Tartalomjegyzék
Szerződést kötne? Eladna vagy venne valamit? Fontos, hogy tisztában legyen az ajánlat és az ajánlati kötöttség szabályaival. Egy rosszul megfogalmazott nyilatkozat komoly kötelezettségekkel járhat. Ebben a cikkben segítünk Önnek eligazodni a legfontosabb jogi kérdésekben. Elmagyarázzuk, mitől lesz egy egyszerű kijelentésből jogilag kötelező érvényű ajánlat, és meddig kell kitartania mellette.
Mi lehet jogi értelemben ajánlat?
Gyakran gondoljuk, hogy egy üzleti beszélgetés még nem jár következményekkel. Pedig egy ajánlat sokkal több, mint egy egyszerű felvetés. Ez egy komoly szándékot kifejező nyilatkozat a szerződéskötésre. Jogi szempontból akkor beszélhetünk róla, ha minden lényeges pontot tartalmaz. Például egy ingatlan eladásánál ilyen a vételár és a fizetési határidő. A törvény szerint ez egy szerződés megkötésére irányuló szándék, amelyhez a másik félnek már csak igent kell mondania.
Ahhoz, hogy egy kijelentés jogilag ajánlatnak minősüljön, annak ki kell terjednie a lényeges kérdésekre. Nem elég annyit mondani, hogy „eladom a házam”. Meg kell adnia a pontos címet és a vételárat is. Az ajánlatnak egyértelműnek és komolynak kell lennie. Gondoljon bele, az áruház polcán lévő árucikk és az árcédula is egy konkrét ajánlat. Ha Ön azt leveszi a polcról és a pénztárhoz viszi, azzal elfogadja azt.
A szándéknyilatkozat és az ajánlat közötti lényegi különbség
Képzelje el, hogy egy üzleti megbeszélésen vesz részt. A tárgyalás során elhangzanak ötletek, javaslatok. Ezeket a kijelentéseket a törvény nem tekinti kötelező érvényű ajánlatnak. Ezek csupán szándéknyilatkozatok, amelyek a közös gondolkodást segítik. A szándéknyilatkozat nem hoz létre kötöttséget, ellentétben a konkrét ajánlattal. Fontos, hogy mindig tisztában legyen vele, mikor lép át a tárgyalás fázisából a kötelező érvényű ajánlattétel fázisába.
A legfontosabb különbség a kötelezettségvállalás mértékében rejlik. A szerződéskötést megelőző tárgyalások során tett nyilatkozat még nem kötelezi Önt semmire. Ez csupán a szándékát fejezi ki, hogy a jövőben esetleg szerződést kötne[ Az ajánlat viszont már egyoldalú kötelezettségvállalás. Ha a másik fél azt elfogadja, a szerződés azonnal létrejön. Ezért kell nagyon óvatosan fogalmaznia, amikor üzleti partnereivel kommunikál.
Mit értünk ajánlati kötöttség alatt a gyakorlatban?
Az ajánlati kötöttség azt jelenti, hogy Ön nem gondolhatja meg magát csak úgy. Ha tett egy szabályos ajánlatot, akkor egy ideig muszáj tartania magát hozzá. Ez a szabály védi a másik felet. Így van ideje átgondolni az ajánlatot anélkül, hogy attól tartana, Ön visszalép. Az ajánlati kötöttség alatt Ön nem teheti meg, hogy egyszerűen nem veszi át a válaszlevelet. A törvény szerint köteles fogadni a választ.
Gondoljon erre úgy, mint egy ígéretre, amit a törvény is komolyan vesz. Az ajánlattevő, vagyis Ön, az ajánlatával egy lehetőséget kínál a másik félnek. Ez a lehetőség egy meghatározott ideig él. Ez alatt az idő alatt Ön nem változtathat a feltételeken. Nem emelheti meg az árat, és nem adhatja el másnak a terméket. Ha a másik fél elfogadja az ajánlatot, akkor a szerződés a megadott feltételekkel jön létre.
Mikor kezdődik az ajánlati kötöttség ideje?
Az ajánlati kötöttség ideje akkor indul, amikor a másik fél megismeri az ajánlatot. Ha Ön személyesen, szóban tesz ajánlatot, a kötöttség azonnal beáll. A partnere rögtön hallja, mit javasol, így nincs időkiesés. Ilyenkor a másik félnek általában azonnal kell válaszolnia. Ez a szabály biztosítja, hogy a személyes tárgyalások gyorsan és hatékonyan haladjanak.
