Egy szabadalmi– vagy védjegy bejelentést rengeteg kutatómunka, tervezés, ötletelés előz meg, amelynek eredményeként létrejön egy mű: egy új találmány, vagy egy új logó, amellyel azután sikerre vihetjük vállalkozásunkat. Természetes, hogy ezt a rengeteg munkát és szellemi befektetést védeni szeretnénk másoktól, hiszen sokkal könnyebb ellopni más ötletét, mint kitalálni valami újat. A találmányok szabadalmi oltalma, illetve a védjegyoltalom, melyet Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lehet kérelmezni, éppen erre szolgál. Az eljárás azonban bonyolult, rengeteg papírmunkát és alapos előkészítést igényel. Az alábbiakban röviden ismertetjük, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy találmányunkat vagy az általunk kitalált védjegyet levédessük, és hogyan tud ebben egy tapasztalt ügyvéd segíteni.
Szabadalmi oltalom, védjegyoltalom
Elsőként tisztázzuk, hogy mit is jelent pontosan a szabadalom illetve a védjegy fogalma. Mindkettő valamilyen védelmet szolgál, amely által csak annak kitalálója lesz jogosult a szabadalmi vagy védjegy oltalom tárgyának használatára. A szabadalom találmányok védelmére szolgál. A törvény megfogalmazása szerint szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén.
A védjegy ezzel szemben valamilyen megjelölés egy terméken vagy szolgáltatáson, ami kizárólag a védjegy jogosultjához kötődik, lényegében erről ismerik fel, hogy az adott termék vagy szolgáltatás az övé. A törvény a védjegyet így határozza meg:
Védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, amely
- a) alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól; és
- b) a védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát.
A szabadalmaztatható találmány
A találmányok szabadalmaztatását a törvény három feltételhez köti: a találmány legyen új, alapuljon feltalálói tevékenységen és legyen iparilag alkalmazható. Az újdonság azt jelenti, hogy a találmány nem tartozik a technika állásához. Egyszerűbben fogalmazva: ha másvalaki még nem találta fel előttünk, akkor szabadalmaztathatjuk a találmányunkat. Természetesen azé a szabadalom, aki először bejelenti – hiába találunk tehát fel valamit, ha nem védetjük le azonnal, lehetséges, hogy később másnak tulajdonítják majd a találmányunkat.
A találmány fogalmának további követelménye, hogy alapuljon feltalálói tevékenységen. Ez azt jelenti, hogy ha a technika állása szerint egy szakember számára nem nyilvánvaló, akkor biztos, hogy valamilyen korábban nem ismert újdonságot fedeztünk fel. Végezetül pedig a találmánynak iparilag alkalmazhatónak is kell lennie, ami azt jelenti, hogy a találmány az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.
A szabadalmaztatás menete
A szabadalom megadására irányuló eljárást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell megindítani. A szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell a szabadalmaztatás iránti kérelmet, a találmány leírását (szükség szerint rajzokkal és egyéb mellékletekkel kiegészítve), illetve a feltaláló nevét és lakcímét. A bejelentésben meg kell jelölni az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét is. Ha mindezen adatok és iratok benyújtásra kerültek a Hivatal felé, továbbá a szabadalmaztató befizeti a bejelentési és kutatási díjat, akkor érdemben is megkezdődik a bejelentés elbírálása.
A bejelentés elbírálása során a Hivatal úgynevezett újdonságkutatást végez, tehát felméri azt, hogy a már bejelentett szabadalmakhoz képest a mostani bejelentés mennyiben tekinthető újdonságnak. Az újdonságkutatásról a Hivatal egy jelentést készít, amelyben megjelöli azokat az adatokat, amelyek figyelembe vehetők annak elbírálásakor, hogy a találmány valóban újnak illetve feltalálói tevékenységen alapulónak tekinthető-e.
A szabadalmi bejelentést a Hivatal a bejelentés napjától számított 18 hónap, tehát másfél év elteltével teszi közzé a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. A közzétett szabadalmi bejelentés megtekinthető iratai nyilvánosak, azokról a Hivatal díjfizetés ellenében bárki számára másolatot ad. A közzététellel a bejelentés napjára visszaható hatállyal ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezik, amely a szabadalom megadásával válik véglegessé. A szabadalomból eredő jogok csak a végleges oltalom alapján érvényesíthetőek.
A közzététellel a szabadalmi bejelentés mindenki számára nyilvánossá válik, és ekkor bárkinek lehetősége van arra, hogy a szabadalmi bejelentést kifogásolja: akár azért, mert azt állítja, hogy a bejelentő az ő találmányát lopta el, így nem jogosult a szabadalomra, akár azért, mert a szabadalmaztatni kívánt találmány nem felel meg a törvényi feltételeknek, azaz: nem új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható.
Az észrevételek figyelembe vételével a közzétételt követően a Hivatal elvégzi a szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát, azaz ekkor vizsgálják meg azt érdemben, hogy a fenti három törvényi feltételnek megfelel-e a találmány, és ezért jogosult-e a védelemre. Amennyiben az érdemi vizsgálat pozitívan zárul, a Hivatal a bejelentés tárgyára szabadalmat ad. A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.
A védjegyek oltalma
A védjegy valamilyen megjelölés egy terméken vagy szolgáltatáson, amely kizárólag a védjegy jogosultjához kapcsolódik, őt azonosítja és köti össze a termékkel vagy szolgáltatással. A törvény alapján védjegyoltalomban részesülhetnek például szavak, szóösszetételek, jelmondatok, betűk, számok, ábrák, képek, sík- vagy térbeli alakzatok stb. Egy védjegy lehet szóvédjegy (amely tehát egy szó vagy szóösszetétel, jelmondat védelemben részesítése), vagy ábrás védjegy (azaz egy kép, vagy kép és betűk/szavak kombinációja stb.).
A védjegy bejelentési eljárás
Ahhoz, hogy valamely megjelölésre védjegyoltalmat szerezhessünk, védjegybejelentést kell benyújtanunk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A Hivatal a védjegybejelentéshez egy formanyomtatványt alkalmaz, amelyet értelemszerűen ki kell tölteni. A védjegybejelentésben meg kell határozni az árujegyzéket, azaz azt, hogy a védjegy milyen árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozzon. Például a milka védjegy a csokoládék között megkülönböztetést jelent, de ha valaki a pálinkáját szeretné milkának hívni és ekként levédetni, azt is megteheti, hiszen a milka csoki védjegyoltalma a pálinkákra nem terjed ki. Az árujegyzék ezen a linken érhető el: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/osztalyozas.
A bejelentőnek a bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül meg kell fizetni a bejelentés igazgatási szolgáltatási díját. A bejelentési díj határidőben történt megfizetését követően az alaki feltételek meglétét vizsgálja a Hivatal. Amennyiben a Hivatal bármilyen alaki hibát észlel a bejelentésben (pl. nem pontos az árujegyzék vagy egy bejelentésben több megjelölésre igényelték a védjegyoltalmat) hiánypótlási felhívást küld a bejelentőnek. Ha a hiányt a bejelentő határidőben nem pótolja, a bejelentést visszavontnak tekinti a Hivatal, amennyiben a hiány határidőben pótlásra kerül, a Hivatal folytatja a bejelentés vizsgálatát.
Ha a bejelentés alakilag rendben van, sor kerül a védjegybejelentés érdemi vizsgálatára. A Hivatal megvizsgálja, hogy nem áll-e fenn valamilyen feltétlen kizáró ok a megjelöléssel kapcsolatban (pl. alkalmas-e a megjelölés a megkülönböztetésre, nem ütközik-e közrendbe, közerkölcsbe). Ha a bejelentés bármilyen feltétlen kizáró okba ütközik, a Hivatal nyilatkozattételi felhívásban közli azt a bejelentővel. Ha a bejelentő a megadott határidőben a felhívásra nem nyilatkozik, a Hivatal a védjegybejelentést visszavontnak tekinti. Amennyiben a bejelentő nyilatkozik és azt követően is úgy találja a Hivatal, hogy a bejelentés a nyilatkozat ellenére továbbra sem alkalmas védjegykénti lajstromozásra, a Hivatal a bejelentést elutasítja.
Ha a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a bejelentés alkalmas az oltalomra – nem áll fenn azzal szemben feltétlen kizáró ok –, a bejelentési eljárás folytatásaként a Hivatal elvégzi a korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és kutatási jelentést készít, amit megküld a bejelentőnek. A kutatási jelentésben tájékoztató jelleggel szerepelnek azok a korábbi elsőbbségű védjegyek, amelyeket a bejelentett megjelölés oltalomképessége szempontjából érdemes figyelembe venni.
Ha a kutatási jelentésben olyan lajstromozott védjegy szerepel, amely esetében fennáll az összetéveszthetőség veszélye, a bejelentőnek számolnia kell azzal, hogy védjegyével szemben e korábbi jog jogosultja esetleg felszólalást nyújt be, vagy felszólalás hiányában a lajstromozást követően törlési eljárást indít. A kutatási jelentésben foglaltak alapján mérlegelheti a bejelentő, hogy folytatja-e a lajstromozási eljárást vagy visszavonja a védjegybejelentését azért, hogy elkerüljön egy későbbi jogvitát (felszólalás, törlési eljárás).
A Hivatal ezt követően meghirdeti a védjegybejelentést a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. A meghirdetést követő 3 hónapon belül a védjegybejelentéssel szemben a korábbi jogok jogosultjai felszólalást nyújthatnak be és kérhetik a védjegyoltalom elutasítását arra hivatkozással, hogy a védjegy az ő korábban már lajstromozott védjegyükkel összetéveszthető, vagy más módon sérti a jogaikat.
Amennyiben a felszólalásra nyitva álló három hónapos határidő alatt a védjegybejelentéssel szemben nem érkezik felszólalás, a Hivatal a védjegybejelentést lajstromozza.
Miben segíthet egy ügyvéd?
Mind a szabadalmi-, mind pedig a védjegy bejelentési eljárás bonyolult és hosszú folyamat, és a Hivatal eljárása során az is elképzelhető, hogy hiába ölünk bele rengeteg időt, munkát és pénzt a bejelentésbe, végül a Hivatal elutasítja a kérelmünket. Ezért érdemes még az eljárások megindítása előtt ügyvédhez fordulni. Az ügyvéd ugyanis elsődlegesen kutatást tud végezni annak kiderítésére, hogy az oltalmazni kívánt találmány vagy védjegy nem esik-e már oltalom alá vagy nem sérti-e másnak a jogait. Ezzel jelentősen csökkenthetők a bejelentés kockázatai. Ha a kutatás pozitív eredménnyel zárul, akkor a következő lépés a bejelentéssel kapcsolatos iratok összegyűjtése, illetve a formanyomtatványok megfelelő kitöltése. Ez jogi végzettség hiányában szintén nem egyszerű, így nyugodtan bízzuk ügyvédünkre ezt a munkát is. Ha pedig minden szükséges dokumentumot benyújtottunk, ügyvédünk segítséget tud nyújtani számunkra a Hivatallal való kapcsolattartás során, illetve akkor is, ha valamely korábbi jogosult az oltalom megadását kívánja megakadályozni.