Ki a gyermek apja? – apasági vélelmek és azok megdöntése

A gyermekvállalás legtöbbször egy szülőpár közös döntése, amelyet mindketten egyformán akarnak: ezért nem vitás, hogy kit kell a gyermek anyjának és apjának tekinteni. Vannak azonban kevésbé szerencsés esetek, amikor az apa nem vállalja fel gyermekét, vagy nem teljesen bizonyos, hogy ki a gyermek apja. Az ilyen helyzetekre jelenthet jogi megoldást az apasági vélelem szabályainak alkalmazása. Az apasági vélelmek legtöbbször szerencsésen rendezik a gyermek apjának helyzetét, bizonyos esetekben azonban a vélelem megdöntésére kerül sor – a jog természetesen ennek a lehetőségét is szabályozza.

Az apai jogállás keletkezése

Még abban az esetben is, ha az apa kezdettől fogva elismeri gyermekét, fenn kell állnia valamely törvény által meghatározott ténynek, amely apai jogállást keletkeztet. A törvény négy olyan körülményt jelöl meg, amely alapján valakit a gyermek apjának kell tekinteni:

1. Házasság a gyermek anyjával
2. Élettársi kapcsolat a gyermek anyjával, amennyiben közösen vesznek részt emberi reprodukcióra irányuló különleges eljáráson (ide tartozik a lombik program és számos egyéb eljárás is)
3. Az apa teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz
4. A bíróság ítélete állapítja meg az apai jogállást.

Ha tehát a fenti tények bármelyike fennáll, nincs szükség további bizonyításra ahhoz, hogy valakit a törvény egy gyermek apjának tekintsen. Előfordulhat azonban, hogy a felsorolt tények közül egyszerre több is fennáll: például az anya még házasságban él férjével, azonban egy másik férfi teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot szeretne tenni. Kit kell ilyenkor apának tekinteni? A kérdés megválaszolásához érdemes részletesebben is belemennünk az apai jogállást keletkeztető tények ismertetésébe.

Házassági köteléken alapuló vélelem

A törvény szerint a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. És hogy mi minősül a gyermek fogamzási idejének? A törvény szerint a vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.

Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

Amennyiben tehát egy nő házasságban él, a törvény vélelmezi, hogy gyermekének apja a férje. Ha ez mégsem így van, peres eljárást kell indítani az apasági vélelem megdöntése iránt. Ha egy nő házasságban él, nem tehető teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat a gyermek vér szerinti apja részéről – hiába is szeretné ezt a megoldást.

Reprodukciós eljáráson alapuló vélelem

A legalapvetőbb apasági vélelem tehát az anya házassági kötelékén alapul. Ha azonban nincs ilyen, akkor apának kell tekinteni azt a férfit is, akivel a nő – élettársi kapcsolatuk fennállása alatt – reprodukciós eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye. Az anyának az eredményes reprodukciós eljárás lefolytatását követően a gyermek születéséig terjedő időszakban más férfival létrejött házassága a férj vonatkozásában apasági vélelmet nem keletkeztet – tehát hiába házasodik meg később a nő esetleg egy másik férfival, az a tény, hogy korábban együtt vettek részt a reprodukciós eljárásban egy másik férfival, megalapította az apaságot. Az anya élettársát kell a gyermek apjának tekinteni akkor is, ha az anya korábbi házasságának megszűnésétől a reprodukciós eljárásból származó gyermek megszületéséig a vélelmezett fogamzási idő nem telt el.

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelem

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, és apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaság vélelme megdőlt, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el.

Nem tehet azonban bárki apai elismerő nyilatkozatot, csak az a férfi, aki a gyermeknél legalább 16 évvel idősebb. Apai elismerő nyilatkozat a gyermek fogamzási idejének kezdetétől tehető. Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételére a gyermek születése előtt kerül sor, a nyilatkozat a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá.

Az apai elismerő nyilatkozatot személyesen lehet megtenni. A korlátozottan cselekvőképes személy apai elismerő nyilatkozata akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult.

