SIKKASZTÁS

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

A mindennapi életben is találkozhatunk a sikkasztás fogalmával akár már egészen hétköznapi esetekben is. Például amikor csupán szívességet kérünk a szomszédunktól, hogy fizesse be az általunk átadott készpénzből a számláinkat a postán vagy megkérjük egy barátunkat, aki egy elektronikai szaküzletben dolgozik, hogy vegyen nekünk egy TV készüléket és e célból adjuk át neki a TV vételárát. Amennyiben a szomszédunk vagy a barátunk nem az általunk megjelölt célra fordítja a pénzünket, hanem például magának vesz meg valamit vagy akár a saját tartozását egyenlíti ki abból az összegből, a szomszédunk/barátunk megvalósítja a sikkasztás büntetőjogi tényállását. A sikkasztás egy vagyoni elleni bűncselekmény, illetve – az elkövetett értékre és egyes tényezőkre tekintettel – szabálysértés. Laikusként könnyen összetéveszthető más vagyon elleni bűncselekményekkel abból kifolyólag, hogy azokkal sok hasonlóságot mutat és olykor csak egy-egy tényező alapján tudunk két bűncselekmény között különbséget tenni. Ennek okán fontosnak tartjuk kiemelni, hogy pontosan mikor is beszélhetünk sikkasztásról és az miben is különbözik például a lopástól vagy a csalástól. Cikkünkben arra szeretnénk rávilágítani, hogy milyen esetekben tehetünk feljelentést, ha úgy érezzük sikkasztás bűncselekményének estünk áldozatául.

 

A sikkasztás fogalma:

 

Először tisztázzuk, hogy mikor is valósul meg sikkasztás. A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 372. §-a úgy rendelkezik, hogy „aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.” Láthatjuk, hogy sikkasztást alapvetően tehát csak olyan idegen, ingó és értékkel rendelkező dologra lehet elkövetni, amelyet az elkövetőre kifejezetten rábíztak. A rábízás lesz az a lényeges tényállási elem, amely megkülönbözteti majd a sikkasztást a lopástól.

 

De mit is értünk rábízás alatt?

 

Rábízás esetén az adott idegen dolog jogszerűen kerül az elkövető birtokába. A fent említett példánál maradva a barátomnak adott vételár összege jogszerűen került hozzá, hiszen bíztam benne, ezért önkéntesen és személyesen én adtam át neki a pénzt, nem pedig ő vette el azt a tudtom és akaratom nélkül. Voltaképpen bármilyen aktus megfelelhet a rábízás fogalmának, így például sikkasztást követhet el az a vállalkozó is, aki a vállalkozási szerződés alapján a megrendelő tulajdonát képező, de vállalkozó birtokába került munkaeszközöket hazaviszi és harmadik személynek értékesíti. Annak sincs jelentősége, hogy a rábízás írásban vagy szóban történik-e meg, hogy milyen időtartamra szólt, illetve az sem számít, hogy az elkövető és a sértett között volt-e bármilyen kapcsolat korábban. Így például, ha megkérek egy idegent, hogy vigyázzon a táskámra a könyvtárban, amíg én elmegyek mosdóba, majd mire visszatérek azt látom, hogy eltűnt a telefonom és a pénztárcám, nem lopás, hanem sikkasztás valósult meg.

 

Sikkasztás csak az elkövető szempontjából idegen dologra követhető el, tehát a dolog tulajdonosa, résztulajdonosa nem lehet a sikkasztás elkövetője. E körben kiemelnénk azt a korántsem szokatlan és ismeretlen gyakorlatot, amikor egy cég ügyvezetője vesz le bizonyos összegeket a cég számlájáról és használja azt magáncélra. Fontos leszögeznünk, hogy egy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona elkülönül az alapító és a tagok vagyonától, ennek okán egy ügyvezető fent említett magatartása lefedi a sikkasztás törvényi tényállását akkor is, ha ő egyben a társaság egyik tagja, tulajdonosa.

 

Eltulajdonítás vagy sajátjaként rendelkezés?

 

Azt már tudjuk, hogy csak a másra rábízott idegen dolog vonatkozásában követhető el sikkasztás, azonban lényeges tisztázni azt is, hogy az elkövetőnek pontosan milyen magatartása fedi le a törvényben előírt „jogtalan eltulajdonítást”, valamint a „dologgal való sajátjaként rendelkezést”.

