Végrehajtás indult ellenem – mire számítsak?
2018-03-04
Hogyan kössünk munkaszerződést?
2018-03-18

Fizetési meghagyás – rövid ismertető az eljárásról

A fizetési meghagyásos eljárást a pénzkövetelések gyors és hatékony érvényesítésére találta ki a jogalkotó, és mivel a kisebb összegű követeléseket csak ezzel az eljárással lehet behajtani, így gyakran találkozhatunk a fizetési meghagyás fogalmával. Az alábbiakban ezért röviden bemutatjuk, milyen szabályok szerint működik az eljárás, hogyan használhatjuk hitelezőként, illetve mit kell tennünk akkor, ha adósként kérik velünk szemben a fizetési meghagyás kibocsátását.

Eljárás a közjegyző előtt

A fizetési meghagyás kibocsátását a közjegyzőtől, nem pedig a bíróságtól kell kérni, annak ellenére, hogy ugyanúgy végrehajtható iratnak számít, mint egy jogerős ítélet. A közjegyző előtti eljárás azonban jóval olcsóbb, és gyorsabb, ezért akkor is érdemes tenni vele egy próbát, ha nagyobb összegű a követelésünk. Ha azonban a pénzkövetelésünk nem haladja meg a 3 millió forintot, kizárólag csak fizetési meghagyásos eljárást indíthatunk.

Az eljárás megindításához egy formanyomtatványt kell kitölteni és benyújtani a közjegyzőhöz. Természetes személyek a nyomtatványt papír alapon is kitölthetik és benyújthatják bármely közjegyzőhöz az országban, jogi személyek követelése azonban csak elektronikus úton érvényesíthető. Az elektronikus benyújtáshoz elektronikus aláírás is szükséges, akinek pedig nincs ilyen, annak ügyvéd segítségét kell kérnie az eljáráshoz. A formanyomtatvány a mokk.hu oldalról tölthető le, és ugyanitt kitöltési útmutatót is lehet találni. Aki azonban nem igazodik el könnyen a modern technika vívmányaiban, annak a legegyszerűbb, ha megkeresi a lakóhelyéhez legközelebb eső közjegyzőt, és kér tőle egy papír alapú formanyomtatványt, illetve egy csekket, amelyen az eljárás díját is be lehet fizetni.

 

A fizetési meghagyás kibocsátásához szükséges adatok

A fizetési meghagyás formanyomtatványán ki kell tölteni a jogosult (a pénzkövetelő személy) és az adós személyes adatait, illetve meg kell adni a pénzkövetelés összegét, továbbá azt, hogy milyen jogviszonyból ered (például ha a bérlő nem fizet bérleti díjat, akkor a jogcím bérleti díj). A tőkekövetelés mellett megadhatunk kamatot, illetve költségeket is, melyeket szeretnénk behajtani az adóstól (például a fizetési meghagyás vagy az ügyvéd díját). Hasznos, ha minél több adatot megadunk az adósról, amit csak ismerünk, ugyanis így könnyebb megtalálni.

 

A fizetési meghagyás kibocsátása

Ha a kitöltési útmutatónak megfelelően kitöltöttük a fizetési meghagyás formanyomtatványát, és akár papír alapon, akár elektronikusan benyújtottuk a közjegyzőhöz, a következő lépés az eljárási díj befizetése. Ez a követelés összegének 3%-a, de legalább 5.000,- Ft. Ha a díjat jóváírták, a közjegyző a fizetési meghagyást a formanyomtatványban kitöltött adatok szerint kibocsátja és megküldi az adósnak arra a címre, amit a hitelező megadott.

Ezt követően több eset is lehetséges:

  • a fizetési meghagyást az adós átveszi
  • a fizetési meghagyást az adós nem veszi át, az nem kereste jelzéssel érkezik vissza
  • a fizetési meghagyást az adós azért nem veszi át, mert elköltözött, „címzett ismeretlen”, elhunyt, stb.

Az első esetben az adósnak 15 napja van arra, hogy eldöntse, egyetért-e a meghagyásban foglaltakkal, tehát valóban tartozik, vagy tartozását vitatja – ilyen esetben ellentmondást kell előterjesztenie.

Ha az adós nem veszi át a fizetési meghagyást, de van érvényes belföldi címe, akkor a meghagyás nem kereste jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz. A második kézbesítés megkísérlésétől számított 5. munkanapon úgy kell tekinteni, mintha a fizetési meghagyást az adós átvette volna, tehát megismerte volna annak tartalmát. Ez a kézbesítési fikció (erről később még lesz szó). A kézbesítési fikció bekövetkeztétől indul a 15 napos ellentmondási idő az adós számára. Ha ez idő alatt nem mond ellent – márpedig ha át se vette az iratot, nem tudhatja, hogy mi van benne – a meghagyás jogerőssé válik.

A harmadik esetben a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátását visszautasítja, vagy a már kibocsátott fizetési meghagyás hatályát veszti. Ha ugyanis nincs adós, nincs kitől követelni. Az ismeretlen helyen tartózkodó adóstól kizárólag bíróság előtt követelhetjük a pénzünket peres eljárásban úgy, hogy egyidejűleg kérjük, hogy a bíróság az adós részére rendeljen ki ügygondnokot. Az ügygondnok képviseli az adós személyét és jogait a bíróság előtt, és ilyen esetben már nincs akadálya annak, hogy akár az adóst elmarasztaló ítélet születhessen. Az már más kérdés persze, hogy egy ismeretlen helyen tartózkodó adósnak van-e olyan vagyona, amit végre lehet hajtani.

Az ellentmondás

Ha adósként a közjegyzőtől hivatalos tértivevényes levél érkezik, a legrosszabbat azzal tesszük önmagunknak, ha át sem vesszük. Nem egy olyan kétségbeesett ügyfél kereste már fel irodánkat, aki a vele szembeni követelést jogtalannak érzi, azonban csak a végrehajtó felszólítása útján döbbent rá arra, hogy eljárás folyik vele szemben. A végrehajtást azonban ilyen esetekben fizetési meghagyásos eljárás előzte meg, amelyről az ügyfél azért nem szerzett tudomást, mert nem vette át a közjegyző levelét. Mivel a végrehajtás megindulását követően már sokkal nehezebb bármit is tenni egy jogtalannak vélt követeléssel szemben, ezért célszerű már a közjegyzői eljárás során előadni a kifogásainkat.

Amennyiben a tőlünk követelt összeggel valójában nem tartozunk, vagy bármilyen más okból jogtalannak érezzük a követelést, a fizetési meghagyással szemben ellent kell mondanunk. Fontos, hogy erre 15 nap áll rendelkezésünkre – a határidő betartására különösen ügyeljünk. Az ellentmondást természetes személyek papír alapon, jogi személyek pedig elektronikusan nyújthatják be, ahhoz a közjegyzőhöz, akitől a meghagyást is kapták. Az ellentmondás nincs formai szabályokhoz kötve – előadhatunk benne bármit, részletesen is indokolhatjuk, miért nem tartozunk, de az is elég, ha csak annyit írunk: ellentmondással élek.

Az ellentmondás az addig a közjegyző előtt folyó nem peres eljárást peres eljárássá alakítja, amely a felek között a bíróságon folytatódik akkor, ha ezt a hitelező kéri. Ha az ellentmondás kézbesítésétől számított 15 napon belül a hitelező benyújtja iratait és kereseti kérelmét a bírósághoz, akkor a továbbiakban a bíróság fog dönteni arról, valóban jogos-e a követelés.

 

A kézbesítési fikció

Amint arról fentebb már szó volt, amennyiben az adós nem veszi át a fizetési meghagyást, de érvényes a lakcíme, és valóban ott is lakik, a törvény szerint egy bizonyos idő elteltével vélelmezni kell, hogy az iratot átvette. Ez a kézbesítési fikció. Természetesen előfordulhat, hogy valamilyen kézbesítési szabálytalanság következtében az adós nem azért nem vette át a levelet, mert hanyag volt, hanem azért, mert tényleg nem volt róla tudomása. Ilyen esetekre a törvény lehetőséget ad a kézbesítési kifogás benyújtására. Ezt a kézbesítési fikcióról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell benyújtani az eljáró közjegyzőnél, ha viszont a kézbesítési fikció beálltától számított 3 hónap már eltelt, kifogást többé nem lehet benyújtani.

Ha csupán hanyagságból nem vettük át a fizetési meghagyást, még akkor sincs minden veszve. A végrehajtható okirat (a végrehajtási lap) kézbesítésétől számított 15 napon belül ugyanis még ellentmondással élhetünk, ha korábban a fizetési meghagyás kézbesítési fikció útján emelkedett jogerőre. A jogi szaknyelv ezt rendkívüli ellentmondásnak nevezi. Innentől a szabályok ugyanazok, mint amelyeket fentebb az ellentmondásnál írtunk: az eljárás a bíróság előtt folyik tovább.

 

A jogerős fizetési meghagyás

Ha hitelezőként kértük a fizetési meghagyás kibocsátását, és az jogerőre emelkedett, szerencsénk van, ugyanis megkíméltük magunkat egy hosszadalmas és költséges peres eljárástól. A jogerős fizetési meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek, amely azt jelenti, hogy ugyanúgy kötelező a felekre nézve, tehát ugyanúgy végrehajtható. A fizetési meghagyás végrehajtását végrehajtási lap kiállításával kell kérni, amelyet szintén a korábban eljárt közjegyzőhöz kell benyújtani.

A végrehajtási lap kiállításához szintén rendelkezésre áll egy formanyomtatvány, amelyben ugyanazok az adatok szerepelnek, mint a korábbi fizetési meghagyásos kérelemben, kiegészülve persze a végrehajtásra vonatkozó speciális adatokkal (például meg lehet jelölni az adós konkrét, végrehajtás alá vonható vagyontárgyait, ha van tudomásunk ilyesmiről). A végrehajtási lapot, annak kiállítását követően, az eljáró közjegyző fogja kézbesíteni az illetékes végrehajtónak, aki pedig megindítja az eljárást.

A fizetési meghagyás tehát egy gyors és hatékony módja a kis összegű követelések behajtásának, amellyel elkerülhető a bíróság eljárás bonyolultsága és tetemes költségei. Természetesen a fizetési meghagyásos eljárásban is ügyelni kell a szabályok betartására a siker érdekében, ezért célszerű szakértő ügyvéd segítségét igénybe venni, aki eligazít minket az eljárás útvesztőiben.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest