Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy a pokolba kívánta a szomszédját, például azért, mert hajnalban kezdett hozzá a lakásfelújításhoz, késő éjszakáig bömböltette a zenét, a kertben égetett avar füstjétől nem lehetett megmaradni, vagy a kert elhanyagolt állapota miatt már a mi növényeinket is fenyegette a parlagfű invázió. A szomszédokkal kapcsolatos bosszúságok mindennaposak, azonban vannak olyan zavaró tevékenységek is (például egy felújítás), amelyet bizonyos keretek között el kell viselnünk. A szomszédjogokra vonatkozó törvényi rendelkezések igyekeznek minél pontosabban és egyértelműbben szabályozni, hogy mihez van jogunk nekünk és szomszédainknak, és mihez nincs.
Az ingatlanhasználat általános szabályai
Sokan gondolják úgy, hogy a saját lakásukban azt csinálnak, amit akarnak, mert hát „ne szóljon bele senki”, ha azonban a jog hagyná, hogy ez az elv érvényesüljön, az emberek nem tudnának megélni egymás mellett. Ezért a tulajdonosi jogoknak is van egy korlátja, amelyet a törvény így fogalmaz meg:
a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A tulajdonosnak azt a kötelességét, hogy tartózkodjék más, különösen szomszédai szükségtelen megzavarásától, más joggyakorlásának megsértésétől vagy veszélyeztetésétől: szomszédjognak nevezik.
A törvény tehát úgy fogalmaz, hogy csupán a szükségtelen zavarástól kell tartózkodni, ebből pedig egyértelműen következik, hogy létezik olyan zavarás is, amely viszont szükséges – ezt el kell viselnie mindenkinek.
A szükséges zavarás
Az épületben, lakásban végzett felújítás tipikusan olyan zavarás, amelyet a szomszédok kötelesek eltűrni. Természetesen a munkálatok sem végezhetők korlátlanul: társasházakban a társasházi közgyűlési határozatok által megalkotott, minden lakóra kötelező házirend, családi házas övezetekben pedig általában a helyi „csendrendelet” jelenti a korlátját a munkálatok elvégzésének.
A szükséges zavarás másik tipikus példája lehet, ha ez veszélyhelyzet elhárítása, vagy kárenyhítés miatt szükséges. Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, vagy abban kárt okozzanak. Ha például valakinek ég a háza, és a tűzoltók csak úgy tudják megközelíteni a házat, hogy közben átgázolnak valaki másnak a veteményesén, akkor ezt a használatot a veteményes tulajdonosának el kell tűrnie – kártalanításra azonban igényt tarthat.
A harmadik, gyakran előforduló eset a közérdekű használat miatt bekövetkező zavarás. Az ingatlan tulajdonosa ugyanis tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek – a feladataik ellátásához szükséges mértékben – az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
A közérdekű használat jelentheti elektromos vezetékek, telekommunikációs kábelek átvezetését, de ide tartozhat például a csatornázási munkák miatt a telek egy részének használata is. Ha ez a használat olyan mértéket ér el, amely miatt az ingatlan már nem használható vagy értéke jelentősen csökken, a tulajdonos kérheti az ingatlan kisajátítását. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos követelheti, hogy az az állami vagy önkormányzati szerv, amely megrendelte a közérdekű munkákat, vásárolja meg az ingatlanát – természetesen piaci áron.
A szükségtelen zavarás
Természetesen ahogyan nem lehetséges teljeskörűen felsorolni, mi minősülhet szükséges zavarásnak (hiszen a törvény is csupán példákat ismertet), úgy nem lehet a szükségtelen zavarás valamennyi esetét sem felsorolni. Ezért nézzünk csak néhány tipikus példát:
- Építkezés
A tulajdonosnak építkezése során is figyelemmel kell lenni mások érdekeire. Az a körülmény, hogy az építésügyi hatóság építési engedélyt adott, önmagában nem jelenti azt, hogy az építkezés egyúttal a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak jogait sem sértheti. Az építésügyi hatóság ugyanis az engedély megadásakor csupán városrendezési és építési szempontból bírálja el, hogy az engedélyben a megjelölt módon építkezhet-e az engedélyt kérő. A telektulajdonost ezenfelül terheli az a kötelezettség, hogy mások szükségtelen zavarásától, jogaik gyakorlásának veszélyeztetésétől tartózkodjék.
Így a kilátástól való megfosztás és az árnyékolás miatt a szomszédot kártérítés illeti meg, feltéve, hogy a szükséges mértéket meghaladja a zavarás. Városban az építkezésre kijelölt helyen történő telek beépítésével szükségképpen velejár a kilátásból való megfosztás vagy az árnyékolás, ez önmagában – ha az építkező úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható – kártérítési igényt nem keletkeztet. Nem ez a helyzet, ha az ingatlan fekvését dominánsan a kilátást biztosító építkezés lehetősége határozza meg. Így például a Balatonra nyíló kilátás védelmét is tekintetbe kell venni a part körüli építkezésnél. A hegyvidék magaslati és lejtős részein való épület elhelyezésénél a magasság megállapításánál és az épületek tömegelosztásánál figyelembe kell venni a szomszédos és szemközt lévő ingatlanok kilátásnak megóvását. Ennek megsértése – akkor is, ha az építkezés az illető államigazgatási szerv engedélye alapján történt – kártérítési felelősséget hoz létre a szomszéddal, illetve a szemben lévő telek tulajdonosával szemben.
- Közcélú létesítmények
A fentiekben már szó volt a közérdekű használatról, amelyet a tulajdonosok tűrni kötelesek. Bizonyos esetekben azonban a közérdekű létesítmények elhelyezése nem a megfelelő körültekintés mellett történik, ez pedig megalapozhatja az ingatlantulajdonosok kártérítési követelését.
A bíróság például megállapította egy helyi önkormányzat kártérítési felelősségét, mivel az önkormányzati döntések következményekét az utakon megnövekedett a forgalom, amely a környező ingatlanok értékcsökkenését eredményezte. Úgyszintén kártérítésre kötelezte a bíróság a közút kezelőjét is, amely elmulasztotta a sebességkorlátozó táblák elhelyezését, illetve más intézkedések megtételét, és emiatt egy ingatlanban az előtte zajló közlekedés miatt kár keletkezett.
A bíróság szükségtelen zavarást állapított meg abban az esetben is, amikor egy fémszerkezetű mobil-átjátszótorony elhelyezése nem a megfelelő körültekintés mellett történt. A torony ugyanis egyes lakóingatlanokhoz túlságosan közel esett, emiatt pedig olyan zajhatás érvényesült, amelyet a tulajdonosok már nem tudtak elviselni.
- Vendéglátó egységek
Különösen városok központi helyein élők számára jelenthet kellemetlenséget, amikor a közelben új, éjszaka is üzemelő vendéglátó egység nyílik. Az éjszakai szórakozóhelyekkel természetesen együtt jár egy bizonyos zajszint, az üzemeltetőnek azonban mindent meg kell tennie ennek csökkentésére. A bíróság ezért megállapította annak a vendéglátó egységnek a kártérítési felelősségét, amely nem rendelkezett megfelelő zaj- és hangszigeteléssel.
A vendéglátó egységek másik nagy hibája, hogy különösen a felette lévő lakásban élők sokszor kellemetlen szagokkal szembesülnek. Ez a tény szintén megalapozhatja az étterem kártérítési felelősségét, hiszen az étteremtulajdonos kötelessége a helyiség megfelelő levegőztetéséről, a szagok elszívásáról gondoskodni.
Mit tehetünk a szükségtelen zavarás ellen?
Ha a fentiek alapján úgy érezzük, hogy a szomszéd túllépte azt a határt, amelyet még kötelesek vagyunk elviselni, több lehetőség közül is választhatunk, ha jogi útra kívánjuk terelni az ügyet. Az első lehetőség a jegyző előtt megindítandó birtokvédelmi eljárás, amely viszonylag gyors megoldást ígér, azonban ilyen esetben lehetőség van arra, hogy a másik fél a határozatot bíróság előtt megtámadja, tehát korántsem biztos, hogy a jegyzői döntés végleges lesz.
A birtokvédelmi eljárást egy formanyomtatvány megfelelő kitöltésével és benyújtásával kell megindítani. A formanyomtatvány minden önkormányzat honlapjáról letölthető. A kérelemhez bizonyítékokat is lehet csatolni, ha tudunk, vagy kérhetjük, hogy az elmondottakról a jegyző személyesen, szemle útján győződjön meg. Az eljárásért 3.000,- Ft illetéket kell fizetni. A birtokvédelmi pert természetesen közvetlenül a bíróság előtt is megindíthatjuk, nem muszáj a jegyzői eljárást választani.
A másik jogvédelmi lehetőség, ha a fenti szomszédjogi szabályokra hivatkozással indítunk polgári peres eljárást, és kártérítést követelünk a zavaró szomszédtól. Ilyen esetben nekünk kell bizonyítani azt, hogy az általunk kifogásolt zavarás már a szükséges mértéket túllépi, továbbá igazolnunk kell a bekövetkezett kár mértékét. A bíróság ezekben a perekben legtöbbször szakértőt rendel ki, aki megállapítja a zavarás szükséges és szükségtelen mértékét – a szakértő költségével, mivel azt nekünk kell előlegezni, mindenképpen számolni kell.
Ha szomszédunkkal közös utat használunk, vagy más közös létesítményeket tartunk fenn (például vízelvezető árok, fák, más növények, kerítés stb.) érdemes ezek használatát szerződéssel rendezni. A használati szerződés ugyanis a legjobb módja a későbbi viták elkerülésének. Egy ilyen szerződésben a szomszédok megállapodhatnak arról, hogy ki és hogyan tartja karban a közös létesítményt, hogyan viselik a költségeket, illetve hogyan osztják meg a használatot.
A szomszédjogi szabályok tehát az emberek békés egymás mellett élését hivatottak elősegíteni, aki pedig az alkalmazkodásra nem képes, arra szigorú szankciók várhatnak. Ha úgy érezzük, nincs más megoldás, csak jogi úton tudjuk megvédeni magunkat, mindenképpen vegyük igénybe egy szakértő ügyvéd segítségét.
A birtokvédelmi szolgáltatásunk alatt részletesen olvashat ezen eljárásunkról. Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda várja a megkeresését!
Nem biztos benne, hogy megfelelően jár el a szomszédja? A jogi tanácsadás alkalmával Mi minden kérdésére választ adunk!