Más a helyzet, ha távollevők között kommunikálnak. Például, ha postai levelet küld az ajánlatával. Ilyenkor a kötöttség akkor kezdődik, amikor a címzett megkapja a levelet. Tehát nem a feladás dátuma számít, hanem az érkezésé. A lényeg, hogy a másik fél mikor tudomást szerez az ajánlatról. Ettől a pillanattól kezdve Ön már kötve van a saját szavához, és várnia kell a válaszra.
Az ajánlat ajánlati kötöttsége és annak időtartama
Ön, mint ajánlattevő, eldöntheti, meddig tartja fenn az ajánlatát. Ezt a döntését érdemes beleírnia magába az ajánlatba. Így a másik fél pontosan tudni fogja, mennyi ideje van a gondolkodásra. Az ajánlati kötöttség időtartama tehát lehet egy konkrét dátum vagy egy meghatározott időszak. Például: „Az ajánlatom 30 napig érvényes.” Ezzel egyértelmű helyzetet teremt mindkét fél számára.
A kötöttség időtartamát Ön szabja meg, ami nagy szabadságot ad. Ha nem ad meg határidőt, akkor a törvényi szabályozás lép életbe. A határidő megadása mindkét fél érdekét szolgálja. Ön tudni fogja, meddig kell várnia a válaszra. A másik fél pedig tisztában lesz vele, meddig élhet a felkínált lehetőséggel. Ez a gyakorlatban sok későbbi vitát előzhet meg.
Meddig tart az ajánlati kötöttség?
Az ajánlati kötöttség alapvetően addig tart, amíg a másik fél válaszol. Ha a partner elfogadja az ajánlatot, a szerződés létrejön, és a kötöttség okafogyottá válik. Az elfogadó nyilatkozat egyértelmű „igen”-t jelent az Ön feltételeire. Fontos, hogy ez a nyilatkozat időben megérkezzen Önhöz, még a kötöttség lejárta előtt. A késve érkező elfogadás már nem hozza létre automatikusan a szerződést.
A kötöttség akkor is megszűnik, ha a másik fél visszautasítja az ajánlatot. Egy egyértelmű „nem” lezárja az ügyet, és Ön szabadon tehet ajánlatot másnak. A visszautasítással az ajánlat érvényét veszti. A másik fél később már nem gondolhatja meg magát, és nem fogadhatja el a korábban visszautasított ajánlatot. Ez a szabály biztosítja, hogy az üzleti folyamatok ne akadjanak el.
A kötöttség időtartama, ha az ajánlattevő nem határoz meg határidőt
Mi történik akkor, ha az ajánlattevő elfelejti megadni a kötöttség idejét? Ilyenkor sem kell aggódnia, a jogszabály segít. A Polgári Törvénykönyv, vagyis a Ptk. rendezi ezt a helyzetet. A törvény különbséget tesz aszerint, hogy jelenlévők vagy távollevők között történt-e az ajánlattétel. A vonatkozó § (paragrafus) biztosítja, hogy az ajánlat ne maradjon a végtelenségig érvényben. Ez mindkét fél érdekét védi a bizonytalansággal szemben.
A törvény célja, hogy ésszerű keretek között tartsa a folyamatot. Nem várható el, hogy Ön hónapokig várjon egy válaszra, ha nem szabott határidőt. A jogszabály alapján a kötöttség egy olyan idő elteltével szűnik meg, amely elegendő a válasz megérkezéséhez. A törvényhozó figyelembe vette, hogy a különböző helyzetek más és más időt igényelnek a válaszadáshoz és a kommunikációhoz.
Jelenlévők között tett ajánlatra vonatkozó speciális szabályok
Amikor Ön szóban, személyesen tesz ajánlatot, a helyzet nagyon egyszerű. Egy ilyen tett ajánlat esetén a partnerének azonnal kell döntenie. A törvény itt a lehető legrövidebb időt szabja meg. Ha a másik fél nem fogadja el az ajánlatot késedelem nélkül, az ajánlati kötöttség megszűnik. Ez logikus, hiszen a személyes kommunikáció lehetővé teszi az azonnali reakciót. Nincs szükség napokig tartó levelezésre.
