Mikor kötelező peres eljárás során a jogi képviselet?

Ahhoz, hogy a címben feltüntetett kérdésre választ kaphassunk, rögzítenünk kell, hogy a peres eljárás során ki számít jogi képviselőnek.

A 2016. évi CXXX. törvény alapján a következő személyeket kell jogi képviselőnek tekinteni:

1. a) az ügyvédet és az ügyvédi irodát,
2. b) a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,
3. c) a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírót és bírósági titkárt,
4. d) a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyészt, valamint
5. e) törvényben meghatározott egyéb személyeket.

A legtöbb peres eljárásban természetesen az a), illetve a b) pont alapján fellépő jogi képviselet a leggyakoribb.

Szeretnénk tájékoztatni az olvasóinkat arról, hogy csupán a jogi egyetemi végzettség nem jelenti azt, hogy az ilyen végzettséggel rendelkező személy – ügyvédi kamarai nyilvántartás hiányában – minket peres eljárás során képviselhetne, hiába nevezi magát hangzatosan jogásznak, illetve gazdasági társaságát vagy egyesületét – jogi – tanácsadó irodának.

Most, hogy megválaszoltuk az cikk elején feltett kérdésünket kitérhetünk arra, hogy pontosan milyen eljárásban kötelező a jogi képviselet.

A Járásbíróságon indult ügyekben, ideértve a fellebbezési és a perújítási eljárást is a jogi képviselet nem kötelező. Mindemellett, amennyiben felülvizsgálatig jut el a peres eljárásunk, úgy a felülvizsgálat során a felülvizsgálati ellenkérelem benyújtójának sem kell kötelezően jogi képviselőről gondoskodnia.

Azonban, ha a másodfokú bíróság jogerős ítéletével vagy érdemben hozott jogerős végzésével szemben szeretne jogszabálysértésre hivatkozással felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani, úgy természetesen már kötelező a felülvizsgálati kérelmet benyújtó félnek a jogi képviseletről gondoskodnia.

Mikor tartozik egy ügy a Járásbíróság hatáskörébe?

Elsőfokon a Járásbíróság és a Törvényszék ítélkezik. A Járásbíróság – elsőfokon – az alábbi esetekben járhat el:

1. azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, kivéve
2. aa) a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,
3. ab) a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perek,
4. ac) a közérdekből indított perek,
5. ad) a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,
6. ae) a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek,

A felsorolás 2021. január 01. napjától kiegészül továbbá a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos pereivel, az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perekkel, továbbá a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozással kapcsolatos perekkel.

1. b) a személyi állapotot érintő perek,
2. c) a végrehajtási perek.

Minden az előbb nem említett esetben elsőfokon a Törvényszék jár el. A Törvényszék előtt – elsőfokon – pedig a jogi képviselet kötelező.

Mi a különbség a hatáskör és az illetékesség között?

A Bíróság hatásköre elsősorban pertárgy értékétől (például: követelés összege), vagy tárgyától (például: gondnokság alá helyezés, végrehajtási per) függ. Ennek során a Bíróságok azt vizsgálják, hogy van-e az adott feladatkörben eljárásjogi jogosultságuk. Az illetékességet pedig azután vizsgálják, hogy megállapították a hatáskörüket. Azonos hatáskörrel rendelkező Bíróságok az illetékesség alapján állapítják meg, hogy az ügyben jogosultak-e eljárni. Ez jellemzően az alperes lakóhelyéhez igazodik, de a törvény több opciót is felsorol, illetve rendelkezik kizárólagos illetékességről is.

Mi történik, ha kötelező jogi képviselet ellenére nem gondoskodunk?

1. A) Annak a félnek, aki – habár kötelező lenne – nem gondoskodik jogi képviselőről a nyilatkozatai, illetve perbeli cselekményei hatálytalanok, azaz úgy kell tekinteni mintha, azokat meg sem tette volna. Ilyen eset például, ha az alperes megjelenik ugyan a tárgyaláson, de a kötelező jogi képviselet hiánya miatt úgy kell tekinteni, mintha meg sem jelent volna. Vele szemben így a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei alkalmazhatóak.
2. B) A törvény további szigorítást tartalmaz arra az esetre, ha a perorvoslati kérelmet (például: fellebbezést) előterjesztő fél kérelmét jogi képviselő nélkül terjeszti elő. Ilyenkor a Bíróság a perorvoslati kérelmet hiánypótlás kiadása nélkül visszautasítja.
3. C) Ha a felperes jogi képviselete az eljárás során szűnt meg és felhívás ellenére a pótlásról nem gondoskodik, úgy a Bíróság az eljárást megszünteti.
4. január 01. napjától a 2016. évi CXXX. törvény enyhítést tartalmaz arra az esetre nézve, ha kötelező jogi képviselet esetén a felperes a keresetlevelet jogi képviselő nélkül nyújtja be. Jelenleg hatályos szabályok alapján ebben az esetben hiánypótlás kiadása nélkül utasította vissza a keresetlevelet, azonban az új – január 01. napján hatályba lépő – szabályok alapján visszautasítás előtt hiánypótlási felhívást kell kiadnia.

Összefoglalva, a törvény számos kivételt tesz – a kötelező – jogi képviselet alól, azonban javasoljuk, hogy ennek ellenére is vegyenek igénybe jogi képviselőt (ügyvédet, ügyvédi irodát). Amellett, hogy a lehető legnagyobb magabiztossággal állíthatjuk, hogy az Ügyvédi Irodánk, illetve más Ügyvéd kollégáink a lehető legnagyobb odafigyeléssel és gondossággal látják/látnák el az Ön ügyeit, az ügyvédek, illetve az ügyvédi irodák felelősségbiztosítással rendelkeznek ellentétben a jogi megoldást hirdető egyéb tanácsadó irodákkal, személyekkel szemben, akik hibájuk esetén felelősséget nem vállalva természetesen a lehető legnagyobb gyorsasággal tűnnek el az Ügyfeleik látóköréből.