Speciális adásvételek – jogvédelem vagy bonyodalom?
2019-01-23
A lakásbérlet szabályai – a lakásbérleti szerződések
2019-02-06

Hogyan váljunk „jól”?

Egy válás soha nem egyszerű, hiszen új irányt kell adnunk az életünknek, és valami végérvényesen lezárul. Jelentősen megkönnyíti azonban a helyzetet, ha igyekszünk kommunikálni, és a megegyezésre törekedni, mert ezáltal megrövidíthetjük a válási procedúra jogi részét, és ezzel magunknak is esélyt adunk arra, hogy előre nézzünk, és már csak az új életünkre koncentrálhassunk. Az alábbi cikkben azt foglaljuk össze, milyen tipikus problémákkal találkozunk ügyvédként egy-egy válás során, és hogyan lehet békésen és minél előbb lezárni a jogi folyamatokat.

 

A legfontosabb szabály: a megegyezés

 

Kevés olyan helyzet van, amikor a felek higgadtan és békésen tudnak megegyezni a vagyonmegosztás és a gyermekelhelyezés minden kérdésében, hiszen szükségszerű, hogy a válásról való döntés konfliktusok sorozatán keresztül született meg, amelyek során mindkét emberben csalódottság, harag és megbántottság alakult ki a másikkal szemben. Sokszor halljuk tehát azt, hogy „kívülről könnyű mondani, hogy egyezzünk meg”, azonban muszáj belátni, hogy a pereskedés csak így érhet rövid úton véget. Sajnos találkozunk olyan válásokkal, ahol a felek évekig vitatkoznak azon, hogy kinél mennyit legyen a gyerek, és akár egy órát sem hajlandóak engedni a láthatási időből. Ilyenkor viszont tudnunk kell, hogy a gyermeket is kitesszük az eljárás okozta stressznek: pszichológus beszélget el vele a szülőkhöz fűződő viszonyáról, előfordulhat, hogy a bíró is kikérdezi, ezt pedig egy felelős szülő nem kívánhatja a saját gyerekének. Ezért akármennyire is megbántott minket a másik, és akármennyire is szeretnénk érezni azt, hogy szenved, a gyermekünk miatt sokkal jobb, ha lemondunk erről az érzésről, és ésszerű kompromisszumot kötünk a volt házastársunkkal a gyermek láthatásáról. Soha ne felejtsük el azt sem, hogy a gyermek mindkét szülőjét szereti és mindkettőhöz ragaszkodik, tehát akkor teszünk jót vele, ha engedjük, hogy mindkét szülőjével rendszeres kapcsolatot tartson.

 

Vita a vagyonról

 

A gyermekelhelyezés kérdése mellett a másik sarkalatos pont a vagyonmegosztás. Nálunk a házassági vagyonjogi szerződéseknek nincs nagy hagyománya, így általában a felek csak váláskor szembesülnek azzal, hogy milyen nehéz pontosan meghatározni, hogy hosszú évek alatt ki mennyit tett a közösbe.

A törvény alapelve szerint a házasság fennállása alatt bármilyen közösen vagy a felek által külön szerzett vagyontárgy a felek osztatlan közös vagyona, amely megosztás esetén őket fele-fele arányban illeti meg. Tehát a házassági vagyonközösség fennállása alatt vásárolt ingatlanok, ingóságok, sőt, még a felek által keresett munkabér, a bármelyikük által kapott jutalom stb. mind-mind közös, és azon egyenlően kell megosztozni. Fontos tudni, hogy ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg – tehát a felek együtt éltek – akkor már az együttélés kezdetétől érvényesül a törvényben meghatározott közös vagyoni rendszer.

 

Nem csupán a szerzett javak, de a közös vagyontárgyak terhei, illetve a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozások is a közös vagyon részét képezik. Ha tehát az egyik fél a házasság fennállása alatt személyi kölcsönt igényelt, amelyet még nem fizetett vissza a válás idején, akkor abból a feltevésből kell kiindulni, hogy a tartozás megfizetésére a házasfelek mindketten kötelesek, még akkor is, ha a felvett személyi kölcsönt csak egyikük költötte el, tehát csak az ő egyéni céljait szolgálta. Ilyen esetben nem számít az sem, ha a szerződést csak egyikük kötötte meg adósként.

A házastársi vagyonközösségről, és a házassági vagyonjogi szerződésekről ebben a cikkben írtunk korábban (Közös vagyon, külön vagyon – Mi jár nekem, ha elválok?)

 

Ha nem sikerül megállapodni arról, kinek mennyi jut a válás után, ez jelentősen meghosszabbítja a peres eljárást, hiszen egy hosszú bizonyítási eljárás veszi kezdetét. A bíróság előtt leginkább különböző számlákkal, esetleg szerződésekkel, vagy bankszámlakivonattal tudjuk igazolni az egyes vagyontárgyak eredetét, ha azonban már sok idő telt el a vásárlás óta, maradnak a tanúk. Ilyenkor a bíróság általában a felek családtagjait vagy közeli barátait hallgatja meg (a tanúkat a feleknek kell indítványozni) akik nyilatkozni tudnak arról, hogy az egyes vagyontárgyakat pontosan ki vette vagy ajándékozta a házastársaknak, illetve milyen bevétele volt a házasfeleknek egy adott időszakban.