Természetesen a „késedelem nélkül” kifejezés rugalmas. Figyelembe kell venni a helyzetet és a szerződés tárgyát. Egy használt fűnyíró eladásánál a döntés gyorsabb lehet. Egy nagy értékű festmény megvásárlásánál viszont természetes, ha a vevő több gondolkodási időt kér. A bíróság egy esetleges vitában az összes körülményt mérlegelné, hogy mi számít ésszerű időnek.
Távollevők közötti ajánlattétel és a reális válaszadási idő
Ha Ön levélben vagy e-mailben tesz ajánlatot, a partnerének több ideje van a válaszadásra. A törvény szerint a kötöttség addig tart, ameddig Ön a választ rendes körülmények között várhatja. Ez magában foglalja az ajánlat elküldésének idejét, a válasz átgondolásához szükséges időt, és a válasz visszaérkezésének idejét. A jogalkotó ezzel egy ésszerű és rugalmas szabályt hozott létre.
De mit jelent a gyakorlatban az az idő, amelyen belül az ajánlattevő a választ várhatja?Régen a joggyakorlat a „postafordultával” kifejezést használta. Ma, az e-mailek korában ez az idő jelentősen lerövidült. A lényeg, hogy a válaszadási időnek reálisnak és a kommunikációs csatornának megfelelőnek kell lennie. Egy postai levélre adott válaszra értelemszerűen több időt kell számolni, mint egy e-mailre adott feleletre.
A szerződés létrejötte az elfogadó nyilatkozattal
A szerződéskötési folyamat csúcspontja az ajánlat elfogadása. Amikor a másik fél közli Önnel, hogy minden feltételt elfogad, a szerződés létrejön. Ehhez nincs szükség külön, közös papír aláírására. Az ajánlat és az azt mindenben megerősítő elfogadó nyilatkozat már önmagában létrehozza a jogviszonyt. Ettől a pillanattól kezdve mindkét felet jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
Ez a szabály jelentősen leegyszerűsíti az üzletkötést. Különösen egyszerűbb ajánlat esetén ez nagyon praktikus. Gondoljon bele, egy webáruházi vásárlás során sem írnak alá külön szerződést. Ön a „megrendelés” gombbal tesz egy elfogadó nyilatkozatot a webshop ajánlatára. Ezzel a kattintással a szerződés érvényesen létrejön. A gyakorlatban persze a bonyolultabb ügyleteket egységes szerződésbe foglalják a részletek tisztázása végett.
Az ajánlat visszavonásának feltételei és jogi következményei
Előfordulhat, hogy meggondolja magát, miután elküldte az ajánlatot. A törvény erre is ad lehetőséget, de szigorú feltételekkel. Ön visszavonhatja az ajánlatát, de csak akkor, ha a visszavonás hamarabb ér oda a partneréhez, mint ahogy ő elküldené az elfogadó választ. Ez egyfajta versenyfutás az idővel. Ha a partnere már postára adta az elfogadó levelet, Ön elkésett a visszavonással.
A visszavonás egy speciális jogi lépés. Lényegében az ajánlattevő a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonja a korábbi szándékát. Ahhoz, hogy ez a visszavonás sikeres legyen, a címzetthez előbb kell megérkeznie, mint az elfogadó nyilatkozat elküldése. Például, ha Ön postán küldött egy ajánlatot, de meggondolta magát, egy gyorsabb e-maillel még visszavonhatja azt, feltéve, hogy a partnere még nem adta fel a válaszlevelet.
Az ajánlat visszautasítása és az ajánlati kötöttség megszűnése
A legegyértelműbb eset, amikor a kötöttség véget ér, az a visszautasítás. Amikor a címzett fél visszautasítja az ajánlattevő ajánlatát, az ajánlat érvényét veszti. Ezzel az Ön kötöttsége azonnal megszűnik. A visszautasítás után a másik fél már nem gondolhatja meg magát. Nem mondhatja egy nappal később, hogy mégis elfogadja az ajánlatot. A „nem” az végleges nemet jelent.
A kötöttség időtartama tehát a visszautasítással lezárul. A visszautasítás történhet szóban, írásban, vagy akár ráutaló magatartással is. A lényeg, hogy egyértelmű legyen az Ön számára, hogy a partnere nem kíván élni a lehetőséggel. Fontos tudni, hogy ha az ajánlat egy új, módosított feltételekkel érkező „elfogadást” kap, az jogilag új ajánlatnak minősül, az eredeti pedig visszautasítottnak. Ekkor a szerepek felcserélődnek, és Önnek kell döntenie az új feltételekről.
