Sokan vannak abban a szerencsés helyzetben, hogy még soha semmilyen peres ügyük nem volt, és más okból sem kellett bíróságra menniük. Mivel azonban nem csupán akkor válhat szükségessé a bíróság előtti megjelenés, ha pert indítunk vagy minket perelnek, mivel előfordulhat, hogy más személyek ügyében tanúskodnunk kell, így nem árt tudni, hogyan zajlik egy tárgyalás, hogyan kell viselkedni a bíróságon, és mire számíthatunk, ha ügyvédünk nélkül tesszük be a lábunkat a bíróság épületébe.
Belépés, igazoltatás
Valamennyi bíróságon biztonsági őrök vigyáznak a rendre, és ők azok, akik engedélyezik a belépést a bíróság épületébe. A belépésnél minden esetben fémdetektoros kapun kell áthaladnunk, továbbá a táskánkat is átvizsgálják, hogy nincs-e benne szúró-vágó eszköz. Sok bíróságon a biztonsági őrök azt is megkérdezik, hogy mi járatban vagyunk: melyik tárgyalásra jöttünk, melyik bíróhoz, és előfordulhat, hogy az idézést is megnézik. Az idézés azonban nem kötelező ahhoz, hogy valaki beléphessen: mivel a tárgyalások nyilvánosak, így nem tilos, hogy azokat akár úgy is meglátogassuk, hogy nem vagyunk idézett felek vagy tanúk az ügyben – erről alább részletesen is lesz szó – emellett pedig a bíróságok kezelőirodájába ügyfélfogadási időben szintén bárki bemehet, aki valamilyen ügyről információt szeretne kérni. A bíróságok ügyfélközpontjai emellett információt és jogi segítséget nyújtanak ahhoz is, hogyan forduljunk egy adott ügyben bírósághoz, mit írjunk a keresetlevélbe, és melyik bírósághoz adjuk be az iratot.
A tárgyalások nyilvánossága
A bíróságon valamennyi tárgyalás alapvetően nyilvános, amennyiben a bíróság zárt tárgyalást tart, az csak a törvényben meghatározott okokból lehetséges, és arról a bíróságnak külön rendelkeznie kell. Ebből pedig az következik, hogy ha sok szabadidőnk van, vagy csak érdekel minket egy bizonyos ügynek a tárgyalása, akkor bemehetünk, és hallgatóságként részt vehetünk rajta. A bíró általában a tárgyalás elején megkérdezi, hogy kik vagyunk, de erre elég annyit válaszolnunk, hogy hallgatóságként vagyunk jelen, további magyarázatra nem lesz szükség. Van olyan bíró, aki a hallgatóságként részt vevő személyeket is jegyzőkönyvbe veszi, így előfordulhat, hogy személyi igazolványunkat be kell majd mutatnunk. Számos bíróságon kifejezetten számítanak a nyilvánosság részvételére egyes ügyek tárgyalásán, így a bíróság honlapján, vagy az ügyfél tájékoztató irodában ki is írják, mikor és hol vannak az érdekesebb tárgyalások.
Hallgatóságként részt vehetünk a tárgyaláson akkor is, ha valamely hozzátartozónk áll bíróság előtt, mi azonban sem felek, sem tanúk nem vagyunk az ügyben. Ilyenkor azonban nagyon fontos végig gondolni, hogy biztosan nem lesz-e szükség később sem arra a per folyamán, hogy tanúként meghallgassanak minket. Aki ugyanis egyszer beül a tárgyalásra hallgatóságként, az később nem lehet tanú, hiszen a tanú lényege az elfogulatlanság, viszont nem tehet elfogulatlan nyilatkozatot az, aki előtte a tárgyaláson már mindent hallott.
Fontos tudni, hogy a hallgatóságként való részvétel szabályai kizárólag a felnőtt, 18. életévét betöltött személyekre vonatkoznak. 14. életévét betöltött személy kizárólag a bíró engedélyével vehet részt tárgyaláson, 14 év alatti személyek pedig csak akkor lehetnek jelen, ha az ügyben részt vesznek.
