Közös vagyon, különvagyon – Mi jár nekem, ha elválok?
2018-04-11
Szabadság, betegszabadság, táppénz – mi jár nekem, ha nem dolgozom?
2018-05-02

Mi jár a kisgyermekes szülőknek? – Családtámogatások a gyakorlatban

Egy kisgyermek érkezése egy családban mindig nagy öröm, és mivel évről évre egyre kevesebben döntenek a gyermekvállalás mellett, az állam is igyekszik támogatni azokat a párokat, akik gyermekvállalásra adják a fejüket. A támogatások alapját különböző, erre a célra alkotott jogszabályok adják, amelyek meghatározzák, hogy ki mikor és milyen támogatásra jogosult, gyermekvállalás esetén. Az alábbiakban sorra vesszük a különböző támogatási formákat, hiszen nem árt tisztában lenni azzal, mi is jár nekünk, ha gyermekünk születik.

A munkavállalók szempontjából a családtámogatásokat alapvetően három csoportra oszthatjuk: az első csoportba tartoznak a tényleges támogatások, különböző juttatások, amelyek egy része függ attól, hogy a szülő korábban dolgozott-e bejelentett munkaviszonyban vagy sem, más részük azonban független attól, hogy volt-e társadalombiztosítási jogviszony. A támogatások második csoportját a családi adókedvezmények alkotják. Harmadikként pedig szót kell ejteni arról, hogy vannak gyermekvállalókat védő munkajogi szabályok is, amely szintén egyfajta családtámogatási intézkedés.

 

Pénzbeli juttatások

Ahogyan már említettük a pénzbeli támogatások egy része függ a szülést megelőző biztosítotti jogviszonytól (tehát hogy az anyának volt-e társadalombiztosítása, például azért, mert bejelentett munkaviszonyban dolgozott, vagy például hallgatói jogviszonya volt), más részük viszont lényegében „alanyi jogon” jár. A támogatások a következők:

 

  • anyasági támogatás
  • családi pótlék
  • csecsemőgondozási díj
  • gyermekgondozási díj (GYED)
  • gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
  • gyermeknevelési támogatás (GYET)

 

Anyasági támogatás

Ez egy egyszeri, egyösszegű juttatási forma, amely a szülést követően jár az édesanyának, akkor is, ha a gyermek halva születik. Feltételei, hogy az anya várandóssága alatt legalább négy alkalommal (koraszülés esetén legalább egy alkalommal) részt vegyen a terhesgondozáson. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani. A támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (64.125 Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (85.500 Ft). A törvény rögzíti, hogy nem jár anyasági támogatás abban az esetben, ha a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, vagy ha a gyámhatóság a gyermeket gondozásba veszi.

 

Családi pótlék

A családi pótlékként ismert juttatás tulajdonképpen kétféle támogatási forma, ugyanis a gyermekek tanköteles koráig nevelési ellátás elnevezés alatt, az iskolakötelezettséget követően pedig iskoláztatási támogatásként juthatnak hozzá a szülők. A nevelési ellátás a gyermek után születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár. Tankötelezetté abban az évben válik a gyermek, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, de legkésőbb az azt követő évben, viszont akinél a szakértői bizottság javasolja, hogy további egy évig óvodai ellátásban részesüljön, ő csak utána lesz tankötelezett. Iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára jár. Ha a gyermek a tankötelezettség megszűnését követően még mindig folytat tanulmányokat köznevelési intézményben, a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén pedig a 23. életévét betölti. A családi pótlék összege egy gyermek esetén 12.200,- Ft, két gyermek esetén gyermekenként 13.300,- Ft, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 16.000,- Ft.

 

Csecsemőgondozási díj

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság 24 hetére járó juttatás, amelynek azonban feltétele egy korábbi biztosítási jogviszony. A csecsemőgondozási díjra az az édesanya jogosult, aki a szülés előtti két évben legalább 365 napig biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás időtartama alatt, vagy ha az megszűnt, akkor az után negyvenkét napon belül született. (Ha a biztosítás megszűnése után baleseti táppénzt kap a kismama, akkor ennek ideje alatt, vagy utána 28 napon belül kell születnie a picinek.) A kötelező biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, a lényeg, hogy a két év alatt összesen legyen meg a 365 nap. A 365 napba beszámítandó a rehabilitációs járadék vagy ellátás ideje, legalább 1 évnyi közép- vagy felsőfokú oktatási intézménynél eltöltött tanulmányi időből maximum 180 nap, a baleseti táppénz ideje, a CSED és a GYED ideje (de a diplomás GYED nem). Fontos tudni, hogy nem csak az édesanya formálhat igényt a csecsemőgondozási díjra, hanem a vérszerinti apa is, feltéve, hogy az anya egészségügyi okokból nem él a gyermekkel egy háztartásban. Az örökbefogadó szülő is jogosult a díjra. Nagyon fontos, hogy a csecsemőgondozási díj ideje alatt nem lehet munkát vállalni – nem úgy, mint a GYED ideje alatt, melyről az alábbiakban lesz szó.

