Általános tapasztalat, hogy ha valaki vagyon elleni bűncselekmény sértettjévé válik, általában megteszi a feljelentést, majd ezután sokszor évekig semmit sem tud az általa indított eljárásról, arról, hogy egyáltalán elkapták-e a bűnöst, majd jó esetben évek múltával a bíróság arról értesíti, hogy az elkövetőt elítélte, és az eljárás lezárult. A bűnös elítélése azonban önmagában nem jelent megoldást a sértettek számára, hiszen a legtöbben nem, vagy nem csupán azért tesznek feljelentést, hogy az elkövető tette példás büntetést nyerjen, hanem legfőképpen azzal a céllal, mert bíznak abban, hogy ha megtalálják az elkövetőt, akkor az általuk elszenvedett kár is megtérül. Sokan nem tudják, hogy a kártérítési igény büntetőeljárásban is érvényesíthető, nem kell a jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet követően még egy külön polgári pert is indítani ahhoz, hogy a bíróság az elkövetőt a sértettet ért kár megtérítésére kötelezze. Erre szolgál ugyanis a polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárásban, amelynek ha a büntető bíróság helyt ad, a jogerős ítéletet követően rögtön megindulhat a végrehajtás az elkövetővel szemben.
A polgári jogi igény fogalma
A polgári jogi igény fogalmát a büntetőeljárási törvény határozza meg. Eszerint a büntetőeljárásban polgári jogi igényként az a kártérítésre vagy dolog kiadására, pénz fizetésére irányuló követelés érvényesíthető, amely a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen következtében keletkezett.
A polgári jogi igény érvényesítését a büntetőeljárásban tehát egy nagyon egyszerű példával szemléltetve a következőképpen kell elképzelni: ha ellopnak tőlünk 100.000,- Ft-ot, az a mi kárunk, tehát a lopást elkövető személlyel szemben a követelésünk a 100.000,- Ft visszafizetése. A követelésünk érvényesítésére polgári pert is indíthatunk, ha sejtjük, hogy ki volt a lopás elkövetője, azonban a polgári perben nekünk, mint felpereseknek kell bebizonyítanunk, hogy valóban az lopta el a pénzünket, akit mi bepereltünk – ha a bizonyítás sikeres, a tolvajt a bíróság kötelezi az ellopott 100.000,- Ft visszafizetésére. Ha azonban nem tudjuk bizonyítani az állításunkat, pervesztesek leszünk. Ezzel szemben a büntetőeljárásban csak annyit kell tennünk, hogy lopás miatt feljelentést teszünk – a bizonyítást, a vádemelést és az elítélést elvégzik helyettünk a büntető hatóságok és a bíróság. Ha a feljelentés mellett a polgári jogi igényünket – azaz a követelésünket az ellopott 100.000,- Ft visszafizetése iránt – is bejelentettük, akkor, ha a tolvajt elítélik, a bíróság egyúttal kötelezni fogja a 100.000,- Ft megfizetésére is. Ez tehát egy sokkal egyszerűbb megoldás: nem kell megvárnunk a polgári per megindításával a büntetőeljárás végét (tehát azt, hogy az elkövető személye bizonyított legyen), és nem nekünk kell bizonyítanunk az állításunkat. A büntetőbíróságnak a 100.000,- Ft visszafizetését elrendelő (tehát a polgári jogi igényt elbíráló) ítélete pedig közvetlenül végrehajtható.
Milyen bűncselekményeknél kerülhet szóba?
Ahogyan arra már a bevezetőben utaltunk, leginkább vagyon elleni bűncselekmények esetén lenne értelme a polgári jogi igény bejelentésének, azonban sokan nem ismerik ezt az eljárást, vagy nem tudják, mit is kellene mondaniuk a rendőrségnek, hogyan is kellene érvényesíteniük a jogaikat. A gyakorlatban leginkább lopás és csalás esetén szoktuk javasolni ügyfeleinknek, hogy a feljelentés mellett terjesszék elő polgári jogi igényüket is.
De mit is jelentenek pontosan a felsorolt bűncselekmények? A lopás fogalmát talán mindenki ismeri: valaki elvesz valamit valaki mástól, egy olyan dolgot, ami nem az övé. A törvény ezt úgy fogalmazza meg, hogy lopást követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Fontos tehát, hogy aki véletlenül vagy tévedésből vesz el valamit mástól, az nem követ el lopást, hiszen hiányzik a jogtalan eltulajdonítási szándéka.
A csalás pontos fogalma már kevésbé ismert a hétköznapi gondolkodásban. Azt mindenki tudja, hogy a csaláshoz szükséges az „átverés”, ez azonban önmagában még kevés ahhoz, hogy bűncselekmény legyen. A büntető törvénykönyv szerint csalást követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. A bűncselekmény megállapításához tehát az szükséges, hogy valaki jogtalan haszonszerzés (azaz a maga javára valamilyen anyagi előny megszerzése) érdekében verjen át valakit, az átverés pedig sikeres legyen, tehát annak eredményeként kár keletkezzen. Csalást követ el például, aki egy nem létező cég kedvező befektetési csomagjait ajánlja, például a nála befektetett pénzekért 50%-os kamatot ígér, azonban ebből végül semmi sem valósul meg, és a pénz is eltűnik. Akinek azonban eleinte tényleg szándékában áll a nála befektetett pénzekért 50%-os kamatot fizetni, és erre reális lehetősége is van, azonban később mégsem tud teljesíteni, az nem követ el csalást, hiszen hiányzik a jogtalan haszonszerzési cél és nincs megtévesztés sem – holott a végeredmény ugyanaz: a befektetett pénz elveszik. Éppen ezért, ha valamilyen kár ér minket, nem mindig egyszerű eldönteni, hogy valóban bűncselekményt követtek-e el ellenünk, és érdemes feljelentést tenni, vagy a jogérvényesítés más útját kell választani. Ehhez nyújthat segítséget egy gazdasági büntetőjogban jártas ügyvéd, aki tanácsot ad a feljelentéssel kapcsolatban, és végigkíséri a büntetőeljárás folyamatát is.
Miért hasznos a sértetti képviselet?
Ahogyan arra fentebb utaltunk, nem mindig egyszerű eldönteni, hogy valóban bűncselekményt követtek-e el velünk szemben, ami miatt érdemes feljelentést tenni, vagy az illetőt „csupán be kell perelni” a polgári bíróság előtt. Az ügyvédi konzultáció során mindenképpen választ kaphatunk erre a kérdésre, és ha ennek eredményeként a büntető vonalon indulunk el, az első lépés a feljelentés megtétele. Legjobb, ha ezt is az ügyvédre bízzuk, hiszen sajnos tapasztalat, hogy a nem ügyvéd által benyújtott feljelentéseket a hatóságok kevésbé kezelik komolyan, illetve előfordul, hogy ezekben sokáig nem történik előrelépés. Az ügyvéd által készített feljelentés emellett a hatóságok számára is hasznos, mivel pontosan leírja a tényállást, és azt, hogy milyen bűncselekmény felderítésére helyezzék a hangsúlyt a nyomozás során, illetve merre induljanak el a bizonyítékok felkutatása érdekében.
A feljelentés benyújtását követően sem szabad azonban „elengedni az ügyet”, hiszen a büntetőeljárás nyomon követésével lehetőségünk van a megfelelő időben indítványokat tenni, ezáltal gyorsíthatjuk is az eljárást, illetve szükség esetén a nyomozást a megfelelő irányba terelhetjük. Ennek leghatékonyabb módja, ha ügyvédünket nem csupán a feljelentés elkészítésével bízzuk meg, hanem arra kérjük, hogy képviselje sértetti jogainkat a büntetőeljárás teljes tartama alatt.
A sértetti képviselőként eljáró ügyvéd részt vehet a sértett tanúkihallgatásán, ennek során tájékoztathatja a sértettet a jogairól, és ügyel azok védelmére. Emellett rendszeres tájékoztatást kérhet a nyomozás állásáról, részt vehet más eljárási cselekményeken is (például szemlén, bizonyítási kísérleten stb.), másolatot kaphat az esetlegesen elkészülő szakvéleményből, továbbá megteheti azokat az indítványokat és észrevételeket, amelyek előrébb viszik a nyomozást, és a sértett érdekét szolgálják. Nem utolsósorban pedig a sértetti képviseletet ellátó ügyvéd segít megfogalmazni és érvényre juttatni a sértett polgári jogi igényét, például azzal, hogy indítványozza a gyanúsított vagyonának zár alá vételét, szükség esetén a zár alá vehető vagyon feltárásával. Ha pedig a büntetőeljárás már a bírósági szakba érkezik, a sértetti képviselő részt vesz a bírósági tárgyalásokon, ennek során kérdéseket intézhet a vádlotthoz és a tanúkhoz, továbbá minden szükséges indítványt és észrevételt megtehet annak érdekében, hogy a polgári jogi igényt a bíróság végül kedvezően bírálja el. A jogerős ítéletet követően pedig a sértetti képviselő továbbra is kezében tarthatja az ügyet azzal, hogy segít megindítani a végrehajtást a polgári jogi igény alapján, a bűncselekmény elkövetőjével szemben.
Ha tehát van sértetti képviselőnk, biztosak lehetünk abban, hogy mindig lesz információnk arról, hogy áll éppen a büntetőeljárás – a nyomozóhatóságok ugyanis hivatalból nem küldenek tájékoztatást a sértettnek arról, hogy éppen milyen nyomozási cselekményt végeznek, és mikorra várható valamilyen érdemi előrelépés az ügyben. A sértetti képviselő azonban nyomon követi az ügyet, szükség esetén indítványt nyújt be az eljárás gyorsítása érdekében, ha pedig a nyomozásban olyan határozat születik, amely a sértett érdekeivel ellentétes, panaszt nyújthat be. A tárgyalásokon való részvétellel pedig a sértetti képviselő ügyel arra, hogy a polgári jogi igényről való döntésről a bíróság ne feledkezzen el, és azt az ítéletben a sértett érdekeinek megfelelően bírálja el.
***
A polgári jogi igény előterjesztése egy büntetőeljárás során tehát sokszor nagyon hasznos jogérvényesítési lehetőség, hiszen jelentősen csökkentheti a követelésünk érvényesítéséhez szükséges időt. Fontos tudni, hogy a polgári igény előterjesztésére nem csupán a feljelentés megtételekor, hanem – a vonatkozó jogszabály által meghatározott keretek között – később is sor kerülhet, tehát ha folyamatban lévő büntetőügyben sértettek vagyunk, érdemes figyelembe venni a jogérvényesítés ezen módját is. Ha pedig már lezárult a büntetőügy, és az elkövetőt elítélték, akkor sem szabad veszni hagyni a követelést – ebben az esetben polgári perben előterjesztett kártérítési igény lehet a megoldás. Bármerre is indulunk el azonban, mindenképpen hasznos, ha az eljárások megindítása előtt ügyvédi szakvéleményt kérünk, hogy az érdekeinknek leginkább megfelelő megoldást választhassuk.