Tárgyalótermi etikett
Akár félként, akár hallgatóságként veszünk részt egy tárgyaláson, ügyeljünk rá, hogy pontosan érkezzünk. A bíróságon az ügyfélfogadásra szolgáló kezelőirodákban mindig meg tudják mondani, melyik teremben lesz a tárgyalásunk, amennyiben esetleg az idézést már elveszítettük.
A tárgyalás akkor kezdődik meg, amikor a bíró beszólítja a megjelent feleket. Ilyenkor általában mindenkinek be kell mennie, a bíró számba veszi a megjelenteket, majd a tanúkat kiküldi, ha nem azonnal kerül sor a meghallgatásukra. Ezután a tanúknak a folyosón kell várakozni mindaddig, míg nem szólítják őket. Sajnos előfordul – így ne lepődjünk meg – hogy a bíróság „túlvállalja magát”, és egyes tanúk meghallgatására már nem jut idő azon a napon, amelyre megidézték őket. Ilyenkor sajnos ismét el kell jönni egy következő tárgyalási napra. A bíróságtól azonban mindig lehet kérni igazolást arról, hogy valaki egy adott tárgyaláson ott volt tanúként, még akkor is, ha nem került sorra. A bírósági tanúmeghallgatás ideje alatt a munkavállaló a törvény szerint mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, tehát ezt az időt nem lehet szabadságként tekinteni és szabadnapként levonni.
A tárgyalóterembe belépve középen található a bíró asztala, két oldalra fordított asztalnál pedig az ellenérdekű felek ülnek (felperes-alperes, büntető ügyben ügyész-védő). Mindenki másnak a bíróval szemben található székeken kell ülnie – a bíró minden esetben meg fogja mondani, hova üljünk. Ha tanúként vagy félként szólítanak minket, mindig felállva kell beszélnünk – ez hozzátartozik a tárgyalótermi etiketthez. Természetesen tilos a mobiltelefon használata, illetve az étel- és italfogyasztás is. A legtöbb bíró nem tolerálja azt sem, ha suttogva beszélgetünk a mellettünk ülővel – ilyenkor rendreutasítást követően akár ki is küldhetnek, vagy súlyos esetben rendbírságra is számíthatunk.
Fontos tudni, hogy a tárgyalásnak van egy meghatározott rendje, amely megszabja, hogy ki mikor szólalhat fel – így akármilyen felháborító dolgot is hallunk valakitől, csak akkor reagáljunk rá, ha a bíró megadja a szót. Ha hallgatóságként veszünk részt a tárgyaláson, semmilyen körülmények között sem szólalhatunk fel. Tilos továbbá az is, hogy fényképezzünk, vagy hangfelvételt készítsünk a tárgyaláson.
A tárgyalás rendje
Akár büntető-, akár polgári ügyben járunk el, a tárgyalás minden esetben azzal kezdődik, hogy a bíróság beszólítja a megjelenteket, és számba veszi őket. Ezt követően a bíró az első tárgyaláson ismerteti, hogy milyen ügyről van szó, ha pedig büntetőügyet tárgyalunk, akkor az ügyész felolvassa a vádiratot. Ezt követően kerül sor arra, hogy meghatározott sorrend szerint a bíró meghallgatja a feleket, és értékeli a bizonyítékokat. Nagyon ritkán fordul elő az, hogy egy ügyben már az első tárgyaláson ítélet szülessen.
Ha félként vagy tanúként idéznek minket a tárgyalásra, ügyeljünk arra, hogy pontosan érkezzünk. Ha valamilyen okból mégis késnénk, vagy valamilyen váratlan ok miatt mégsem tudunk elmenni, azt a bíróságnak haladéktalanul jelezzük. Azt, hogy önhibánkon kívül nem tudtunk megjelenni, írásban részletesen meg kell indokolnunk, és lehetőség szerint okiratokkal is alá kell támasztanunk (pl. orvosi igazolást kell csatolni).
A tanúmeghallgatás
Az idézésben a bíróság általában arról is tájékoztatja a tanút, hogy milyen ügyről lesz szó, és felhívja arra, hogy az üggyel kapcsolatos feljegyzéseit hozza magával. Ha tanúként jelenünk meg a tárgyaláson, a bíró a szólítást követően elsőként ellenőrzi a személyi adatainkat, ezért a személyi igazolványunk és lakcímkártyánk mindig legyen nálunk. Ezt követően a tanút a bíróságnak figyelmeztetnie kell a hamis tanúzás következményeire, továbbá fel kell hívnia a figyelmét arra is, hogy bizonyos esetekben megtagadhatja a tanúvallomást, melyek a következők:
- ha a felek valamelyikének hozzátartozója
- aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben
- aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles (például ügyvéd, vagy pap), ha a tanúvallomással titoktartási kötelezettségét sértené meg, kivéve ha az érdekelt a titoktartási kötelezettsége alól felmentette
- az üzleti titok megtartására köteles személy, ha a tanúvallomásával megsértené az üzleti titkot
- az ügyben korábban lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő (mediátor), vagy szakértő
- a médiában dolgozó olyan személy, aki a tanúvallomással felfedné a forrását
A tanúnak a figyelmeztetést követően válaszolnia kell, hogy megértette-e a figyelmeztetéseket, és kíván-e valamilyen mentességi okra hivatkozni. Ezt követően a bíróság azt a kérdést teszi fel, hogy ismeri-e a tanú a perben félként részt vevő személyeket, és milyen viszonyban van velük, elfogultnak érzi-e magát. Erre a kérdésre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként meg kívánja tagadni a vallomástételt. Ha nincs megtagadás, ezt követően a bíró részletesen meghallgatja a tanút mindarról, amiről az üggyel kapcsolatban tudomása lehet, a nyilatkozatát pedig jegyzőkönyvben rögzíti. Ha tanúként járunk el, és valamely nyilatkozatunk nem úgy kerül a jegyzőkönyvbe, ahogyan azt mi mondtuk, azonnal jelezzük ezt a bírónak és kérjük a jegyzőkönyv kijavítását. A vallomás megtételét követően a bíró tájékoztatja a tanút, hogy nincs több kérdése, és ha a feleknek sincs, a bíró közli a tanúval, hogy elmehet, továbbá tájékoztatja arról, hogy költségei megtérítésére tarthat igényt. Ha úgy érezzük, hogy költségünk merült fel a tanúkénti megjelenéssel kapcsolatban (pl útiköltség), jelezzük ezt a bírónak a tanúmeghallgatás végén, és ő meg fogja mondani, milyen költségeket térít meg a bíróság, és milyen módon.
Információkérés, jogi segítség
Valamennyi bíróságon lehetőségünk van arra, hogy ha nincs ügyvédünk, laikusként akkor is tájékoztatást kapjunk néhány alapvető kérdésről, például hogy hogyan kezdeményezzünk peres eljárást, ahhoz milyen iratok kellenek, milyen illetéket kell fizetnünk, hogyan kaphatunk illeték kedvezményt vagy mentességet, továbbá hogyan vehetjük fel a kapcsolatot a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattal, ha nincs pénzünk ügyvédre. A bíróságok kezelőirodáján továbbá meg tudják mondani azt is, hogy áll az ügyünk, ha már megindítottuk a pert, továbbá betekinthetünk a per irataiba is (természetesen csak azokba, melyek nyilvánosak). A bíróságok honlapján (központi honlap: www.birosag.hu), továbbá az ügyfélszolgálatokon kihelyezett írásos tájékoztató anyagokban számos további információt is találhatunk, ne féljünk tehát felkeresni a lakóhelyünkhöz legközelebbi bíróságot, és ügyfélfogadási időben segítséget kérni. Természetesen, ha biztosra szeretnénk menni, bízzunk meg egy, az adott ügykörben tapasztalattal rendelkező ügyvédet jogi képviseletünk ellátásával, így minden esetben megkapjuk a szükséges jogi tanácsadást is.