 

Jelentősen csökkenthető a peres eljárás hossza, ha nem minden kiskanál sorsát a bírósági ítélettel kívánjuk eldönteni, hanem csak a nagyobb vagyontárgyak megosztását kérjük a bíróságtól, a kisebb ingóságokon pedig megosztozunk mi magunk.

 

Mennyi idő alatt lehet válni, ha van megegyezés?

 

Ha a felek minden kérdésben megegyeznek, általában két tárgyalásra van csak szükség. Természetesen ennek előfeltétele, hogy a felek írásbeli megállapodást kössenek a vagyonmegosztás, a közös lakásuk használata, illetve a gyermekek feletti szülői felügyeleti jog és a gyermekekkel való kapcsolattartás, továbbá a gyerektartás kérdésében. Ezt követően kell bírósághoz fordulni, ahol a feleknek kérni kell ennek az egyezségnek a jóváhagyását.

 

A bíróságon a tárgyalás perfelvételi és érdemi tárgyalási szakaszra oszlik. A perfelvételi tárgyaláson a bíróság megkísérli a felek kibékítését (ez az úgynevezett „békítő tárgyalás”). Ha ez eredményre vezet, a bíróság megszünteti a pert és a felek a perköltség megtérítésére nem kötelesek. A bíróság emellett mindig felhívja a felek figyelmét a közvetítő eljárás lehetőségére és előnyeire. Ha a felek nem békülnek ki, a bíróság lezárja a perfelvételi tárgyalást és kitűzi az érdemi tárgyalás határnapját. A perfelvételi szakaszt követően az érdemi tárgyalást nem lehet azonnal megkezdeni, kivéve ha a felek személyes meghallgatása nem kötelező és a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke.

 

Mit jelent az ideiglenes intézkedés?

 

Addig is, míg egy házassági bontóper jogerősen lezárul, előfordulhat, hogy bizonyos kérdéseket mindenképpen rendezni kell, hiszen ezek nem tűrnek halasztást. Ilyenkor lehet kérni, hogy a bíróság hozzon az adott kérdésben ideiglenes intézkedést. Házassági perekben a bíróságtól a kiskorú gyermek elhelyezésének, a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának, szülő és gyermek közötti kapcsolattartásnak és a házastársak lakáshasználatának rendezését lehet kérni ideiglenes intézkedésként.

 

  

 

Hogyan állapítja meg a bíróság a tartásdíjat?

 

A gyermekek elhelyezése általában az egyik szülőnél történik, ez azonban magával hozza azt a kötelezettséget a másik szülő számára, hogy gyermeke neveléséhez bizonyos pénzösszeggel hozzájáruljon, azaz tartásdíjat fizessen. A tartásdíjat általában a felek megállapodása szerint határozza meg a bíróság, ha viszont nincs megállapodás, akkor a bíróság egy bizonyos összeget határoz meg gyermekenként. Ahhoz, hogy az összeg meghatározásához a bíróságnak pontos képe legyen arról, milyen költségek merülnek fel a gyermek nevelése során, azt szoktuk javasolni, hogy írják össze tételesen a gyermek havi költségeit (pl. különórák díja, tankönyvek, ruházkodás, utazási költségek, étkezés stb.), amely segíthet a tartásdíj összegének megállapításában.

 

Miben segíthet az ügyvéd?

 

Általános sztereotípia az ügyvédekkel kapcsolatban, hogy számukra mindegy, hogy meddig tart a per, hiszen minél többet fizet az ügyfél, annál jobb. Ez azonban természetesen nincs így, hiszen egy felelős ügyvéd célja az, hogy ügyfele érdekében tegyen meg minden szükséges lépést, a válási procedúra elhúzódása pedig értelemszerűen nem jó az ügyfélnek. Az ügyvédek ezért minden esetben azon dolgoznak, hogy megállapodást érjenek el a felek között. Mivel a felek sokszor nem beszélnek közvetlenül egymással, ezért az ügyvédek közvetítik a felek álláspontját, és igyekeznek megoldásokat találni a konfliktusok feloldására. A legtöbb válóperekkel is foglalkozó ügyvédi irodában – így nálunk is – van mediátori képesítéssel is rendelkező kolléga, aki komoly segítséget jelenthet a vitarendezésben. Természetesen az a legjobb megoldás, ha mindkét félnek van ügyvédje, hiszen egy válóperben két ellentétes oldalon álló fél érdekeit kell képviselni. Ezért a „közös ügyvéd” megoldás nem működőképes, hiszen az ügyvéd azt a felet fogja képviselni, aki őt ténylegesen megbízta. Ha tehát hosszadalmas válóperre készülünk, mivel úgy érezzük, nem tudunk megállapodni a volt házastársunkkal, mindenképpen kérjünk ügyvédi segítséget, hiszen az ügyvédek különböző megoldási javaslatok kidolgozásával tudják segíteni a válási folyamat mielőbbi, békés és mindkét fél számára megfelelő lezárását.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest