Meghatározott cselekmény végrehajtására akkor kerül sor, mikor nem csak pénzkövetelés áll fenn a végrehajtási eljárásban. Sokszor a bírósági marasztalás valamilyen meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra irányul. Az ilyen kötelezettségek végrehajtására sajátos szabályok vonatkoznak. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény tartalmazza az ilyen cselekmények főbb szabályait.
Felhívás az önkéntes teljesítésre
A meghatározott cselekmény végrehajtása során a bíróság elsődlegesen lehetőséget biztosít a kötelezett számára arra, hogy kötelezettségét önként teljesítse. Ennek érdekében a végrehajtói okiratban megfelelő teljesítési határidőt állapított meg és felhívja a kötelezettet a határozatban foglaltak végrehajtására. A végrehajtói okirat kézbesítéséről a végrehajtó gondoskodik, azt postai úton küldi meg a feleknek.
Az önálló bírósági végrehajtó egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtást kérőt is arról, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő elteltét követően nyilatkozzon arról, hogy teljesítette-e a kötelezett az előírt kötelezettségét.
Amennyiben a végrehajtást kérő arról számol be, hogy az önkéntes teljesítés elmaradt, a végrehajtó szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet a tényállás tisztázása érdekében. Ha a kötelezett a meghatározott cselekményt továbbra sem hajtja végre a végrehajtó az erről szóló információkat, valamint az esetleges helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet haladéktalanul megküldi a végrehajtást foganatosító bíróság részére, amely dönt a további végrehajtási intézkedésekről.
Határozat a végrehajtás módjáról
Amennyiben a kötelezett az önkéntes teljesítési kötelezettségének nem tesz eleget a végrehajtást foganatosító bíróság – szükség esetén a felek meghallgatását követően – végzésben dönt a megfelelő végrehajtási intézkedésről és végrehajtási lap kiállításáról gondoskodik. A döntés meghozatalakor a bíróság mérlegeli az ügy valamennyi körülményét, valamint figyelembe veszi a végrehajtást kérő indítványát is
Elrendelheti, hogy a kötelezett fizesse meg a teljesítendő cselekmény pénzben kifejezhető értékét, vagy feljogosíthatja a jogosultat arra, hogy a szükséges cselekményt a kötelezett költségére és kockázatára maga végezze el, illetve más személlyel végeztesse el. Ezzel összefüggésben a kötelezettet a várható költségek előlegezésére is kötelezheti.
A bíróság a teljesítés kikényszerítése érdekében pénzbírságot is kiszabhat, illetve indokolt esetben a rendőrség közreműködését is igénybe veheti. A végrehajtási mód kiválasztásánál alapvető szempont, hogy az adott ügyben mely intézkedés alkalmas leginkább a kötelezettség tényleges teljesítésének elősegítésére.
Ha a kötelezett jogi személy, a bíróság nemcsak a szervezettel, hanem annak vezető tisztségviselőjével szemben is alkalmazhat pénzbírságot. Hasonlóképpen, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a bírság a szervezet vezetőjével vagy az intézkedés megtételéért felelős tagjával szemben is kiszabható.
A pénzbírság alkalmazása nem egyszeri intézkedés: amennyiben a kötelezett a bírság kiszabását követően sem teljesíti a határozatban előírt kötelezettségét, a bíróság a bírságot ismételten is kiszabhatja mindaddig, amíg a kötelezettség teljesítése meg nem történik.
Meghatározott ingóság kiadása
A meghatározott ingóság kiadására irányuló végrehajtás során a végrehajtó a helyszínen, a végrehajtást kérő jelenlétében adja át a végrehajtható okiratot a kötelezett részére. Amennyiben a végrehajtást kérő az eljárás során a kiadás tárgyát képező ingóságot pontosan megjelölte a végrehajtó azt közvetlenül a jogosult részére adja át.
A jogosult köteles az átvett ingóságot az átadástól számított 15 napig megőrizni. Ha ezen időtartam alatt a bíróságtól igényper megindításáról szóló értesítés érkezik a jogosult a per jogerős befejezéséig köteles az ingóság gondos megőrzésére.
Amennyiben a kötelezett a kiadásra kötelezett ingóság átadását megtagadja a végrehajtó jogosult a rendőrség közreműködését igénybe venni és a végrehajtási cselekményt szükség esetén azonnal foganatosíthatja.
Ha a kötelezett a helyszíni eljáráson nem jelenik meg az eljárás lefolytatásának ez nem képezi akadályát. Ilyen esetben a végrehajtható okiratot a helyszíni jegyzőkönyvvel együtt postai úton kell kézbesíteni a részére.
Foglalás
Amennyiben a végrehajtást kérő a meghatározott ingóságot nem tudja pontosan megjelölni, vagy az bármely okból nem található meg a végrehajtó jogosult arra, hogy – szükség esetén a lakás vagy más helyiség felnyitásával – a kötelezett egyéb vagyontárgyait az ingóság feltételezett értékének erejéig lefoglalja.
Ha a kötelezett vagyontárgyainak lefoglalására sor kerül, a végrehajtó a foglalásról készült jegyzőkönyvet megküldi a végrehajtást elrendelő bíróságnak, amely a felek meghallgatását követően megállapítja az ingóság értékét. A felek meghallgatása mellőzhető, amennyiben a végrehajtás alapjául szolgáló határozat az értéket már korábban rögzítette.
A további végrehajtási eljárás a megállapított értéknek megfelelő pénzösszeg behajtására irányul.
Lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása
A lakás és más nem lakás céljára szolgáló helyiség kiürítésére, átadására vagy használatára irányuló, valamint a felmondás érvényességét megállapító bírósági határozat bíróság által jóváhagyott egyezség vagy végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján elrendelt végrehajtás során speciális szabályok érvényesülnek.
Amennyiben a kötelezett vagy annak képviselője a helyszíni eljárásnál nem tartózkodik jelen a végrehajtó köteles a kiürítendő ingatlanban található ingóságokat tételesen összeírni. Ezt követően az ingóságok elszállításra és másik lakásban vagy helyiségben történő elhelyezésre kerülnek, amelyről a készített jegyzék egy példányát a helyszínen is el kell helyezni. Ha az ingóságok elhelyezése olyan ingatlanban történik, amelyet kizárólag a kötelezett vagy hozzátartozói használnak a végrehajtás befejezését követően a lakást le kell zárni és hivatalos módon le kell pecsételni.
Amennyiben a másik ingatlanban az összes ingóság vagy azok egy része nem helyezhető el a végrehajtást kérő köteles gondoskodni azok raktározásáról vagy más megfelelő tárolási hely biztosításáról a kötelezett költségére és kockázatára. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.
Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése
A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését – végrehajtható okirat kiállítása nélkül – nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el.
Végrehajtási lap kiállítása iránti Kérelem
Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti helyi bírósághoz kell benyújtani. A kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell a következőket:
– a kérelmező adatait és rövid úton történő értesítésének módját,
– az ingatlan pontos címét,
– az ingatlan tulajdonosának adatait,
– a lakás elfoglalása előtt ki és milyen jogcímen lakott a lakásban,
– a lakásban tartózkodó személyek adatait, az ott tartózkodó személyek számát és azt, hogy van-e köztük kiskorú,
– a kért intézkedést,
– annak a helyiségnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmező a kötelezett ingóságainak – a kötelezett költségére és veszélyére történő – elhelyezéséről gondoskodik.
Határozott idejű bérlet kiürítésére szolgáló végrehajtási eljárás
Határozott időtartamra kötött lakásbérleti, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségbérleti szerződések esetén a bérbeadó a szerződésben meghatározott idő lejártát követő 60 napon belül kezdeményezheti a kiürítésre vonatkozó végrehajtási szabályok alkalmazását feltéve, hogy a kérelem előterjesztésével egyidejűleg igazolja a bérleti jogviszony időtartamának lejártát. Az ilyen eljárásokban a kiürítés elhalasztására vonatkozó rendelkezések is irányadóak, ugyanakkor az érintett ingatlan a halasztás szempontjából nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak. Mindezen szabályok érvényesek a fizető-vendéglátás keretében használatba adott ingatlanokra, valamint egyéb kereskedelmi szálláshelyekre – így különösen szállodákra, turistaházakra – vonatkozó kiürítési eljárások esetén is.