Az apai elismerő nyilatkozat nem csak a gyermek megszületése előtt, hanem természetesen azt követően is megtehető, akár nagykorú gyermek esetében is. Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és – ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte – a gyermeknek a hozzájárulása. Ha az anya vagy a gyermek nem él vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére nagykorú gyermek esetében kerül sor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja-e a továbbiakban viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli tovább.

Az apai elismerő nyilatkozathoz nem szükséges annak bizonyítása, hogy valóban az-e egy gyermek biológiai apja, aki a nyilatkozatot meg szeretné tenni. Ha a nyilatkozathoz hozzájárul az anya és a gyermek is, az teljes hatályúvá válik. Mindez tehát azt jelenti, hogy a nyilatkozatot olyan személy is megteheti, aki nem tudja biztosan, hogy ő-e a gyermek apja, de az erős érzelmi kötődése folytán szeretné elismertetni apai jogállását.

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére leggyakrabban az illetékes anyakönyvvezető előtt kerül sor, itt kerül jegyzőkönyvbe a nyilatkozat. Fontos tudni, hogy a jegyzőkönyv aláírását követően az apai elismerő nyilatkozat nem vonható vissza, továbbá az mindenkivel szemben hatályos.

A bírósági ítéleten alapuló vélelem

Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, sem reprodukciós eljárás, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. A törvény megfogalmazása szerint a bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Egy bírósági perben tehát általában szakértő állapítja meg az apaságot, a szakvéleménnyel pedig nehéz vitatkozni, így az ítélet is ezen alapul.

Az apaság bírósági megállapítására szintén nem csak kiskorú, hanem nagykorú gyermek esetén is lehetőség van, sőt maga a gyermek is megindíthatja a pert. A per megindítására a gyermeken kívül az anya és az apa, továbbá a gyermek leszármazója is jogosult, ha a gyermek már meghalt. Ha azonban a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nem jogosult perindításra az a férfi, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. Elképzelhetetlen tehát az a helyzet, hogy valaki hímivarsejtet adományoz, majd később felkeresi biológiai gyermekeit és apai jogállást követel.

Ha az apaság bírósági megállapítására nagykorú gyermek esetén került sor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja-e viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli-e tovább. Az apaságot megállapító ítélet mindenkivel szemben hatályos.

Hogyan dönthető meg az apasági vélelem?

Láthatjuk, hogy a törvény igyekszik szabályozni minden lehetséges esetet annak érdekében, hogy egyetlen gyermek se maradjon jogilag apa nélkül. Egyértelmű azonban, hogy néha a vélelem nem fedi a valóságot, ezért az apasági vélelem megtámadására kerül sor.

Az apaság vélelmét azon az alapon lehet megtámadni, hogy az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik.

Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy

1. a)a nyilatkozatnak a jogi feltételek hiányában nincs teljes hatálya;
2. b)az apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tették meg; vagy
3. c)az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették.

Nem minden esetben van azonban lehetőség az apaság vélelmének megtámadása. Például egyértelmű, hogy ha a bíróság egyszer jogerősen megállapítja egy gyermek apjának személyét, azt később nem lehet vitatni. Nem lehet továbbá az apaság vélelmét megtámadni akkor sem, ha a származás reprodukciós eljárás következménye, kivéve, ha az anya férje vagy élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.

Az apaság vélelmének megtámadására a vélelmezett apa, az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója jogosult. Az apaság vélelmét azon az alapon, hogy az apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tették meg, csak a vélelmezett apa támadhatja meg.

***

Az apasági vélelmek tehát igyekeznek megfelelően rendezni egy gyermek jogi helyzetét, előfordulhat azonban, hogy a valós helyzet és a gyermek érdekei azt indokolják, hogy az apaság vélelmének megdöntésére, vagy az apai jogállás megállapítása iránti per megindítására kerüljön sor. Ezek az eljárások természetesen jogi szaktudást igényelnek, így az eljárások megindítása előtt mindenképpen kérjük családjogi ügyekben jártas ügyvéd segítségét.