Hogy a legpontosabb és legfrissebb jogi információkkal szolgálhassunk, az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda Budapest nevében elvégeztük a szükséges kutatást a hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján.
Az alábbiakban összefoglaljuk Önnek, mit érdemes tudnia a kötelesrész intézményéről, és arról, hogy a magyar jog szerint kik tarthatnak rá igényt.
Mi a kötelesrész?
A magyar öröklési jogban a végrendelkezési szabadság nem korlátlan. A törvényalkotó célja a kötelesrész intézményével az, hogy az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóit megvédje attól, hogy vagyonából indokolatlanul vagy teljesen kizárják őket.
Röviden megfogalmazva: a kötelesrész az a minimum részesedés, amely a legközelebbi rokonoknak akkor is jár, ha az örökhagyó végrendeletében másra hagyta a vagyonát, vagy életében elajándékozta azt.
Fontos hangsúlyoznunk, hogy a kötelesrész iránti igény nem keletkezik automatikusan dologi jogi igényként (tehát nem leszünk automatikusan tulajdonosok az ingatlanban), hanem ez egy kötelmi jogi igény. Ez azt jelenti, hogy a jogosultnak pénzben kell kérnie a kifizetést az örökösöktől, hacsak a felek másképp nem egyeznek meg.
Kik a kötelesrészre jogosultak?
Irodánk tapasztalata szerint sok tévhit kering arról, kit illet meg ez a jog. A hatályos Ptk. (2013. évi V. törvény) alapján kötelesrész illeti meg az örökhagyó:
- Leszármazóját (gyermekét, unokáját – ha a gyermek már nem él),
- Házastársát,
- Szülőjét.
Azonban van egy nagyon fontos feltétel: A fenti személyek csak akkor jogosultak kötelesrészre, ha az öröklés megnyílásakor (azaz a halál pillanatában) az örökhagyó törvényes örökösei lennének, vagy végintézkedés hiányában azok lennének.
Például: Ha az elhunytnak volt gyermeke, akkor az elhunyt szülei nem lennének törvényes örökösök (mivel a gyermek kizárja őket), így ebben az esetben a szülőknek kötelesrész sem jár.
Mekkora a kötelesrész mértéke?
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a kötelesrész mértéke annak az értéknek az egyharmada, amely az adott jogosultnak mint törvényes örökösnek jutna (a kötelesrész alapja szerint számítva).
Gyakorlati példa: Ha Ön egyedüli gyermekként a törvény szerint 30 millió forintot örökölne, de a szülője végrendeletben mindent egy alapítványra hagyott, Ön kötelesrész címén 10 millió forintra tarthat igényt.
A számításnál mi, jogászok nemcsak a hagyatékban ténylegesen meglévő vagyont vizsgáljuk, hanem a kötelesrész alapjához hozzáadjuk azokat az ingyenes adományokat (ajándékokat) is, amelyeket az örökhagyó a halálát megelőző 10 évben bárkinek juttatott.
Mikor nem jár kötelesrész?
Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmét arra, hogy nem jár kötelesrész annak:
- Akit az örökhagyó érvényesen kitagadott (ehhez súlyos ok kell, pl. bűncselekmény elkövetése az örökhagyó sérelmére, tartási kötelezettség elmulasztása). Figyelem: a „kizárás” és a „kitagadás” nem ugyanaz! A puszta kizárás esetén a kötelesrész még jár.
- Aki a házastársa volt, de a halál időpontjában a házastársi életközösség már véglegesen megszakadt (és nem volt kilátás a helyreállításra).
- Aki az örökségről érvényes szerződésben lemondott.
Hogyan tudunk Önnek segíteni?
Az öröklési ügyek és a kötelesrész kiszámítása gyakran bonyolult, különösen, ha korábbi ajándékozások is bonyolítják a helyzetet. Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda Budapest munkatársaival készséggel állunk rendelkezésére, hogy:
- Pontosan kiszámoljuk a kötelesrész alapját és mértékét.
- Megvizsgáljuk a végrendelet érvényességét vagy a kitagadás jogszerűségét.
- Képviseljük Önt az örökösökkel szembeni egyezkedésben vagy peres eljárásban.
Amennyiben további kérdése van, vagy személyes konzultációt szeretne, keressen minket bizalommal.
Tisztelettel:
Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda Budapest
Felhívjuk figyelmét, hogy ez csak általános tájékoztatás. A válasz nem teljeskörű, és nem tudja figyelembe venni az Ön egyedi körülményeit.
Annak érdekélben, hogy az Ön egyedi körülményeit figyelembe vevő teljes szakvéleményt kapjon, vegye fel a kapcsolatot az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda Budapest szakjogászaival.
Irodánk személyre szabott megoldást tud nyújtani az Ön helyzetére.