 

A csecsemőgondozási díj összege az 1 naptári napi jövedelem 70%-a. Fizetni kell utána személyi jövedelemadót, de egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem. A számításnál a díj első napján fennálló munkaviszonyból származó jövedelmet veszik alapul. Havi egy összegben fizetik a díjat, mindig a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig

 

Gyermekgondozási díj (GYED)

A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után a kismamák gyermekgondozási díjra lesznek jogosultak. Ez az ellátás is függ a szülést megelőző társadalombiztosítási jogviszonytól. A gyermekgondozási díj a gyermek kétéves koráig, ikrek esetén azok hároméves koráig jár. A GYED-et az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő (tehát az anya vagy az apa is), az ő házastársa, élettársa vagy a gyám igényelheti, aki a baba születése előtti két évben legalább 365 napon át biztosított volt. A kötelező biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, és beleszámítható a valamelyik EGT tagállamban töltött (és igazolt) biztosítási idő, a baleseti táppénz ideje, a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán legalább egy éves tanulmányok idejéből 180 nap, és a rehabilitációs járadék vagy ellátás folyósításának ideje is. A díj összegét a szülést megelőző két év jövedelme alapján állapítják meg. A gyermekgondozási díj havi összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet. A GYED maximuma 2018-ban bruttó 193.200,- Ft, nettó 144.900,- Ft.

 

Amint arra fentebb utaltunk, a GYED folyósítása mellett korlátlanul lehet munkát vállalni, ettől még senki sem veszíti el a jogosultságát az ellátásra. Dolgozni akár a korábbi, a szülést megelőző munkahelyen, akár bárhol máshol lehet, és az sem számít, hetente hány napra, hány órás munkaviszonyban megy vissza a szülő. Fontos tudni még, hogy munkavállalás esetén az sem jelenti a GYED elvesztését, ha a gyermeket a szülők bölcsődébe adják, míg ha úgy kerül erre sor, hogy a szülő egyébként otthon van, akkor elveszíti a támogatást.

 

A GYED Extra szabályai kistestvér érkezése esetén is segítik a szülőket. A GYED továbbfolyósításra kerül abban az esetben is, ha 2014. január 1. után újabb gyermek született a családba, aki után a szülők szintén jogosultak a GYED-re. Az új szabályozás alapján minden gyermek esetében folyósításra kerül a gyermek után járó valamennyi ellátás a gyermek 3 éves koráig. Amennyiben tehát a nagyobb gyermek három éves kora előtt születik meg a kistestvér, a szülők jogosultak lesznek a nagyobb gyermek és az újszülött gyermek után járó ellátásokra is.

 

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

A támogatási formák közül talán a legismertebb a GYES, amely az előzőekben felsorolt rendszeres juttatási formáktól eltérően nem függ a korábbi biztosítási jogviszonytól. A támogatást bármelyik szülő (örökbefogadó is), nagyszülő vagy a gyám igényelheti a gyermek 3 éves koráig. Ikergyermekek esetén a támogatás a gyermekek tankötelessé válásának évéig jár, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeknek 10 éves koráig folyósítják.

 

A GYES mellett ugyanúgy korlátlanul lehet munkát vállalni, mint GYED esetén, és ez nem is árt, hiszen a GYES összege igen alacsony. A GYES havi összege egyenlő az öregségi nyugdíjminimummal, ami jelenleg 28.500,- Ft. Ebből 10% nyugdíjjárulékot vonnak le, így nettó 25.650,- Ft-ot kapnak kézhez a kismamák. Nem teljes hónapban naponta az összeg harmincad része jár.

 

Gyermeknevelési támogatás (GYET)

A GYET, azaz gyermeknevelési támogatás a nagycsaládos szülőket segíti, tehát azokat, akik legalább 3 gyermeket nevelnek egy háztartásban. A támogatás a szülőnek a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár, és a jogosultság megszűnik abban az esetben, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét és ezzel az egy háztartásban élő gyermekek száma három alá csökken. A támogatásban nem részesülhet az a személy, aki heti 30 órát meghaladóan folytat kereső tevékenységet, de ha home office-ban dolgozik, akkor nincs időkorlát. A gyermeknevelési támogatás összege azonos a GYES összegével, tehát az öregségi nyugdíjminimumnak megfelelő, amelyből 10% nyugdíjjárulék levonását követően 25.650,- Ft marad.

 

Családi adókedvezmény

A családi adókedvezmény a családtámogatások második típusába sorolható, amely tehát nem egy munkavállalástól független juttatási összeg, hanem a családalapítás mellett a munkavállalást is támogató adókedvezmény formájában vehető igénybe. A családi adókedvezmény a családosok jövedelmének összevont adóalapját (az összes bruttó keresetet) csökkentő kedvezmény. Ha az adóköteles jövedelemből nem érvényesíthető teljes mértékben, akkor a járulékokból (az egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjjárulékból) is levonható. Mértéke a gyermekek számától függ. A családi adókedvezményt az a szülő, nevelőszülő vagy gyám, illetve az ő házastársuk, élettársuk veheti igénybe, aki személyi jövedelemadó-köteles jövedelemmel rendelkezik, és családi pótlékra jogosult. A kedvezmény a CSED-ből és a GYED-ből is levonható, mivel ezek adóköteles jövedelmek; a GYES-ből és a GYET-ből azonban nem érvényesíthető, mert ezek után nem kell adózni.

 

A családi adókedvezmény a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető. Kedvezményezett eltartottnak számít a magzat 91 napos korától, illetve az a gyermek, aki után a család családi pótlékot kaphat. A családi pótlék a tankötelezett kor végéig (16 éves korig) jár, de ha a gyerek továbbra is közoktatásban tanul, akkor 20, sajátos nevelési igényű gyermek esetében pedig 23 éves koráig folyósítják, és eddig érvényesíthető utána az adókedvezmény is.

 

Az adókedvezmény érvényesítésével nő a nettó bér. Az adókedvezmény igénybe vehető évenként egy összegben, vagy hónapokra lebontva is, mértéke pedig az alábbiak szerint alakul:

 

  • 1 gyermek esetén havonta 10.000,- Ft gyermekenként
  • 2 gyermek esetén havonta 17.500,- Ft gyermekenként
  • 3 vagy több gyermek esetén 33.000,- Ft gyermekenként

 

Munkavállalókat védő szabályok

Annak ellenére, hogy nem kifejezett családtámogatási forma, nézetünk szerint mégis ide kívánkoznak a gyermeket vállaló munkavállalókat segítő és védő szabályok, melyekkel a jogalkotó szintén a gyermekvállalást igyekszik támogatni. Az első és legfontosabb munkavállalói jog a felmondási védelem. A munkaviszony ennek értelmében nem szüntethető meg a terhesség alatt, feltéve,ha a munkavállaló a várandósságát a munkáltatónak bejelenti. Nem szüntethető meg a munkaviszony akkor sem, ha valaki lombikbébi programmal szeretne teherbe esni, a védelem azonban csak a lombik eljárás kezdetétől számított 6 hónapig tart.

 

Szülési szabadság, illetve gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt sem szüntethető meg a munkaviszony. Ezt a gyakorlatban úgy kell értelmezni, hogy a szülési szabadság 24 hete után ha az édesanya továbbra is otthon marad a gyermekével – mondjuk a gyermek 2 éves koráig, mivel eddig jár a GYED – akkor ez idő alatt lényegében fizetés nélküli szabadságon van, hiszen a GYED nem fizetés, de a munkaviszonya ez idő alatt sem szüntethető meg.

 

A gyermeket nevelőket segíti még az apának járó pótszabadság gyermek születése esetén, hiszen minden kezdet nehéz, és nagy segítség, ha az apa is ki tudja venni a részét a kezdeti feladatokból. A pótszabadság 5 nap, ikergyermekek esetén pedig 7, amit az apa kérésének megfelelő időpontban, de legkésőbb a gyermek születését követő 2 hónapon belül kell kiadni. Emellett minden évben jár pótszabadság a gyermeket nevelőknek; a pótszabadság először a gyermek születésének évében, utoljára pedig a gyermek 16. életévének betöltése évében illeti meg a szülőket, a gyermekek számától függően. Míg egy gyermek után két munkanap, addig kettőnél több gyermek után már hét munkanap pótszabadságot biztosít a jogalkotó.

 

Összefoglalóan tehát megállapíthatjuk, hogy számos intézkedés igyekszik segíteni azt, hogy az állampolgárok minél több gyermeket vállaljanak, azonban egy gyermekvállalás természetesen megfontolt döntést igényel, amit nem szabad csupán anyagi szempontok mentén mérlegelni. Sajnos néha előfordul az is, hogy a munkaadók nem kívánják betartani az anyák védelmére alkotott munkavállalói szabályokat, ilyenkor minden esetben kérjük jogi szakértő segítségét, és semmilyen papírt ne írjunk alá elhamarkodottan.

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest