Ön gyakran szembesül kérdésekkel a munkahelyi szabadságáról? Bizonytalan, hogy hogyan igényelje szabadságát, vagy mennyi jár Önnek? Ebben a cikkben minden fontos információt összegyűjtöttünk, hogy megkönnyítsük a tájékozódást. Ismerje meg jogait és kötelezettségeit a szabadsággal kapcsolatban!
A szabadság mértéke és jogosultság feltételei
A munka törvénykönyve egyértelműen meghatározza, hogy minden munkavállalónak évente 20 nap szabadság jár. Ez az alapvetés, amelytől a munkaszerződésben csak az Ön javára térhetnek el. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató több szabadságot adhat, kevesebbet azonban nem.
Fontos tudnia, hogy nem csak teljes munkaidőben foglalkoztatottként van joga szabadsághoz. Ha Önt részmunkaidőben foglalkoztatják, akkor is jár Önnek szabadság. Továbbá, ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a munkaviszonya, akkor a szabadság arányos része jár Önnek. Jó hír, hogy a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapként kell számolni!
Pótszabadságok típusai és mértéke
Az alapszabadságon felül többféle pótszabadságra is jogosult lehet. Az életkor alapján járó pótszabadság 25 éves kortól kezdődik, és fokozatosan nő az életkorral. A 45. életév betöltése után már 10 munkanap pótszabadság jár Önnek. A pótszabadság mindig abban az évben jár először, amikor betölti az adott életkort.
Gyermekek után is jár pótszabadság: egy gyermek esetén 2 nap, két gyermek után 4 nap, három vagy több gyermek után 7 munkanap. Fogyatékos gyermek esetén ez további 2 nappal nő. A gyermek után járó pótszabadságot először a születés évében, utoljára pedig abban az évben számítják, amikor a gyermek betölti a 16. életévét. Friss apukáknak gyermekszületés esetén 5 nap, ikergyermekek esetén 7 nap pótszabadság jár.
A szabadság kiadásának általános szabályai
A szabadság kiadása során figyelembe kell venni, hogy a szabadságot főszabályként abban az évben kell kiadni, amelyben az Önnek jár. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell, így Önnek is elegendő ideje lesz felkészülni.
A jogszabályok előírják, hogy a szabadságot úgy kell kiadni, hogy Ön évente legalább egyszer 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól. Ebben az időtartamban a heti pihenőnapok és a munkaszüneti napok is benne vannak. Ez biztosítja, hogy évente legalább egyszer alaposan kipihenhesse magát és feltöltődhessen.
Ki dönt a szabadság időpontjáról?
Bár sokan azt gondolják, hogy a szabadság időpontját a munkavállaló határozza meg, ez nem teljesen igaz. Valójában a szabadság kiadásának időpontja nagyrészt a munkáltató döntésén múlik. A munkáltató jogosult dönteni a szabadság nagy részének kiadásáról.
A munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően évente mindösszesen 7 munkanap szabadságot köteles kiadni, azt is legfeljebb két részletben. A többi szabadságnap időpontjáról Ön és a munkáltatója közösen döntenek, de vitás esetben a munkáltatóé az utolsó szó. Természetesen a döntés előtt a munkáltatónak meg kell hallgatnia az Ön igényeit és javaslatait is.
A munkáltató jogai és kötelezettségei a szabadsággal kapcsolatban
A munkáltató köteles figyelembe venni a munkavállaló igényeit a szabadság kiadása során, de a végső döntés joga az övé. Emellett kötelessége, hogy a munkában töltött idő alapján járó szabadságot az adott naptári évben kiadja.
A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy Ön megfelelő időben értesüljön a szabadság időpontjáról. A szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal közölnie kell Önnel, hogy mikor mehet szabadságra. Ez azért fontos, hogy legyen ideje felkészülni, például családi programokat tervezni vagy utazást szervezni. A munkáltató felelőssége a szabadságolási terv elkészítése is, figyelembe véve a munkaszervezés és a pihenéshez való jog szempontjait.
A szabadság hány napját kell kiadni a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban?
A munkavállaló kérésének megfelelő időpontban a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot köteles kiadni. Ez azt jelenti, hogy ez az a minimális szabadságmennyiség, amelynek időpontjáról Ön dönthet. Ezt a 7 napot legfeljebb két részletben veheti ki az év során.
A fennmaradó szabadságnapok kiadásáról a munkáltató dönt, de természetesen az Ön érdekeit is figyelembe kell vennie. Fontos tudnia, hogy bár csak 7 nap szabadság időpontját határozhatja meg szabadon, a szabadság többi részének időpontjáról is egyeztethet a munkáltatóval. Sok munkahelyen a gyakorlatban rugalmasabban kezelik ezt a kérdést, és a munkavállaló igényeit nagyobb mértékben veszik figyelembe.
Hogyan módosítható a szabadság kiadása?
A már kiadott szabadság módosítására csak kivételes esetekben van lehetőség. Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság időpontja módosítható. Sőt, a már megkezdett szabadságot is megszakíthatják.
Mi számít ilyen rendkívüli esetnek? Például tűzeset vagy jelentős üzemzavar, amit a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekből nem tud másképp megoldani. Fontos, hogy ha ilyen okból módosítják vagy szakítják meg a szabadságát, akkor minden ebből eredő kárát és költségét a munkáltató köteles megtéríteni. Ez vonatkozhat a lefoglalt szállás lemondási díjára, az utazási költségekre, vagy bármilyen egyéb felmerülő kiadásra, amit a szabadság módosítása okozott Önnek.
Átvihető-e a szabadság a következő évre?
Főszabályként a szabadságot abban az évben kell kivenni, amelyikben az jár Önnek. A törvény szerint ha a szabadság nem került kiadásra az adott évben, akkor azt nem lehet automatikusan átvinni a következő évre.
Van azonban néhány kivétel ez alól a szabály alól. Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, akkor a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig is kiadhatja. Szintén adott évben kiadott szabadságnak számít, ha a szabadság decemberben kezdődik, és legfeljebb 5 munkanap átnyúlik a következő évre. Továbbá, ha Ön és a munkáltatója megállapodnak, az életkor alapján járó pótszabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja. Ezeken az eseteken kívül a szabadságot az adott évben ki kell adni.
Szabadság és próbaidő kapcsolata
Sokan tévesen úgy gondolják, hogy próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. Ez nem igaz! A törvény nem tiltja, hogy ha a munkavállaló próbaidő alatt van, szabadságra menjen. Mindössze annyit mond ki, hogy ha a munkaviszony első 3 hónapjában kéri a szabadság kiadását, akkor a munkáltató nem köteles azt teljesíteni.
Természetesen érdemes figyelembe venni, hogy egy új munkahelyen nem szerencsés rögtön hosszabb szabadságra menni. Ha azonban már a munkaszerződés megkötésekor jelezte, hogy egy előre tervezett és befizetett utazása van, akkor célszerű ezt figyelembe vennie a munkáltatónak. A próbaidő alatt igényelt szabadság kérdésében érdemes nyíltan kommunikálni és rugalmasnak lenni mindkét fél részéről.
Szabadság megváltásának lehetőségei és korlátjai
A szabadságot főszabályként nem lehet pénzben megváltani. A jogalkotó szándéka egyértelmű: a szabadság célja a pihenés, a regenerálódás, nem pedig plusz pénzkereset. A szabadság megváltására csak egyetlen esetben van lehetőség: ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem adta ki a munkavállalónak az arányos szabadságot.
Fontos tudnia, hogy a szabadságra való igény 3 év alatt évül el. Ha tehát nem kapta meg a jogos szabadságát egy adott évben, akkor három éven belül még követelheti ennek kiadását, akár jogi úton is. Ez fontos garancia arra, hogy senkit ne lehessen megfosztani a pihenéshez való jogától. Mindig kövesse nyomon, hogy mennyi szabadság jár Önnek, és abból mennyit vett már ki!
A fizetés nélküli szabadság esetei és feltételei
A fizetés nélküli szabadság olyan lehetőség, amikor ideiglenesen szünetel a munkavégzési és bérfizetési kötelezettség, de a munkaviszony fennmarad. Bizonyos esetekben a munkáltatótól függetlenül, alanyi jogon is kérheti ezt a típusú szabadságot.
Ilyen eset például a gyermekgondozás. A gyermek 3 éves koráig jár a fizetés nélküli szabadság, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermek 10 éves koráig is lehet fizetés nélküli szabadságot igénybe venni, ha gyermekgondozási segélyt vagy ellátást folyósítanak. Szintén alanyi jogon jár fizetés nélküli szabadság hozzátartozó tartós ápolására (legfeljebb két évre) vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése esetén. Más esetekben kérheti a munkáltatótól a fizetés nélküli szabadságot, de nem kötelező azt megadnia.
Biztosítási jogviszony és járulékfizetés fizetés nélküli szabadság esetén
A fizetés nélküli szabadság ideje alatt – az alanyi jogon járó esetek kivételével – szünetel a biztosítási jogviszony. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban nem szerez szolgálati időt a nyugdíjához, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult automatikusan.
Ha fizetés nélküli szabadságon van, és nem tartozik a három alanyi jogon járó esetkörbe , akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ez az összeg havonta fix összeg (2021-ben 8.000 Ft). A fizetés nélküli szabadság végkielégítés szempontjából csak bizonyos esetekben számít bele a jogszerző időbe. A gyermek 3 éves koráig tartó gondozás miatt igénybe vett szabadság és a három hónapot meg nem haladó önkéntes tartalékos katonai szolgálat esetén.
Kérdés esetén forduljon bizalommal Irodánkhoz!
