Amikor egy házasság véget ér, a feleknek nemcsak érzelmileg, hanem anyagilag is el kell válniuk egymástól. A közös vagyon megosztása sosem egyszerű, de a legnehezebb kérdést általában a közös hitel válás utáni sorsa jelenti. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a válási papír önmagában megoldja a pénzügyi összefonódást, a valóság azonban ennél sokkal szigorúbb.
A válás nem szünteti meg a hitelszerződést
A legfontosabb alapszabály, amit meg kell érteni: a családjog és a bankjog két külön világ. A bíróság felbonthatja a házasságot, és a felek a vagyonmegosztás során megegyezhetnek abban, hogy a jövőben kié lesz a ház és ki fizeti a törlesztőrészletet. Ez a bírósági végzés vagy egymás közötti megállapodás azonban a bankra nézve nem kötelező érvényű. A hitelszerződés a válástól függetlenül pontosan ugyanúgy érvényben marad, ahogyan azt eredetileg aláírták.
Mit lát ebből a bank?
A válás és banki tartozás viszonyában a pénzintézetet kizárólag a hitelszerződés betűje érdekli. Számukra teljesen mindegy, hogy a felek elváltak, ki költözött el az ingatlanból, vagy kinek a nevén maradt a ház. A bank továbbra is két adóst lát, akiktől várja a havi törlesztőrészletek pontos beérkezését.
Egyetemleges felelősség
A legtöbb esetben a házastársak úgynevezett egyetemleges adóstársként írják alá a szerződést (a közös adós válás esetén is közös adós marad). Ez jogilag egyetemleges felelősséget jelent.
Hogy hogyan oszlik meg a hitel váláskor a bank szemében? Sehogyan. Az egyetemleges felelősség miatt a bank bármelyik féltől követelheti a teljes elmaradt összeget. Nem mondhatja az egyik fél, hogy „én a magam 50%-át kifizettem, a többit kérjék a volt páromtól”. A bank afelé a fél felé fog fordulni, akinek a számláján pénzt, vagy a nevén végrehajtható vagyont talál.
Mi történik, ha az egyik fél nem fizet?
Gyakori kérdés, hogy ki fizeti a hitelt válás után. Ideális esetben az, aki a vagyonmegosztás során ezt vállalta. De mi van, ha megszegi a szavát?
Ha a kötelezett volt házastárs nem fizet, a bank a másik félen fogja behajtani a hiteltartozás váláskor fennmaradó részét. Annak a félnek, aki helytállt a volt párja helyett, utólag polgári peres úton (fizetési meghagyással vagy perrel) kell visszakövetelnie a pénzét a nem fizető exétől.
Kivehető-e az egyik fél a hitelből?
A válasz igen, de kizárólag a bank jóváhagyásával. Az adóstárs kiengedése egy új hitelbírálati folyamatot igényel.
A bank megvizsgálja, hogy a bennmaradó fél jövedelme önmagában elegendő-e a törlesztőrészletek fizetésére. Ha a bank úgy ítéli meg, hogy a jövedelem nem bírja el a terhet, a kiengedést megtagadja. Ilyenkor megoldás lehet egy új fizetőképes adóstárs (például egy új élettárs vagy szülő) bevonása, vagy további ingatlanfedezet felajánlása.
Mi lesz a közös ingatlannal?
Egy lakáshitel válás esetén (vagy egy szabad felhasználású jelzáloghitel válás után) szorosan összefügg a fedezetül szolgáló ingatlan sorsával. A feleknek jellemzően három út áll rendelkezésére:
- Ingatlan eladása: közösen eladják a házat, a vételárból végtörlesztik a bankot, a maradék pénzen pedig osztoznak.
- Kivásárlás: Az egyik fél magához váltja a másik tulajdonrészét, és (banki engedéllyel) egyedül viszi tovább a hitelt.
- Közös tulajdon marad: Nem osztják meg a vagyont, mindketten tulajdonosok és adósok maradnak.
Miért veszélyes a szóbeli megállapodás?
A válás utáni hitelfizetésnél különösen kockázatos, ha a felek csak szóban állapodnak meg arról, ki fizeti tovább a kölcsönt. Amíg a bank nem módosítja a szerződést, a másik fél továbbra is ugyanúgy felel a tartozásért, még akkor is, ha már nem lakik az ingatlanban. Ezért érdemes minden vállalást írásban rögzíteni: ki, milyen határidővel, milyen összegben fizet, mi történik késedelem esetén, és milyen lépések szükségesek az adóstárs kiengedéséhez vagy az ingatlan értékesítéséhez.
Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?
A banki ügyintézés megkezdése előtt mindenképpen érdemes ügyvédhez fordulni. Egy jól megírt vagyonmegosztási szerződés nemcsak a bíróság előtt állja meg a helyét, de a bank felé is tiszta helyzetet teremt. Az ügyvéd segít kiszámolni a pontos elszámolási arányokat (például a különvagyon és a közös vagyon arányát az ingatlanban), és olyan garanciákat építhet a szerződésbe, amelyek védik azt a felet is, aki átadja a tulajdonjogát, amíg a bank hivatalosan is ki nem engedi őt a hitelből.