 

  • Az eltulajdonítás során nem elegendő – mint a lopásnál – az eltulajdonítási célzat, hanem a jogosultat a tulajdonjogának gyakorlásából ténylegesen ki kell zárni. Tehát az elkövetőnek a külvilág felé úgy kell viselkednie, mintha ő lenne az igazi tulajdonos, megszüntetve ezzel a tényleges tulajdoni állapotot. Klasszikus példa, ha az elkövető elidegeníti a rábízott dolgot, tehát például a fuvarozó úgy tesz, mintha a fuvarozási szerződés alapján birtokába került áru a sajátja lenne és azt eladja másnak. Sikkasztás megvalósulhat úgy is, hogy például a kivitelező a megrendelő tulajdonát képező vezetékeket beépíti a saját házába vagy tagadja, hogy az idegen dolog a birtokában lenne. Itt megjegyeznénk, hogy amennyiben csak a visszaadást tagadja meg a másik fél, úgy annak kizárólag polgári jogi relevanciája lesz.
  • A sajátjaként rendelkezés esetén pedig arról van szó, hogy az elkövető nem zárja ki a tulajdonost, azonban időlegesen olyan magatartást tanúsít, amelyre csak a tulajdonos lenne jogosult. Ilyen például, ha az elkövető harmadik személynek bérbeadja az általa lízingelt autót.

 

Fontos kiemelnünk, hogy sikkasztás esetén nem kell, hogy kárt okozzanak nekünk, az már az eltulajdonítással vagy a sajátjaként rendelkezéssel is megvalósul.

 

Speciális szabályok rábízott pénzösszeg esetén

 

Helyettesíthető dolgok, mint például a pénz esetében az elkövetőre bízott idegen pénznek a saját pénz közé keverése, és abból saját célra történő kiadása nem valósít meg sikkasztást, ha az illető azt bármikor vissza tudja adni. Amennyiben viszont a jogviszony olyan, amely előírja a pénz elkülönített vagy célhoz kötött kezelését, akkor pontosan ugyanazt kell visszaadni. Erre a legtipikusabb példa a pénztárgép kezelésére vonatkozó megbízás. Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatjuk meg ezt az esetkört, hogy például Anna, mint pénztáros dolgozik egy áruházban és a megbízási jogviszonya alapján a rábízott összegből csak a megbízója által meghatározott módon és esetben fizethet. Ilyen például, ha visszajárót kell adnia a vásárlónak, akkor Anna természetesen fizethet a pénztárgépben lévő összegből. Sikkasztást valósít meg azonban Anna, ha a rábízott pénztárgépben lévő pénzből bármilyen saját célból kivesz egy bizonyos összeget. Ekkor még abban az esetben is sikkasztást követ el, ha azt később vissza akarja és tudja is fizetni, tehát egyáltalán nem vezérelte haszonszerzési célzat. Sikkasztás történik, hiszen Anna jogviszonya előírta a pénz célhoz kötött kezelését.

 

 Elhatárolások más bűncselekményektől

 

  • Lopás vagy sikkasztás?

Lopás esetén az elkövető birtokába jogtalanul került az idegen dolog, míg sikkasztás esetén jogszerűen. Tegyük fel, hogy egy étteremben az egyik vendég zsebreteszi az asztalon lévő telefonomat – azaz azt jogtalanul eltulajdonítja, – akkor lopásról beszélhetünk. Míg, ha egy ismerősöm telefonja lemerült, ezért kölcsönkéri az enyémet egy hívás erejéig és én azt odaadom, majd ő azt elrakja és később tagadja, hogy azt még nem adta vissza nekem, akkor sikkasztásról van szó.

 

  • Csalás vagy sikkasztás?

Csalás esetében nem beszélhetünk rábízásról, hiszen ilyenkor az idegen dolog úgy kerül az elkövető birtokába, hogy a sértetettet tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja, illetve tényállási elem a kár okozása. Sikkasztás esetén nem szükséges, hogy kára keletkezzen a sértettnek, azonban a csalás megállapításának elengedhetetlen feltétele, hogy az elkövető a magatartásával kárt okozzon a sértettnek.

 

  • Hűtlen kezelés vagy sikkasztás?

Talán ez a két bűncselekmény hasonlít a leginkább egymásra, hiszen mindkettő kizárólag az elkövetőre rábízott idegen dolog vonatkozásában követhető el. Ami alapján különbséget tudunk tenni az az, hogy hűtlen kezelés esetén az elkövetőt kifejezetten idegen vagyon kezelésével bíztak meg és ő az ebből folyó kötelességének megszegésével okozott a sértettnek vagyoni hátrányt.

 

Végezetül kiemelnénk, hogy amint azt láthatjuk, a sikkasztás egy rendkívül komplex vagyon elleni bűncselekmény, amelynek megállapítása nem is olyan egyszerű és egyértelmű, különösképpen a rábízott pénzösszegre vonatkozó speciális szabályok miatt, illetve könnyen összetéveszthető a fent említett bűncselekményekkel is. Sajnos sok esetben elmondható, hogy egy hozzánk közel álló személy követi el, akiben bíztunk, ezért például nincs írásbeli szerződés, amivel könnyen tudnám bizonyítani az igazamat. Amennyiben úgy érzi, hogy Ön sikkasztás elkövetésének a sértettje, úgy mindenképpen ajánljuk, hogy kérje a gazdasági és büntetőjog terén jártas ügyvéd közreműködését, aki az eset összes körülményének tisztázását követően szakszerű segítséget tud Önnek nyújtani a büntetőjog

útvesztőiben.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest