A koronavírus járvány nem csupán az egészségügyi hatásai miatt okoz jelentős terhet a mindennapi életünkben, de a csökkenő fogyasztás, a kényszerű otthonmaradás munkahelyek ezreinek végét is jelentheti, amely végső soron tömeges elbocsátásokhoz vezethet. Ezt a következményt igyekszik elhárítani a Kormány munkahely-megtartó intézkedési csomagja, melynek része az úgynevezett „kurzarbeit”, azaz a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása – legalább egy átmeneti időszakra. Az átmeneti időszak alatti részmunkaidős foglalkoztatás ugyanis csökkenti a munkaadók terheit (hiszen nyilvánvalóan kevesebbet kell fizetni annak, aki kevesebbet dolgozik), az állam által nyújtott támogatás pedig a munkavállalókat kárpótolhatja a kieső bevételért. A programot a 105/2020 (IV.10) számú kormányrendelet vezette be, ez azonban sok olyan részletszabályt tartalmazott, amely a gyakorlatban megnehezítette a munkavállalók és a munkaadók számára a támogatás igénylését, ezért a Kormány a 141/2020 (IV.21) számú rendeletével jelentősen egyszerűsítette a támogatás igénybe vételét, így az már könnyen és gyorsan elérhető. Fontos tudni, hogy az új rendelet április 29-én lép hatályba, tehát innentől kezdve lehet igényelni a támogatást az új szabályok szerint, illetve a korábban benyújtott kérelmekre is már az új szabályok lesznek irányadók. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen módon és feltételekkel igényelhető a részmunkaidős támogatás.
Mit jelent a részmunkaidő?
Az első kormányrendelet szerint a csökkentett munkaidő vagy részmunkaidő még alapvetően a 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatottak munkaidejének csökkentését tűzte ki célul, hiszen a rendelet ekkor még úgy fogalmazott, hogy a részmunkaidőnek is el kell érnie legalább a napi négy órát. Ezáltal azonban kiestek a támogatotti körből azok, akik már eleve részmunkaidőben, például heti 20 órában dolgoztak. Ezért a módosított rendelet átírta a csökkentett munkaidő fogalmát is. A csökkentett munkaidő tehát a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti 25%-át elérő, de 85 %-át meg nem haladó részmunkaidő.
Tehát ha valaki korábban heti 40 órát dolgozott, akkor a csökkentett munkaidős támogatás igényléséhez legalább heti 10 órát kell dolgoznia, nem dolgozhat azonban többet, mint heti 34 óra. Nincs akadálya azonban annak sem, hogy olyan munkavállaló munkaidejét is csökkentsék, aki amúgy is részmunkaidőben dolgozott, tehát a heti 20 órás munkavállaló is dolgozhat a támogatás ideje alatt például akár heti 10 órában.
A támogatás feltételei
A támogatás igényléséhez mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak teljesítenie kell bizonyos feltételeket, ezek a feltételek azonban már jóval egyszerűbben átláthatók és igazolhatók, mint ahogyan az az első rendeletben szerepelt.
A munkavállaló szempontjából az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:
- ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban
- a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll
- nem tölti a felmondási idejét.
A munkáltató szempontjából az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:
- vállalja, hogy a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében
- legalább 6 hónapja működik
- a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában nem részesül a kérelem benyújtásakor kutatás-fejlesztési munkahelymegtartó támogatásban vagy uniós forrásból finanszírozott bértámogatásban
A támogatás igénybevételével továbbá a munkavállalónak és munkáltatónak vállalnia kell, hogy
- csökkentett munkaidőben állapodnak meg
- és ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó egyéni fejlesztési időben állapodnak meg
A támogatás mértéke
A módosított rendelet szerint a támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított, személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a. Ez tehát lényegében a nettó alapbér csökkentéssel arányos részének 70%-át jelenti.
Fontos tudni azonban, hogy a 105/2020-as kormányrendelet meghatározta a támogatás mértékének maximális összegét is, amelyen a módosítás sem változtatott, tehát nem akármekkora jövedelem kiesés kompenzálható a támogatásból. A maximálisan figyelembe vehető alapbér ugyanis nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. A támogatás tehát munkavállalónként nem lehet több, mint 74.900 Ft. Fontos tudni továbbá azt is, hogy a támogatási időszak 3 hónap, tehát csak ennyi időre lehet igényelni a támogatást.
És hogy mi lesz a csökkentett munkaidő miatt kieső összeggel, melyet nem fedez a támogatás sem? Ezt a rendelet szerint bizony a munkáltatónak kell kompenzálnia. A munkáltatónak ugyanis kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a támogatás időtartama alatt a támogatással együtt a munkavállaló munkabére elér a munkavállaló alapbérének megfelelő összeget. Ha pedig a munkáltató és a munkavállaló egyéni fejlesztési időben állapodnak meg, erre az időre is munkabért kell fizetnie a munkáltatónak – ez azonban csak akkor kötelező, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja.
Mit jelent az egyéni fejlesztési idő?
Az egyéni fejlesztési idő fogalmát a rendelet vezette be, és a lényege, hogy a munkavállaló a korábbi munkaidejének egy részét olyan tevékenységgel töltse, amely kapcsolódik a munkájához, de nem tényleges munkavégzést jelent, hanem a szakmai fejlődését szolgálja. Ilyen lehet például valamilyen tanfolyamon, továbbképzésen történő részvétel, amelyen a munkavállaló olyan ismereteket sajátíthat el, melyeket később a munkájában is kamatoztathat. Azt, hogy pontosan milyen „fejlesztési tevékenységeket” kell végeznie a munkavállalónak, a felek megállapodásának kell rögzítenie.
A rendelet megfogalmazása szerint az egyéni fejlesztési idő azt jelenti, hogy a munkavállaló munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.
Az egyéni fejlesztési időben való megállapodás csak akkor kötelező, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, egyéb esetekben az egyéni fejlesztési időben való megállapodás csak egy lehetőség.
A támogatás igénylésének folyamata
A támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett formanyomtatványok megfelelő kitöltésével lehet igényelni.
A formanyomtatványokat innen lehet letölteni !
A módosított rendelet szerint a formanyomtatványok tartalma is módosulni fog, és ugyan az új formanyomtatványok még nem érhetők el, azonban a Szolgálat tájékoztatása szerint április 29-ig ezek feltöltése is meg fog történni.
A támogatást munkáltatónak és munkavállalónak együttesen kell kérelmeznie. A kérelmet a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül kell benyújtani a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál ügyfélkapun keresztül, az e-papír használatával.
Fontos tudni, hogy ha egy munkáltató úgy dönt, hogy igénybe veszi a támogatást, akkor sem kell azt valamennyi munkavállalójára vonatkozóan megtennie. Ha azonban a munkáltató egy telephelyen dolgozó munkavállalói tekintetében több személy esetében is kérelmezi a támogatást, akkor a kérelmeket egyszerre kell benyújtani, egy munkavállaló esetében pedig természetesen csak egy alkalommal nyújtható be kérelem.
A módosított rendelet szerint a támogatás igénylésének már nem feltétele, hogy a munkaadó és a munkavállaló már az igénylést megelőzően megkössék a megállapodást a csökkentett munkaidőről és ennek megfelelően a csökkentett munkabérről. Ha ugyanis a kérelem benyújtását megelőzően a munkaszerződés még nem került módosításra, a kormányhivatalnak a támogatás tárgyában történő határozathozatala napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a munkaszerződés (tehát ha a kormányhivatal helyt ad a támogatási kérelemnek, a határozat maga módosítja a munkaszerződést, nem kell róla külön megállapodást kötnie a feleknek).
A rendelet szerint a kormányhivatalnak 8 munkanapon belül kell megvizsgálnia, hogy fennállnak-e a támogatás igénylésének feltételei, ha pedig ez megvalósul, akkor nincs lehetőség mérlegelésre – a támogatást meg kell ítélni. A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül majd folyósításra. Ha a kérelem elutasításra kerül, nincs helye fellebbezésnek, és az a bíróság előtt sem támadható meg, a munkáltató azonban ugyanazon munkavállalóval legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.
Mikor szűnik meg a támogatás?
A támogatás, mint már azt fentebb is írtuk, legfeljebb 3 hónapra nyújtható, azonban előbb is megszűnhet, ha azt a munkavállaló és a munkáltató közös nyilatkozatban kérik, vagy a munkáltató vagy a munkavállaló körülményeiben következik be valamilyen változás.
Munkavállaló esetén megszűnik a támogatás, ha:
- a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy
- a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget
Munkáltató esetén megszűnik a támogatás, ha:
- a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében kutatás-fejlesztési támogatásban részesül a 103/2020 korm. rendelet szerint vagy uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző támogatást kap
- a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget
Megszűnik továbbá a támogatás akkor is, ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül, vagy ha a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.
***
A munkahelymegőrző kormányzati támogatás igénylésének feltételei tehát elsőre, a rendelet szövegének böngészése során talán bonyolultnak tűnnek, ha azonban letöltjük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található formanyomtatványokat, látható, hogy az igénylés menete korántsem olyan nehéz – a megfelelő nyomtatványok kitöltése, aláírása és beküldése után csak a hatósági döntésre kell várni. Ne felejtsük el továbbá, hogy a támogatásról szóló rendelet célja az volt, hogy a támogatást minél többen igénybe vegyék, és ezáltal a lehető legtöbb munkahely megteremtésére nyíljon lehetőség, ezért a kormányhivatalok célja is az egyszerű és gördülékeny ügyintézés elősegítése lesz. Ha azonban nem vagyunk biztosak abban, hogy helyesen töltjük-e a ki a megfelelő iratokat, vagy pontosan tudni szeretnénk, milyen munkajogi következményei vannak az egyes munkavállalók tekintetében a munkaidő és a rendelkezésre állási idő csökkentésének, mindenképpen kérjük ki munkajogban jártas ügyvéd tanácsát.