Évről évre nő azoknak a külföldi turistáknak a száma, akik hazánkba látogatnak egy hosszabb vagy rövidebb vakáció erejéig. Sokan vannak, akik itt tartózkodásuk idejére nem szállodában vagy apartmanban szeretnének megszállni, hanem valami olcsóbb, de mégis kényelmes, és a nevezetességek szempontjából frekventált területen lévő szálláshelyet keresnek. Ezt az igényt igyekszik kielégíteni a hazánkban is egyre népszerűbb Airbnb szolgáltatás, amelyben magánszemélyek adhatják ki éppen nem használt, vagy kifejezetten e célra vásárolt lakásaikat rövid időre a turistáknak. Az utóbbi években nálunk is megnövekedett azoknak a száma, akik kifejezetten Airbnb szolgáltatás céljára vásárolnak ingatlanokat, hiszen például Budapesten egész évben jelentős a turistaforgalom, így a rövid távú lakáskiadás kiszámítható és biztos bevételnek tűnik. Az alábbiakban sorra vesszük a legfontosabb szabályokat, amelyeket feltétlenül tudni kell annak, aki belevágna a vendégfogadási célú lakáskiadásba.
De mi is pontosan az AirBnb?
Az airbnb (eredeti nevén: AirBed & Breakfast) egy online foglalási rendszer, melyben magánszemélyek adhatnak ki szobákat vagy egész lakásokat rövidebb időszakokra – jellemzően néhány napra vagy pár hétre. Az airbnb.com weboldal a booking.com-hoz hasonlóan működik: aki lakást akar kiadni, felregisztrál a honlapra, aki keres, az pedig a honlap közvetítésével egyszerűen megtalálhatja a neki való szálláshelyet. A honlapon értékelni is lehet a szállásadókat és a vendégeket is, a szállás díja pedig az oldal közvetítésével jut el a vendégtől a vendéglátóhoz 24 órával a vendég megérkezése után, amely mindkét félnek lehetőséget biztosít annak megállapítására, hogy minden a várakozásoknak megfelelően történt-e. Így az átverés lehetősége kizárt, illetve szállásadóként ki lehet szűrni a balhésabb vendégeket, akik korábbi turistáskodásuk során már rossz élményeket hagytak maguk mögött. A rendszer tehát egyaránt törekszik a vendég és a vendéglátó biztonságára.
A magyar szabályozás
Magyarországon a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó legfontosabb szabályokat a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009 (X.20.) Korm. rendelet foglalja össze. A rendelet nem csak az Airbnb lakásokra vonatkozik, hanem valamennyi szálláshelyre, az Airbnb szállásokat pedig a rendelet a „magánszálláshely”, illetve az ’”egyéb szálláshely” fogalmával jelöli. A rendelet szerint magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat. Az egyéb szálláshely pedig nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz.
Az első lépések
Ha eldöntöttük, hogy lakásunkat Airbnb szolgáltatás keretében szeretnénk kiadni, először is mindenképpen tájékozódjunk az adott terület illetékes önkormányzata által hozott szabályokról. Vannak ugyanis olyan helyek (különösen Budapest belvárosának belső kerületei) ahol a szolgáltatás folytatását nagyon szigorú szabályokhoz kötik, vagy olyan költséghez, amelynek vállalása mellett már nem biztos, hogy kifizetődő ilyen módon hasznosítani ingatlanunkat. Ha viszont felmértük a helyi szabályokat, és tudjuk vállalni az önkormányzat feltételeit, akkor az első lépés, hogy szálláshely-szolgáltatási tevékenységünk folytatását az illetékes önkormányzatnál bejelentsük. Ez egy űrlap segítségével történik, amely általában az önkormányzatok honlapjáról letölthető.
Az űrlapon meg kell adnunk a személyes adatainkat, majd a lakás címét, nagyságát, a vendégfogadásra alkalmas szobák számát és az ott lévő ágyakat. A bejelentő laphoz helyszínrajzot is kell csatolni, de nem kell megijedni: ez akár egy általunk kézzel készített rajz is lehet, amelyen lerajzoljuk a lakás helyiségeit, illetve bejelöljük az ágyakat.
Ha a lakás a mi tulajdonunkban van, akkor a legtöbb helyen más mellékletet már nem kell csatolni, ha azonban nem a miénk vagy több tulajdonos van, akkor csatolni kell a tulajdonos/további tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozatát is. Egyes budapesti kerületek, ahol a szabályozás szigorúbb, azonban emellett további iratokat is kérhetnek, például a társasház közgyűlésének hozzájáruló nyilatkozatát ahhoz, hogy lakásunkban Airbnb tevékenységet folytassunk.
Ha a bejelentés alapján az Önkormányzattól megkaptuk az engedélyt, jöhet a következő lépés: be kell jelentkezni az adóosztályon IFA-ra, azaz idegenforgalmi adófizetésre. Ez szintén egy önkormányzati honlapról letölthető formanyomtatvány kitöltésével történik, a regisztrációt követően pedig kapunk egy azonosító számot, amelyet a továbbiakban közleményként fel kell tüntetnünk, ha IFA-t utalunk az önkormányzatnak.
A legtöbb önkormányzat megköveteli, hogy a szálláshely szolgáltatók papír alapú vendégkönyvet is vezessenek, melybe felvezetik a vendég nevét, születési helyét, állampolgárságát, az országot ahonnan érkezett és az esetleges mentességét az idegenforgalmi adó fizetése alól. A vendégkönyvet az idegenforgalmi adó fizetésére vonatkozó bejelentkezés során kell magunkkal vinni, és ott az önkormányzat hitelesíti. A vendégkönyvet úgy kell elképzelni, mint egy papír alapú számlatömböt, tehát bármely nyomtatványboltban megvásárolható.
Milyen követelményeknek kell megfelelniük az Airbnb-re alkalmas lakásoknak?
Ahogyan arról fentebb szóltunk, a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet szabályozó kormányrendelet két kategóriára osztja az Airbnb lakásokat (tehát mindazokat a szálláshelyeket, amelyek olyan épületben vannak, melyek nem vagy nem kizárólag szálláshely-szolgáltatási céllal létesültek): magánszálláshelyekre és egyéb szálláshelyekre.
A magánszálláshelyeknek és az egyéb szálláshelyeknek a következő feltételeket kell teljesíteniük:
- egyágyas szoba esetén a szoba mérete legalább 8 nm, két- vagy többágyas szoba esetén legalább 12 nm, a harmadik ágytól ágyanként további 4 nm vagy 5 légköbméter. A legmagasabb ágyszám egy szobában maximum négy, azzal, hogy gyermekek számára emeletes ágy használata is megengedett
- Vizesblokk: a vendégek számára elkülönített fürdőszoba/zuhanyozó vagy mosdó, WC, -kefetartóval, WC-papír-tartó papírral, higiéniaihulladék-tárolóval.
- Kávékonyha: kávé, tea főzésére, reggeli jellegű ételek készítésére alkalmas berendezéssel (főzőlap, mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények), a vendégek számára elkülönített hűtőszekrény-használattal
- a szállásadónak ügyeletet kell biztosítania, tehát bármikor elérhetőnek kell lennie telefonon
- takarítás: vendégszoba legalább hetente egyszer, ágyneműhuzat- és törülközőcserével egyidejűleg, az új vendégek érkezése előtt minden esetben, a közösen használt helyiségek takarítása mindennap (a rendelet emellett részletesen leírja azt is, milyen tisztálkodószereket kell elhelyezni a fürdőben és a wc-ben)
- a szálláshely-szolgáltató köteles a szálláshely bejáratán kívül jól látható módon feltüntetni a szálláshely nevét, a szállás típusát (magyar, angol és/vagy német nyelveken), valamint a szálláshelyen belül – jól látható módon – feltüntetni a szálláshely nevét, a szállásadó nevét és telefonszámát és üzemeltetésiengedély-számát.
Az NTAK rendszer
Idén január 1. óta az Airbnb szálláshelyek számára is kötelező a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) történő regisztráció, és a NTAK rendszer folyamatos használata. A rendszerben lényegében ugyanazokat az adatokat kell rögzíteni, mint a papír alapú vendégkönyvben, azonban az itt tárolt személyes adatokat a rendszer anonimizálja, és a célja elsősorban nem az IFA fizetés nyomon követése, hanem az idegenforgalomra vonatkozó országos statisztikai adatok kinyerése. Az NTAK rendszer használata csak speciális szálláshelykezelő szoftverrel lehetséges, amelynek megvásárlását illetve meglétét már a szálláshely-szolgáltatás iránti bejelentéskor igazolni kell. Az NTAK rendszer megfelelő kitöltése és használata a szálláshely-szolgáltatók számára olyan kötelezettség, amelynek megsértése esetén a helyi jegyző bírságot szabhat ki. A NTAK rendszer használatáról bővebben az alábbi honlapon lehet olvasni: https://info.ntak.hu/
Nem mindenki támogatja
Habár lakástulajdonosként kedvező lehetőségnek tűnik, hogy ingatlanunkat akár magán-szálláshelyként is hasznosíthatjuk, amely a hosszú távú bérbeadásnál jóval kiszámíthatóbb és magasabb jövedelemmel kecsegtet, az Airbnb terjedésének nem mindenki örül: a társasházban lakókat zavarhatja a vendégek zaja, illetve a közelmúltban egyes helyi önkormányzatok is igyekeztek a tömeges méretű turistaforgalmat valamilyen keretek közé szorítani. Több olyan fővárosi kerület van például, ahol úgynevezett egyszeri parkolóhely megváltáshoz kötik az Airbnb engedélyezését, amely szobánként 1,5-2 millió forint, melyet az önkormányzatnak kell megfizetni. Ezzel a jelentős költséggel kívánnak gátat szabni az Airbnb terjedésének, hiszen ha valaki csak egy kétszobás lakást kíván szálláshelyként hasznosítani, annak rögtön indulásból 4 millió forintot kell fizetnie, amit akkor sem kap vissza, ha az üzlet „nem jön be”, és néhány hónap múlva már felhagyna ezzel a tevékenységgel. Máshol társasházi közgyűlési határozatot kívánnak meg az engedély előfeltételként, amelyet például egy több száz lakásos társasház esetén szintén nem egyszerű megszerezni.
***
A kezdeti évek lelkesedését követően tehát az Airbnb mára Magyarországon is egy egyre inkább szabályozott szolgáltatás lett, amelynek előnyeit és hátrányait mindenképpen érdemes mérlegelni, mielőtt belevágnánk. Ha pedig úgy érezzük, hogy a szándék megvan, de könnyen elveszünk a helyi bürokrácia útvesztőjében, forduljunk bizalommal egy ingatlanjogban jártas szakértő ügyvédhez.
