Speciális, szigorúbb szabályok, és hosszú hatósági procedúra vár arra, aki manapság termőföldet akar venni. Kivétel ez alól, ha valaki közeli hozzátartozójával szerződik: ekkor ugyanis nincs elővásárlási jog, nincs hatósági jóváhagyás, és egyenesági rokonok esetén még illetéket sem kell fizetni. Ha azonban az általunk kiszemelt telek a földforgalmi törvény hatálya alá tartozik, még akkor is, ha látszólag semmilyen mezőgazdasági tevékenység nem folyik rajta, nem árt felkészülnünk arra, hogy bonyolult és hosszú adásvételi folyamat vár ránk.
Mi minősül termőföldnek
A termőföldek átruházására vonatkozó speciális szabályokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, tehát a Földtörvény szabályozza részletesen. A törvény határozza meg a termőföldek fogalmát is, a következők szerint: „a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.”
Azt, hogy az általunk kiszemelt ingatlan termőföldnek minősül-e, legegyszerűbben a tulajdoni lapról tudhatjuk meg. Ha az ingatlan külterület vagy zártkert, már gyanakodhatunk. Az ingatlanok tulajdoni lapjának első oldalán, az I. részben találhatók az ingatlan adatai, itt tüntetik fel az ingatlan megnevezését is. Ha a megnevezésben szerepel a „kivett” szó, az jó jel, mert ez azt jelenti, hogy mezőgazdasági művelés alól kivett terület. Ha pedig az ingatlan megnevezésénél nem szerepel a kivett szó, helyette azt látjuk, hogy szántó, rét, kert legelő stb., akkor sajnos termőfölddel van dolgunk.
Nagyon fontos tudni, hogy a zártkertnek minősített földterületek is a földforgalmi törvény hatálya alá tartoznak. A zártkerti területek legtöbbször hétvégi házak, nyaralók, amelyek a település belterületén kívül találhatók, ennek ellenére csak a földtörvény szerint lehet őket értékesíteni. Korábban lehetőség volt arra, hogy a tulajdonos kivetesse a zártkertjét a földforgalmi törvény hatálya alól, ezt 2017. december 31. napjáig lehetett megtenni. Ha tehát a tulajdoni lapon kivett zártkertként szerepel egy ingatlan, akkor szerencsénk van. Ha ez nem történt meg, már nincs is rá lehetőség, tehát követnünk kell a Földtörvény előírásait.
Mennyiségi korlátozások
A termőföldek átruházása esetén a törvény szabályozza azt is, hogy mekkora nagyságú földterület kerülhet a birtokunkba. Ha nem vagyunk földművesek, maximum egy hektár nagyságú földterülettel rendelkezhetünk, ami azt jelenti, hogy a már meglévő, illetve a megszerezni kívánt földterület együttes nagysága nem haladhatja meg az egy hektárt. Van azonban egy kivétel: ha közeli hozzátartozónk ruházza át ránk a termőföld tulajdonjogát, akkor átléphetjük az egy hektáros határt, három hektárnál többet azonban ekkor sem szerezhetünk.
Jó, ha tudjuk, hogy Magyarországon nem mindenki jogosult termőföldet vásárolni. Csak magyar állampolgárok, illetve az uniós országok állampolgárai vásárolhatnak földet, de más külföldi országból származók, vagy külföldi állam például nem.
Kötelező formaiságok
A termőföldek adásvételére ugyanúgy érvényesek a más ingatlanok adásvételénél irányadó formai szabályok: tehát ezt a szerződést is csak ügyvéd vagy közjegyző készítheti, minden oldalt alá kell írni, az ügyvédnek szárazbélyegzővel kell ellátni, stb. Speciális szabály azonban a termőföldeknél, hogy itt a szerződésből egy példánynak úgynevezett biztonsági okmányon kell elkészülnie. Laikusként csak annyit kell látnunk, hogy a szerződésből egy példányt vízjellel és más különböző biztonsági elemekkel ellátott zöld papíron írunk alá. Ha ez megvan, akkor a formaiságok rendben vannak.
Kötelező nyilatkozatok az adásvételi szerződésben
A kötelező formaiságok mellett a jogszabály kötelező tartalmi elemeket is előír, a termőföldek védelme érdekében ugyanis az új tulajdonosnak bizonyos kötelezettségeket kell vállalnia, és erre vonatkozóan nyilatkozatot kell tennie.
Elsőként a vevőnek az adásvételi szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalni kell, hogy a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig a termőföldet nem hasznosítja más célra.
Nyilatkozni kell továbbá arról is, hogy a vevő nem halmozott fel földhasználati díjtartozást (ez akkor lehet érdekes, ha valaki korábban nem tulajdonosként, hanem használóként birtokolt termőföldet, és ennek ellenértékét a tulajdonosnak nem fizette meg). A vevőnek emellett az adásvételi szerződésben ki kell jelentenie azt is, hogy a szerződéskötést megelőző 5 éven belül nem állapították meg vele szemben, hogy a szerzési korlátok megkerülésére irányuló jogügyletet kötött. Nyilatkozni kell természetesen arról is, hogy az adásvételi szerződéssel megszerezni kívánt földterület, és a vevő által korábban már megszerzett földek együttes nagysága nem haladja meg a törvényi határt (az egy hektárt).
Elővásárlási jog
A termőföldek adásvétele azért különösen problémás, mert a jogszabály széles körben biztosít elővásárlási jogot egyes személyeknek, és ha valaki ezzel élni kíván, az eredeti vevő számára meghiúsul az ügylet. Ezért semmiképpen nem javasolt az adásvételi szerződés megkötésekor a teljes vételárat is megfizetni, hiszen egy elővásárlásra jogosult fellépése esetén kellemetlen helyzetbe kerülhetünk. Foglaló átadására is leginkább azt lehet javasolni – amennyiben ez mindkét fél számára elfogadható – hogy annak teljesítése ügyvédi letétbe történjen, így ha az adásvétel mégsem megy teljesedésbe, innen könnyű visszaszerezni a már letett pénzünket.
Az elővásárlásra jogosultak körét, illetve azok sorrendjét a Földtörvény határozza meg. Fontos tudni, hogy elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók közötti adásvétel esetén, a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel, valamint a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adásvétel esetén.
De hogyan szereznek tudomást az elővásárlásra jogosultak az adásvételről? A szerződéskötést követően azt 8 napon belül be kell nyújtani a terület fekvése szerint illetékes jegyzőhöz, aki a szerződést a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 60 napra kifüggeszti. Ez idő alatt aki arra jár, megtekintheti a szerződéses feltételeket (a felek személyes adatait azonban természetesen nem) és eldöntheti, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával, vagy sem. A 60 napos határidő lejártától számított 8 napon belül a jegyző a beérkezett ajánlatokat (ha vannak) és a szerződést megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek (a földhivatalnak) jóváhagyás céljából.
Hatósági jóváhagyás
Ha tehát megfutottuk a kötelező kört a jegyzőnél, és szerencsénk volt, mert senki sem akart élni az elővásárlási jogával, még hátravan a hatósági jóváhagyás beszerzése is. A jóváhagyást a földhivatal adja ki, amelyhez beszerzi az illetékes helyi földbizottság állásfoglalását is. A helyi földbizottság az adásvételi szerződést a törvényben meghatározott szempontok szerint mérlegeli, amelyek között ilyenek szerepelnek például, hogy a szerződés alkalmas-e a szerzési korlátok megkerülésére, létrejöhet-e olyan helyzet, amelynek eredményeként az új tulajdonos később visszaélésszerűen gyakorolhatja az elővásárlási jogát, illetve a vételár a föld forgalmi értékével arányban áll-e.
Ha a földbizottság állásfoglalása kedvező, a mezőgazdasági igazgatási szerv megadja a jóváhagyást, és záradékot vezet rá a szerződésre, amely alapján végre bejegyzik a vevő tulajdonjogát.
A fenti procedúra sajnos nem egyszerű, és jó esetben is legalább fél évig tart, mire a vevő végre kezében tarthatja a tulajdonjoga bejegyzéséről szóló határozatot. Ezzel természetesen senkit nem akarunk eltántorítani attól, hogy termőföldet vegyen, de hasznos tudni, hogy ha ilyen ingatlant vásárolunk, számítsunk arra, hogy a bürokrácia malmai lassan őrölnek.
Ajándékozás
Az adásvételnél sokkal egyszerűbb, ha ajándékozás útján szerzünk termőföldet, ez a lehetőség azonban csak korlátozottan vehető igénybe. A Földtörvény szerint ugyanis föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni. Ha viszont ajándékozunk, nincs elővásárlási jog, és hatósági jóváhagyásra sincs szükség.
***
Sok türelemre és kitartásra van tehát szüksége annak, aki termőföldet akar vásárolni, azonban nem olyan lehetetlen küldetés ez, mint amilyennek elsőre tűnik. Fontos, hogy termőföld adásvételben jártas ügyvédet válasszunk, ugyanis a hibás vagy hiányos szerződés hónapokkal hosszabbíthatja meg a folyamatot.
