok teljeskörű ellátását.

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest