Gondot okoz eligazodni az osztalék adózásának útvesztőjében? Cégtulajdonosként szeretné tudni, mennyi adót kell fizetnie a nyeresége után? Ez az útmutató segít Önnek megérteni a legfontosabb szabályokat. Egyszerűen és közérthetően magyarázzuk el a teendőit. Célunk, hogy magabiztosan kezelje pénzügyeit.
Az osztalék fogalma és hogy mi minősül annak 2025-ben
Cégtulajdonosként a vállalat nyereségéből részesül. Ezt a részesedést hívjuk osztaléknak. Ez lényegében az Ön jutalma a befektetéséért és a kockázatvállalásáért. A szabályok pontosan meghatározzák, hogy mi számít osztaléknak. Fontos tisztában lennie ezekkel a szabályokkal.
A cég adózott eredményéből fizethető ki Önnek a nyereségrészesedés. A kifizetésről a cég tulajdonosainak kell dönteniük. Minden olyan juttatás minősül osztaléknak, amit a cég a tulajdonosainak ebből a forrásból juttat. Ha például Ön a cég részvények-kel rendelkező tulajdonosa, a részvényei után kapott hozam is osztaléknak számít.
Az osztalék adózásának általános szabályai
Amikor Ön megkapja a nyereségrészesedését, az után adóznia kell. Ezt a folyamatot hívjuk osztalék adózásnak. Ez a folyamat két fő adónemből áll. Az egyik a személyi jövedelemadó (szja). A másik a szociális hozzájárulási adó (szocho). Mindkettőt meg kell fizetnie a kapott osztalék után.
Az adózása elsőre bonyolultnak tűnhet. De a folyamat logikusan épül fel. A legtöbb esetben a cég, amelyik fizet Önnek, levonja az adóelőleget. Így Ön már a nettó, adókkal csökkentett összeget kapja kézhez. Ez nagyban leegyszerűsíti az Ön teendőit. Önnek leginkább az adóbevallása ellenőrzése a feladata.
Az osztalékelőleg kifizetése és adózása
Előfordulhat, hogy Önnek még az üzleti év lezárása előtt szüksége van pénzre. Ilyenkor a cége fizethet Önnek előleget a várható osztalék terhére. Ezt nevezzük osztalékelőlegnek. Ez egyfajta előzetes kifizetés a jövőbeli nyereségből. Ennek folyósítására azonban szigorú szabályok vonatkoznak.
Az osztalékelőleg után is adózni kell, ugyanúgy, mint a végleges osztalék után. Az adókat a kifizetéskor azonnal le kell vonni. Ha az év végi tényleges nyereség alacsonyabb a vártnál, akkor lehet, hogy vissza kell fizetnie a különbözetet. Ez egy komoly pénzügyi kockázat, amivel számolnia kell.
A külföldi osztalék és a nemzetközi egyezmény szerepe
Lehet, hogy Önnek külföldi cégekben is van befektetése. Ebben az esetben a kapott osztalék adózása különösen bonyolult lehet. Előfordulhat, hogy mind a külföldi országban, mind pedig Magyarországon adót kellene fizetnie. Ezt a helyzetet nevezzük kettős adóztatásnak.
Ennek elkerülésére jöttek létre a nemzetközi megállapodások. Ezek a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződések. Minden egyezmény más és más lehet. Ezek szabályozzák, hogy melyik országnak van joga megadóztatni az Ön osztalékjövedelmét. Így Önnek nem kell ugyanazért a pénzért kétszer adóznia.
Az osztalék kifizetésének számviteli feltételei
Egy cég nem fizethet ki osztalékot csak úgy. Szigorú számviteli előírásoknak kell megfelelnie. A legfontosabb, hogy a cégnek legyen elegendő felosztható nyeresége. Ezt az éves pénzügyi beszámolónak kell alátámasztania. A kifizetést pedig a tulajdonosoknak jóvá kell hagyniuk.
A cégnek tehát el kell készítenie az éves számviteli beszámoló-ját. Ez a dokumentum mutatja be a cég gazdálkodásának eredményét. A beszámoló elfogadása után nyílik meg a lehetőség az osztalék kifizetésére. Ez a szabályozás biztosítja, hogy a cég működése pénzügyileg stabil maradjon.
Osztalék adózása Magyarországon a gyakorlatban
Nézzük meg, hogyan működik ez a valóságban. Az Ön cége nyereséget termel az év végén. A tulajdonosok úgy döntenek, hogy ezt a nyereséget kifizetik. A cég kiszámolja az adókat. Először levonja a 15%-os személyi jövedelemadót, vagyis az szja-t. Ez az Ön adó kötelezettségének első része.
Ezután következik a szociális hozzájárulási adó. Ezt röviden szocho-nak nevezzük. Ennek mértéke általában 13%. A cég ezt az összeget is levonja az Ön bruttó osztalékából. Tehát Önnek kétféle adót kell fizetnie az osztalék típusú jövedelem után.
Az osztalékfizetés folyamata és szabályai
Az osztalékfizetés folyamata szigorú rend szerint zajlik. Először is, az üzleti évnek le kell zárulnia. Ezután a cég elkészíti az éves pénzügyi kimutatásait. A következő lépés a tulajdonosi gyűlés. Itt döntenek a tulajdonosok az osztalék kifizetéséről.
A döntés meghozatala után a cég teljesítheti a kifizetést. Ellenőriznie kell, hogy rendelkezik-e a szükséges pénzösszeggel. A kifizetés történhet készpénzben vagy banki átutalással is. A cégnek fizetési kötelezettsége van Ön, mint tulajdonos felé.
Az osztalék kifizetése magánszemélyek számára
Ön, mint magánszemély kapja meg az osztalékot. A kifizetése a cég feladata. A céget ilyenkor kifizetőnek nevezzük. A kifizetőnek kell kiszámítania, levonnia és befizetnie az adókat az állam felé. Ez a rendszer nagyban megkönnyíti a legtöbb magánszemélyek dolgát.
Mi az Ön teendője ebben a folyamatban? Önnek kapnia kell egy igazolást a cégtől. Ez a dokumentum tartalmazza a bruttó osztalékot és a levont adókat. Fontos, hogy ezt összevesse az adóbevallásával. Így biztosíthatja, hogy minden jövedelme bevallásra került.
A jövedelem kifizetése és annak időpontja
Mikor jut hozzá a pénzéhez? A kifizetésének időpontja a tulajdonosi döntéstől függ. A taggyűlésen határoznak erről. Általában az éves beszámoló elfogadása után történik a kifizetés. Ez leggyakrabban a következő év tavaszán esedékes.
Néha a cég év közben is fizethet osztalékot. Ezt közbenső osztaléknak hívjuk. Ennek feltétele egy évközi pénzügyi kimutatás elkészítése. Ez a közbenső mérleg mutatja meg, hogy a cég megengedheti-e magának ezt a kifizetést anélkül, hogy a működése veszélybe kerülne.
A társasági részesedés kifizetésének módja és feltételei
Amikor Ön kilép egy cégből, a tulajdonrészét ki kell fizetni. Ennek többféle módja létezhet. Bizonyos esetekben ez a kifizetés osztaléknak minősül. A részesedésének értéke ilyenkor osztalékká válik. Az adózás ilyenkor az osztalékra vonatkozó szabályok szerint történik.
A cég egy meghatározott összeget fizet ki Önnek. Ezt a kifizetett összeget már az adók levonása után kapja meg. A cég köteles gondoskodni a helyes adólevonásról. Ez a folyamat elengedhetetlen része a szabályos működésnek.
Az adóalapot képező osztalék összege
Beszéljünk a szociális hozzájárulási adóról részletesebben. Ennek az adónak van egy felső korlátja. Nem kell szochót fizetnie az éves minimálbér huszonnégyszerese feletti jövedelmei után. Ezt hívjuk a szocho felső határának. Ez egy fontos könnyítés az Ön számára.
Az adó alapja a bruttó osztalék, amit kap. Erre kell megfizetnie a 13% szocho-t. De csak addig a pontig, amíg el nem éri az éves korlátot. Ebbe a felső határba beleszámítanak más jövedelmei is, például a fizetése. Tehát az összes szocho-köteles jövedelmét össze kell adni.
A levonandó adó alapja és az osztalék összege, valamint az adózása
A cégnek tehát két adót kell levonnia és befizetnie Ön helyett. Le kell vonnia a személyi jövedelemadót, aminek a mértéke 15%. Emellett le kell vonnia a szociális hozzájárulási adót is, ami 13%. Ezeket az adókat az Ön bruttó osztalékából számolják ki.
Az Ön teljes adóterhe tehát jelentős. Tegyük fel, hogy Ön osztalékot kap a cégétől. Ebből az osztalékból az állam is részesül az adókon keresztül. Az összegét, amit Ön végül kézhez kap, nettó osztaléknak nevezzük. Ez az a pénz, ami ténylegesen az Ön bankszámlájára érkezik.
KIVA és a TAO hatálya alá tartozó cégek közötti különbségek
Fontos kérdés, hogy az Ön cége a társasági adó (TAO) vagy a kisvállalati adó (kiva) szabályai szerint adózik-e. Ez alapvetően befolyásolja az Ön által fizetendő adókat. Az adóterhelés mértéke eltérő lehet a két adózási forma esetében. Ezért érdemes körültekintően választani.
Ha a cég KIVA-alany, akkor a helyzet egyszerűsödik. A cég fizeti meg a kivát a kifizetett osztalék után. Önnek, mint tulajdonosnak, már nem kell szochót fizetnie. Az Ön adófizetési terhe így alacsonyabb lesz. A 15%-os szja-t azonban továbbra is meg kell fizetnie. Ez a fizetési kötelezettség megmarad. A cég nem fizet Önnek kamatot az osztalékra. Hiszen az nem egy kölcsön. Önnek fizetnie kell a személyi jövedelemadót, de ezt a cég vonja le. A fizetendő adót a kifizető vallja be. Ha Ön egy európai gazdasági érdekeltség tagja, a szabályok eltérhetnek. Az így szerzett jövedelmet be kell vallania.
Ezzel szemben, ha a cége a társasági adó (TAO) hatálya alá tartozik, az osztalék adózása másképp alakul. Ebben az esetben a cég a nyeresége után fizeti meg a 9%-os társasági adót, és az ezután fennmaradó adózott eredményből fizethet Önnek osztalékot. Önnek, mint tulajdonosnak, a kapott osztalék után a 15%-os személyi jövedelemadó (szja) mellett a 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho) is meg kell fizetnie (a szocho-fizetési felső határáig). Az Ön teljes adóterhelése így magasabb, ami alacsonyabb nettó, kézhez kapott osztalékot jelent a kiva-s céghez képest. Ezeket a közterheket (az szja-t és a szocho-t is) szintén a kifizető cég vonja le, vallja be és fizeti meg Ön helyett.
Összefoglalás
Összefoglalva, az osztalék adózása Magyarországon egy pontosan szabályozott folyamat, amely az osztalék kifizetése és az adók levonásából áll. A cég legfőbb szerve az éves beszámoló beszámoló elfogadásakor dönt az osztalék kifizetéséről, meghatározva a pontos osztalék összegét. A jóváhagyott osztalék kifizetése és adózása során a 15%-os SZJA mellett a szocho is terheli a magánszemélyt. Fontos tudnia, hogy a szocho fizetési kötelezettségnek van egy felső határa, a minimálbér 24-szerese. Ha az Ön jövedelmei ezt elérik, a további kifizetett osztalék után már nem kell további szochót fizetnie, ami a külföldi osztalék esetében is érvényes.
