Ajándékozzunk megfontoltan – az ajándékozás szabályai
2018-04-01
Mi jár a kisgyermekes szülőknek? – Családtámogatások a gyakorlatban
2018-04-18

Közös vagyon, különvagyon – Mi jár nekem, ha elválok?

A házasság kezdetén még természetes, hogy nagy a szerelem, és az a kérdés, hogy melyik vagyontárgy kié, mit sem számít. Ám sajnos gyakran előfordul, hogy egy szépen induló házasságnak is válás lesz a vége, ahol elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy hogyan osszák meg a felek az addig közösen szerzett és közösen használt javakat. Az előrelátóak már a házasságuk alatt – sőt, a házasságkötés előtt – szerződést kötnek, ami rendezi a vagyonmegosztás kérdését, a legtöbben azonban csak a törvény szabályaira alapozhatják igényeiket.

 

A házastársi közös vagyon fogalma

 

A törvény alapelve szerint a házasság fennállása alatt bármilyen közösen vagy a felek által külön szerzett vagyontárgy a felek osztatlan közös vagyona, amely megosztás esetén őket fele-fele arányban illeti meg. Tehát a házassági vagyonközösség fennállása alatt vásárolt ingatlanok, ingóságok, sőt, még a felek által keresett munkabér, a bármelyikük által kapott jutalom stb. mind-mind közös, és azon egyenlően kell megosztozni. Fontos tudni, hogy ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg – tehát a felek együtt éltek – akkor már az együttélés kezdetétől érvényesül a törvényben meghatározott közös vagyoni rendszer.

 

Nem csupán a szerzett javak, de a közös vagyontárgyak terhei, illetve a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozások is a közös vagyon részét képezik. Ha tehát az egyik fél a házasság fennállása alatt személyi kölcsönt igényelt, amelyet még nem fizetett vissza a válás idején, akkor abból a feltevésből kell kiindulni, hogy a tartozás megfizetésére a házasfelek mindketten kötelesek, még akkor is, ha a felvett személyi kölcsönt csak egyikük költötte el, tehát csak az ő egyéni céljait szolgálta. Ilyen esetben nem számít az sem, ha a szerződést csak egyikük kötötte meg adósként.

 

A törvény alapvetése tehát, hogy minden közös, azonban természetesen vannak kivételek: ezek a felek különvagyonába tartoznak.

 

A különvagyon

 

A különvagyon fogalmát a törvény felsorolással határozza meg. Ez alapján a házastársak különvagyonához tartozik:

  • a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy
  • a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás
  • a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat
  • a személyét ért sérelemért kapott juttatás
  • a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy
  • továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

 

Lássunk tehát példát mindegyik esetre. Az első esetben például a feleség úgy lép be a házassági vagyonközösségbe, hogy a házasság megkötése előtt már vásárolt egy ingatlant, így az a különvagyonába tartozik, és egy esetleges válás esetén az ingatlan teljes egészében az övé is marad. Ha a házasságkötés után valamelyik házastárs örököl egy ingatlant, ékszereket, bútort, az szintén az ő különvagyonába tartozik majd, mint ahogyan a házasság ideje alatt például a szülőktől kapott ajándék is. Ha azonban például az örökölt lakást a házastárs albérletbe adja, az abból befolyt bevétel már közös vagyonnak számít, hiszen a törvény kimondja, hogy a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon. Ugyanígy közös vagyonná válik – igaz csak ötévi házassági életközösség után – az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép.

 

Ha a házastársak egyike mondjuk írói pályát választott, és rendszeresen jelennek meg könyvei, akkor az őt, mint szerzőt megillető szerzői jogok különvagyonnak minősülnek. A másik házastárs tehát ilyen esetben nem adhat engedélyt például könyvének kiadására, és válás esetén nem kell rendelkezni a könyvből befolyó jövőbeni bevételek megosztásáról. Ugyanígy a személyiségi jogot sértő cselekmény miatt kifizetett sérelemdíj is személyhez kötődik, tehát csak azt a házastársat illeti meg, akit sérelem ért.

 

A személyes szükségletekre szolgáló, szokásos mértékű vagyontárgy fogalmát talán nem is kell indokolni: nyilvánvaló, hogy egy férj váláskor nem viheti el felesége sminkkészletét, de talán nincs is rá szüksége. A felsorolásban utolsóként szereplő különvagyon azonban már fontosabb: nem árt tudni ugyanis, hogy a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy szintén különvagyonnak minősül. Ha tehát a férjnek a házasság előtt már volt egy autója, és a házasság alatt ennek eladása után egy másikat vásárolt, az továbbra is az ő külön tulajdona marad.

 

Rendelkezés a vagyonnal

 

A házastársak a közös vagyonnal csak közösen, a különvagyonnal azonban önállóan is rendelkezhetnek. Ez a kérdés akkor lesz igazán jelentős, amikor a felek már külön költöznek, azonban még nem történt meg a vagyonmegosztás.

 

A közös vagyon megosztásáig főszabály szerint nem lehet a vagyonnal rendelkezni, kizárólag a felek közös megegyezésével. Ez alól kivételt jelentenek az egyik házastárs foglalkozásához, egyéni vállalkozói tevékenységéhez szorosan kapcsolódó vagyontárgyak, mivel az ezekkel való rendelkezés a házastárs mindennapi munkájához elengedhetetlen. A kivételek másik körébe az olyan intézkedések tartoznak, amelyek a közös vagyont valamilyen károsodástól óvják meg, illetve minden olyan rendelkezés, amely a közös vagyon számára kizárólag előnyös hatásokat hoz, mint például valamilyen közös vagyont terhelő kötelezettség esedékessé váló részletének kifizetése. A kivételek ellenére sem lehet azonban rendelkezni a másik fél hozzájárulása nélkül a közös vagyonba tartozó ingatlanról, illetve nem lehet közös vagyonba tartozó vagyontárgyat gazdasági társaságba apportként bevinni.

 

Házassági vagyonjogi szerződések

 

Annak ellenére, hogy senki nem azért köt házasságot, hogy már előre a válásra gondoljon, mégis hasznos lehet a jövőbeli együttélés szabályainak tisztázása szempontjából is, ha szerződésben rögzítjük, hogy melyik vagyontárgy kié. A házasfelek vagy a házasulandók egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség tartamára szerződéssel rendezhetik.

 

A szerződésben tehát nincs szükség annak rendezésére, ami a törvény alapján amúgy is egyértelmű – nem kell például felsorolni a külön vagyonba tartozó, a házasságkötés előtt már megszerzett vagyontárgyakat. A szerződés ugyanis a vagyoni viszonyokat a jövőre vonatkozóan rendezi – tehát a szerződésben el lehet térni például attól a szabálytól, hogy bármelyik házastárs fizetése automatikusan közös vagyon – ez olyankor hasznos, ha az egyik házasfél jóval többet keres. Fontos tudni, hogy a szerződésben félként csak a házastársak (vagy jövendő házastársak) szerepelhetnek, nem lehet tehát szerződő fél például az ajándékozó szülő.

 

A szerződés lényege, hogy felek vagyonmegosztása eltérjen a törvényi szabályoktól. A törvény két lehetséges megoldást vázol fel a vagyoni viszonyok rendezésére, természetesen ezek alkalmazása nem kötelező.

 

De mik is ezek a vagyonjogi rendszerek? Az egyik az úgynevezett közszerzeményi rendszer. Ennek lényege, hogy ami közszerzeményi vagyon, az a házasság fennállása alatt nem közös, azaz csak az arra feljogosított személy használhatja, birtokolhatja, hasznosíthatja és rendelkezhet felette. Például egy személygépkocsit kizárólagosan használhat, sőt el is adhatja a házastársa megkérdezése vagy beleegyezése nélkül. A vételár is a közszerzeményi vagyon része marad. Hogy miért “közszerzeményi” ez a vagyon, az akkor lesz érdekes, amikor a házasság megszűnik. Ugyanis ebben az esetben a másik házasfél követelheti a közszerzeményi vagyon felét. Az, hogy mi a közszerzeményi vagyon, nagyon egyszerű kiszámítani. Megnézzük, milyen vagyona van az illetőnek, levonjuk belőle mindazokat az adósságokat, amelyek a házastársával közös tartozásokból őt terhelik, levonjuk a különvagyonát is (tehát azokat a vagyontárgyakat, amelyek a törvény erejénél fogva, vagy a házassági vagyonjogi szerződés alapján kizárólag őt illetik, ilyen pl. a saját hozzátartozóitól csak neki szánt ajándék), és ami maradt, az a közszerzeményi vagyon. Ennek a fele a házastársat illeti.

 

A másik rendszer jóval egyszerűbb: ez a vagyonelkülönítési rendszer. A neve adja a lényegét: minden vagyontárgy azé, aki megszerezte. Itt nincs osztozkodás a végén, mindenki azt viszi, amit hozott, vagy szerzett. Mivel ez a rendszer megnehezítheti a közös együttélést, ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy a vagyonelkülönítő rendszer alkalmazása esetén is a közös háztartás költségeit a feleknek közösen kell állniuk, ahogyan gyermekük neveléséhez szükséges költségeket is.

 

Fontos tudni, hogy a házassági vagyonjogi szerződések csak akkor érvényesek, ha azokat ügyvéd vagy közjegyző készíti, és csak akkor hatályosak harmadik személyekkel szemben, ha a szerződést a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába is bejegyzik.

 

Mivel a vagyonjogi szerződések jelentősen megkönnyíthetik a vagyon kezelését a mindennapi életben, továbbá egy esetleges válás esetén is egyértelművé teszik az osztozkodást, ezért mindenképpen javasolt egy ilyen szerződés megkötése. Egy tapasztalt ügyvéd sokat segíthet abban, hogy a felek megtalálják a nekik megfelelő vagyonközösségi formát, és mindenféle sértettség és bizalmatlanság nélkül meg tudjanak állapodni a vagyoni viszonyaikról.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest